A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 5. (Szeged, 1999)

KŐHEGYI Mihály – VÖRÖS Gabriella: A vaskúti halmok és földvár (kutatástörténet és anyagközlés)

6. függelék Jelentés a vaskúti halmokról és földvárról. A Műemlékek Országos Bizottságának tekintetes Elnöksége felkért arra, hogy a hozzá befutó értesítés alapján szálljak ki a bács-bodrogmegyei Vaskút községbe és szemléljem meg a község határában lévő és már Rómer Flóris által is ismertetett halmokat és az azokkal kapcsolatos földvárat. Ennek a megbízásnak egyébirányú elfoglaltságom miatt csak a mult hó folyamán volt alkalmam eleget tenni. Helyszíni szemlémről az alábbiakban vagyok bátor jelentést tenni: Vaskút község déli kijáratától körülbelül I és 1/2 kilométerre a Gara felé menő vasútvonaltól keletre a terepből kiemelkedő 6-8 méter magas temetkezési halmok vannak, amelyek közül a keleti halom már feldúltnak látszik, a középső érintetlen, a nyugati halmon pedig csak beásások nyomai vannak. Az egymás mellett sorban álló három halom mögött afi'iss szántás által mutatott nyomok után ítélve még másik két halomnak is kelleit állnia, amelyeket azonban időközben már elhordták. A vasútvonal mentén tovább menve, újabb 1 kilométerre ugyancsak részben már megsemmisített halmok nyomai láthatók, részben pedig érintetlen halmok emelkednek ki a terepből, amelyek közül kettő szorosan csatlakozik egy közöttük elhelyezkedő ovális földvár sáncához. A földvár hosszanti tengelye körülbelül 80 méter. A sáncon belül levő rész erősen bemélyedő, a sánc felépítéséhez tehát szemmel láthatólag a körülzárt területről vették a földet. A sánc nyugati hosszanti falán egy bejárat vezet a sánc belsejéhez. A földsánc és a tumulusok, valamint az egész objektumra vonatkozó eddig ismert irodalmi adatok amellett tesznek tanúságot, hogy a sánc és a halmok a korai vaskor vége felé keletkeztek. Az a körülmény, hogy ilyen kora-vaskori földvár tumulusokkal kapcsolatban ebben a környezetben, azaz az Alföldön, a Dunától keletre, egészen szokatlan, az objektumot tudományos szempontból elsőrangúan fontossá teszi A sánc átvágása, a belső terület átkutatása, valamint a még érintetlen tumulusok feltárása annál inkább sürgős és szükséges, mert a pontos kormegállapítást is csak az ásatás útján tudjuk megejteni. A tumulusok és a sánc egyelőre nincs veszélyeztetve, minthogy a helyi hatóságok valamint Mészáros Béla érseki tanácsos plébános gondoskodása folytán a tagosítás alkalmával a még meglévő tumulusok helyét és a sánc területét község területnek nyilvánították. Hogy azonban ezek a tudományos szempontból annyirafontos objektumok a jövőben is teljes védelem alatt álljanak, fentnevezett plébánosnak és a község elöljáróságának az az óhaja, hogy főként a sáncot törvényes úton is műemlékké nyilvánítsák. Amennyiben erre mód adódik, bátor vagyok a magam részéről is ilyen ér telemben javaslatot tenni. Dr. Tompa Ferenc s. k. (MNM Régészeti Adattár 45 V. I. 7. függelék BAJA VÁROS KÖLTSÉGÉN RÉGÉSZETI ÁSA TÁSOKA T FOGNAK VÉGEZNI A JÖVŐ HÉTEN A VASKÚT KÖZSÉG HATÁRÁBAN LÉVŐ TÖRÖKKORI FÖLDVÁRAKBAN A jövő héten Vaskuton nagyszabású archeológiai ásatások veszik kezdetüket. A község határában a török korból eredő több földvár van, amelyek titkának napfényre hozásáról van szó. A földvárak felásása és titkuknak kibányászása Mészáros Béla vaskúti plébános kezdeményezésére történik. Ó készítette elő a régészeti kutatást s ő levelezte le az arra illetékes faktorokkal. A jövő hét elején a fővárosból Bajára, illetve Vaskutra fog érkezni egy egyetemi archeológus-tanár és néhány régész, akiknek irányításával fogják fogadott napszámosok — vaskúti Kotormányok, Móra Ferenc ismert szolgája — felásni a földvárakat. A régészeti ásatások költségeit Baja városa fogja viselni a városi múzeumra felvett hitelösszegből. Az egész ásatás ezer pengőn aluli összegbe fog kerülni. Viszont az ásatásokból kikerülő leletek, régiségek, talált tárgyak Baja város múzeumát illetik meg, amik alapjai lesznek a múzeum régiségtani tárának. (Független Magyarság, 1941. szeptember 12., péntek) 8. függelék HÉTFŐN KEZDŐDNEK A RÉGÉSZETI ÁSA TÁSOK A VASKÚTI AVAR-GYŰRŰKBEN A Független Magyarság tegnapi számában jelentettük már, hogy Baja város költségén a jövő héten régészeti ásatások indulnak meg Vaskút község határában a földvárakban. Ezekről a földvárakról különböző felfogások vannak az archeológusok körében. Egyes szakértői vélemények szerint az avar-korból valók, vagyis Kr. sz. után a hatodik századból maradtak volna fenn ezek az avar-gyűrűk, más felfogás szerint a tatár, esetleg csak a török hódoltság korából valók volnának. Ezt a titkot fogfák felderíteni a jövő héten kezdődő ásatások, amiket Tompa László archeológus, a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti tára múzeumőrének irányításával fognak megejteni vaskúti napszámosok közreműködésével. Tompa László múzeumőr értesülésünk szerint szombaton éjjel érkezik Bajára. (Független Magyarság, 1941. szeptember 13., szombat) 9. függelék SZÓMBA TON FEJEZŐDIK BE A VASKÚTI ÁSA TÁSOK MUNKÁJA Eddig nagyon kevés tárgyat találtak a vaskúti földvárban. Közöltük, hogy Vaskút község határában hétfőn ásatásokat kezdtek. Tompa Ferenc a budapesti egyetem régészeti tanára és leánya vezeti az ásatásokat, amelyeknek célja a vaskúti földvár és a közelében levő halmok föltárása. Az ásatásokat Baja város költségén végzik és a város