A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 5. (Szeged, 1999)

SZÁRAZ Csilla: Basarabi-Bosut díszítésű kerámialeletek az Alföldön

polírozták bele. A vállvonal alatt közvetlen párhuzamosan futó vonalkötegek vannak, alattuk finoman benyomott pontsor fut körbe. A vonalsor fölött helyezkednek el a sraffozott, egyik befogójára állított háromszögek. Az edény belsejében igen halványan látszó, a fül vonalában található egy, a befogójára állított, csúcsával az edény kö­zepe felé néző, sugarasan sraffozott háromszög. Ma.: 8,5 cm, pá.: 14,7 cm, fá.: kb. 5,5 cm. DIM ltsz.: 63.6.1. Az edény kiegészített ugyan, de több mint a fele ép. Nyilvánvalóan sírból származik. Nagy­ságában és készítésmódjában is eltér azonban az Alföld többi lelőhelyéről származó leletektől. Az edény érdekessége a ferde száj, amely megvan ugyan a törzsterületen, de nem ilyen profilait, rela­tíve kónikus formában és kisebb méretben. A fi­nom fényezett felület a soproni edényekre emlé­keztet. Tószeg-Laposhalom (Szolnok megye) A kora vaskori rétegből facettait, behúzott peremű tál töredéke került elő (1. kép 7). Jellegzetes egy­másba kapcsolódó, bepecsételt S minta részlete és fehér inkrusztráció látható a publikált darabon (MO­ZSOLICS 1952, 38, Taf. 2. 4; VULPE 1986, 66, Taf. 10. 2). A Magyar Nemzeti Múzeumban a tószegi ása­tás rétegéből egy behúzott peremű tál két töredéke került elő. Behúzott, facettait peremű, lapos tál peremtöredéke, illetve az alsó részéből származó töredék. Mindkét töre­dék színe, anyaga és díszítése megegyezik. Kívül fekete, fényezett. Belül szürke, érdes tapintású a belső eldolgo­zott réteg kopott volta miatt. Samottal soványított, a belső kopott részen itt is kitűnik, hogy a soványító anyag leg­több szemcséje fehéres színű, ami a belső résznek szürke színt kölcsönöz. A peremtöredéken három párhuzamos hosszanti kannelúra fut, ez alatt helyezkedik el kissé ferde vonalban a díszítés. Két hosszanti irányban és párhuza­mosan futó, bepecsételt S minta között zsinórszerű bekar­colt minta van. A bepecsételések igen határozottak, kivi­telében szép darab. Méretek: perem: 7,8*5 cm, oldal: 7,5x5,8 cm.MNMltsz.: 18.1949.24. A tál pontos párhuzamait találjuk románia terü­letén llidia-Funii lelőhelyen, Moldva Vechen. (GU­MÄ 1993, T. LXTX. 2, 19) Hosszasan lehetne még so­rolni a párhuzamokat, tipikus forma és díszítés mind a Bosut-csoport, mind a Basarabi-kultúra te­rületén. Lajosmizse M5/25. Ih. (Bács-Kiskun megye) Egy szkíta telepen nyesés során került elő egy megmunkált agancstöredék, amely valószínűleg késnyélként funkcionálhatott. Agancsból készített hengeres tárgy töredéke (2. kép 1), amely bekarcolt zoomorf— két egymással csúcsukkal szembeállított háromszögből alkotott testű ló — ábrázo­lással díszített. A ló feje és farka egyszerű karcolt vona­lakkal van érzékeltetve, míg a törzset alkotó háromszöge­ket újabb bekarcolt, egyre kisebb háromszögek töltik ki. A ló előtt a lábak (kerekek) magasságában szilvamag alakú, átlósan sraffozottan karcolt ábra van. A henger hátsó olda­lán két szilvamag alakú, ellentétes sraffozással kitöltött motívum — ugyanolyan, mint a ló lábai előtt —, egy alig bekarcolt kör-, és egy farkasfogminta részlete látható. Mé­retek: 7,6 X 3,6 cm. Az ábrázolás párhuzamait több területen is megta­láljuk. A Kelet-Alpok Hallstatt kultúráiban is gyakori ez a fajta zoomorf figura. E lelet legközelebbi párhu­zamait Dobiat publikációjában láthatjuk (DOBIAT 1982, Abb. 20). A basarabi temető III. tumulusának 1. sírjá­ból került elő ilyen két háromszögből alkotott testű lóábrázolás. Több apró eltérés mellett ez a ló nem gurul kerekeken és testének sraffozása sem egyezik a lajosmizsei darabéval. A Sopron­Warischbergen ta­lált edényen már kerekeken guruló állatot ábrázoltak, kettőt is. Az egyiken egy nő lovagol. Itt azonban az állatok lábain külön-külön 4 kisebb kör van, míg a mi ábrázolásunkon szintén 2*2, de páronként kon­centrikus formációban. A művész ebben a perspek­tívában ábrázolta a ló négy lábán lévő kerekeket. A soproni darabok testének sraffozása is csak egyoldali (DOBIAT 1982, Abb. 20. 7; GALLUS 1934, XVffl). A test ha­sonló ábrázolását a kelet-alpi Hallstatt-kör edényein találjuk meg, itt azonban festett edényeken és kere­kek nélkül. A fentebb említett két ábrázolás bekarco­lással készült (DOBIAT 1982, Abb. 20). Csépa (Szolnok megye) Basarabi díszes csésze (1. kép 6). Kívül-belül szürke, sa­mottal soványított — zöme fehér szemcse —, nyomott gömbös testű, a vállvonaltól enyhén kihajló szájperemű, kissé egyenetlen — omphalos-szerű — aljú darab. Pereme itt-ott letörött, a perem egy kis részletén is látható a zsinór­szerűen rovátkolt minta. Az edény füle kiegészített, csak a vállvonalra támaszkodó rész van meg, de minden bi­zonnyal a perem fölé emelkedett és abból indult ki. A pe­rem egy kis szakaszán és a vállvonalon két párhuzamosan 7 Kulcsár Valéria és Székely György ásatása. A lelet közlésének átengedését ezúton is köszönöm.

Next

/
Thumbnails
Contents