A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 5. (Szeged, 1999)

KŐHEGYI Mihály – VÖRÖS Gabriella: A vaskúti halmok és földvár (kutatástörténet és anyagközlés)

egyszer sor kerül. A vaskutihoz hasonló földvár igen sok van az ország területén, de a szarmata-jazyg település korából nagyon kevés. Tudományos szempontból ennek föltárása figyelemreméltó eredményekkel járt és fontos volt még mielőtt a halmok teljesen eltűnnek. Abban, hogy a budapesti egyetem ősrégészeti intézetének figyelme a vaskúti lelőhelyekre terelődött és az ásatások megtörténtek, nagy rész van Mészáros Béla érseki tanácsosnak, Vaskút plébánosának. Mészáros Béla Vaskút történetének kutatása közben tanulmányozta ezeknek a halmoknak leírását s évek óta ő sürgette a földvár föltárását is. Lelkes készséggel támogatta az ügyet Bernhart Sándor dr. Baja város polgármestere s a tudományos szempontból nagyjelentőségű ásatások költségeit Baja város biztosította. A többi költségeket a Pázmány Péter Tudományegyetem Ősrégészeti Intézete fedezte. (Bácskai Újság, 1941. szeptember 24., szerda) 11. függelék A VASKÚTI RÉGÉSZETI ÁSATÁSOK EREDMÉNYE Az első vizsgálódást Vaskúton 74 évvel ezelőtt Rómer Flóris híres archeológus végezte Vaskút értékes lelőhelynek látszik A vaskúti ásatásokat szombaton befejezték s munkatársunk beszélgetést folytatott dr. Tompa Ferenccel, a budapesti tudomány egyetem tanárával és ősrégészeti intézetének vezetőjével, aki ezeket mondotta: A régebbi ásatási nyomok Első feladatunk az volt, hogy eldöntsük: milyen korból származnak a földvár és a környékbeli halmok. Rómer Flóris régész 1868-ban lent járt Vaskuton, ahol ásatásokat is végzett ezekben a halmokban. Az ő feljegyzései szerint tizenhárom halom volt, de az egyik már akkor: 73 évvel ezelőtt is eltűnőben volt. Lassan beolvadt a sík vidékbe. A szántásokkal nivellálódni kezdett. Most mindössze hét halom van, de ebből is három eltűnőben van. Rómer Flóris akkor feltárt egy ilyen halmot és abban egy csontvázat talált összehúzott lábakkal, azonkívül mellette edényt, valamint vaskapcsokat. Rómer feltevése szerint ezek a vaskapcsok a sir korhadt gerendázatából hullottak ki. Rómer feltevése az volt, hogy ez a sir, a földvár és a halomsor a népvándorlás korából származik. Pontosan nem volt módjában megállapítani a kort, mert kevés lelet állott rendelkezésére. Tompa tanár első szemléje Két esztendővel ezelőtt megtekintette ezen halmokat Tompa Ferenc ősrégészettani professzor, akinek már akkor az volt a véleménye, hogy a szarmata-jazig nép menedékhelye volt ez a vidék. A földvár a Krisztus utáni római császárok korában keletkezhetett. A mostani ásatások során több apró tárgyat találtak, amik a római birodalom idejéből valók. Így megtalálták egy római edény tetejét, azonkívül pedig tűzhely nyomaira bukkantak. A földvár titka Elsőnek a földvár kapuját, vagy legalább is az erre a célra szolgáló részt tárták fel a mostani ásatások során, mert az volt a feltevés, hogy az egykor ott lakók nyomaira minden valószínűség szerint ott fognak rátalálni. Mindjárt a kapu mellett tűzhely maradványait lelték fel, különféle őz- és szarvascsontokkal, azon kívül kisebb primitív edényeket is felszínre hozott az ásó. Minden jel arra mutat, hogy ez a hely a környező halmokkal a földvár őrségének tartózkodó helye volt. Más szóval ez volt a várta. A földvárban nem állandóan, hanem alkalomszerűen tartózkodtak. Ezt bizonyítja az is, hogy az egyik halom kilátószerű őrhely lehetett, ahonnan a másfélezer év előtti kor silbakja végigtekintett a mocsaras, vizes sík területen s figyelte, nem tűnik-e fel ellenség a láthatáron. A szarmata-jazig világot követő korban is használták az uj lakók a földvárat és a közeli halmokat, vagyis akkor is település volt ez a terület s ezért van az, hogy a későbbi korból származó apróbb tárgyak is előkerültek a föld alól az ásatások során. A régészkedö plébános és orvos Mészáros Béla érseki tanácsos, vaskúti plébános hívta fel Tompa Ferenc figyelmét a különösnek látszó földemelkedésekre s az ő kérésére tartott előzetes szemlét Vaskuton a földvárban Tompa Ferenc archeológus két évvel ezelőtt. Mészáros Béla plébános egyébként igen behatóan tanulmányozta Vaskút község történetét, fejlődését és települési múltját. Mészáros Béla plébános erre még inkább sürgette az ásatásokat s ennek a következménye hogy most véghez vitték ezeket az ásatásokat Baja város költségén. Vaskút környéke értékes lelőhely Ha a mostani ásatások során nem is kerültek elő értékesebb régiségek, drágább tárgyak, amelyek belevilágítanának a kétezer év előtti korszak emberének kultúrájába, életébe, amelyek révén tájékozódást nyerhetnénk a kelta, szarmata-jazig világ lelkében, de azért tudományos szempontból ezek az ásatások nagyon eredményesek voltak. Vaskút és környéke nagyon értékes lelőhelynek látszik, úgy hogy érdemes volna a község más helyein is végezni ásatásokat és lehet, hogy erre hamarosan sor is kerül. Dr. Hiesl János szőleje mellett is valószínűleg ilyen lelőhely van. Tompa professzor bácskai ember A múzeumban tett látogatás után Tompa Ferenc dr. és társasága megtekintette Baja város nevezetességeit: a Déri-kertet, a templomokat, a szobrokat. Érdekes, hogy Tompa Ferenc bácskai ember, aki szívesen jött szülőmegyéjébe a régiségek közé búvárkodni. Tompa Ferenc szabadkai volt s itt Vaskuton derült ki, mikor összetalálkozott Mészáros Béla plébánossal, hogy már évtizedek óta ismerik egymást. Tompa Ferenc Szabadkán volt tanár és újságíró s a találkozás során felidézték a régi közös szabadkai emlékeket. (Független Magyarság, 1941. szeptember 24., szerda)