A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 5. (Szeged, 1999)

KŐHEGYI Mihály – VÖRÖS Gabriella: A vaskúti halmok és földvár (kutatástörténet és anyagközlés)

részéről Bácskai János polgári iskolai tanár is jelen van a különös történelmi helyek föltárásánál. Amint értesültünk, eddig kevés múzeumba való tárgy került felszínre az ásatások során s ezek a tárgyak is különféle történelmi korokból valók. Egy Arpádkori ezüstpénz, néhány jazig korból való edénydarab, egy római sisakfelső része és különféle apróbb tárgyak kerültek ki a földből eddig. A földvár közelében levő halmokban is csak a földvár régi lakóinak életmódjára jellemző nyomokat találtak. Az ásatás munkáját gyors ütemben folytatják, úgy hogy az szombaton be is fejeződik. (Bácskai Újság, 1941. szeptember 18., csütörtök) 10. függelék TUDOMÁNYOS SZEMPONTBÓL ÉRTÉKES EREDMÉNYEKKEL VÉGZŐDTEK AZ EGY HÉTIG TARTÓ VASKÚTI ÁSA TÁSOK Ötezer éves település nyomaira találtak rá a vaskúti állomás közelében Közöltük, hogy a múlt héten Baja város költségén tudományos szempontból érdekes eredményekkel biztató ásatásokat végeztek Vaskút község határában. Az ásatások célja az volt, hogy a sokat emlegetett vaskúti földvárat és a mellette levő különös halmokat föltárják s véglegesen megállapítsák azok keletkezésének idejét, valamint azt, hogy ez a hely milyen nép életének nyomait rejti magában. Ezekkel a kérdésekkel a múlt században sokat foglalkozott Czirfusz Ferenc bajai főigazgató s az ő kezdeményező munkájának eredménye volt az, hogy 1868-ban Rómer Flóris budapesti egyetemi tanár föl is tárt néhány halmot, de ezek idejét nem állapította meg pontosan. Most az egy hétig tartó ásatásokat Tompa Ferenc dr. egyetemi nyilvános rendes tanár, a Pázmány egyetem Ősrégészeti Intézetének igazgatója végeztette s ez a munka figyelemreméltó eredményekkel járt. A vaskúti földvár és őshalmok A vaskúti földvár a községtől mintegy fél óra járásnyira van, agarai úttól alig 300 lépésnyire. Körülbelül két és fél, három holdnyi területen emelkedik ki. Mellette 13 kúpszerű halom volt, ezek azonban eltűnőben vannak. Ma már csak négy látható föltűnő jellegzetességében, a többi a múló évekkel egyre jobban elvesz. Az ásatások szombaton fejeződtek be s annak eredményeiről a következőket mondotta el Tompa Ferenc dr. egyetemi tanár: Az első föladat az volt, hogy végre megállapíthassuk: milyen korból való ez a tojásdad alakú földvár és a mellette levő halomc

soportozat. Annak idején 1868-ban Rómer Flóris egyetemi tanár, a Nemzeti Múzeum akkori régész igazgatója csak a halmokat tárta föl, ezekből is mindössze négyet. A halmok száma 13 lehetett, de egy már akkor is alig volt látható, úgyhogy Rómer jelentésében és rajzában tizenkettőt jelölt meg. Ezekből négyet tárt föl s mindegyik mélyén egy-egy sírt talált. A sírból összehúzott lábbal eltemetett halott csontváza került felszínre. Az egyik sírban egy edényre bukkant. A sírüregben vaskapcsokat is találtak, ezeket a sírtartó s közben elkorhadt gerendák kapcsainak ítélte. Rómer föltevése akkor az volt, hogy a különös magas halmok a népvándorlás korából valók. A pontos megállapítást megnehezítette részben az, hogy Rámérnek nagyon kevés lelete volt. Szarmata-jazyg korból való a földvár A mostani ásatások során már pontosabban megállapíthattuk a földvár keletkezésének idejét. A népvándorlás előtti kor egy érdekes maradványáról van szó, mégpedig a római hódítás idejének egy emlékéről. A császárok korából való a földvár s alkalmasint a császárkorban a Duna—Tisza közén tanyázó szarmata-jazyg barbár nép menedékhelye volt. A továbbiakban Tompa Ferenc dr. egyetemi tanár elmondotta, hogy föltárta a vár bejáratát s ott megtalálta annak sáncszerű palánkjait. Cölöplyukak mutatták meg azt a vonalat, mely a sánc kétfélét védve tartotta. A legtöbb jellemző leletet és nyomot természetesen a bejárat föltárása ígérte. És csakugyan több edénydarabon kívül ott találtak rá egy tüzelőhely nyomaira is és különféle csontmaradványokra, amelyek az ott tanyázó őrségtől származhatnak. Ugyanott kerültek ki a földből olyan agyagedény töredékek is, amelyek római császárkorbeliek s ezek megerősítették a föltevést a földvár keletkezésének idejéről. Érdekes bizonyítéka ennek többek közt egy római palack néhány darabja is. Tompa Ferenc dr. egyetemi tanár ezután a földvár későbbi éveiről így szólt: Ezt a helyet a későbbi korban, még pedig a népvándorlás korában is lakták. Sőt olyan nyomokat is találtunk, amelyek azt bizonyítják, hogy ez a honfoglalás után is olykor ideiglenes tartózkodási hely volt. Ezt bizonyítja az itt talált Árpád-házi királyok korabeli érmecske is. A sírokat már régebben kifosztották Több helyen föltártuk a földvár belsejét is. Ezeket a részeket átkutattuk, de ezek üresek voltak. Ebből is látszik, hogy itt nem állandóan, hanem csak alkalomszerűen tanyázott ennek a kornak ezen a tájon lakó népe. Bizonyítja ezt az is, hogy az egyik halmot ajelek szerint kilátó őrhelynek is használták. A többi halom föltárása fölöslegesnek látszik, mert sem lelet, sem történelmi adat szempontjából újat nem ad, legföljebb csak szaporítaná az ugyanolyan értékű leletek számát. Egyébként úgy látszik, hogy a sírhalmokat azok keletkezése utáni idők itt tanyázó népe föltörte és kirabolta. Észleletei során ezt Rómer is megállapította, mivel az általa föltárt sírokban sem edényeket, sem ékszereket nem talált, pedig azok. az akkori néptörzs jelesebbjeinek sírjai lehettek. A városi múzeumba kerülnek a leletek Megtudjuk azt is, hogy az ásatások során talált többi régiséget is tudományos földolgozás végett a fővárosba szállítják és utána vissza adják a bajai városi múzeumnak. Tompa Ferenc dr. egyetemi tanár az ásatásokról és észleleteiről még a következőket mondta: Vaskút környéke nagyon értékes lelőhelynek látszik és szinte bizonyos, hogy itt még sok régiséget és érdekes történelmi nyomokat rejt a talaj. Talán ezek föltárására is