A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 5. (Szeged, 1999)

SZÁRAZ Csilla: Basarabi-Bosut díszítésű kerámialeletek az Alföldön

polírozták bele. A vállvonal alatt közvetlen párhuzamosan futó vonalkötegek vannak, alattuk finoman benyomott pontsor fut körbe. A vonalsor fölött helyezkednek el a sraffozott, egyik befogójára állított háromszögek. Az edény belsejében igen halványan látszó, a fül vonalában található egy, a befogójára állított, csúcsával az edény közepe felé néző, sugarasan sraffozott háromszög. Ma.: 8,5 cm, pá.: 14,7 cm, fá.: kb. 5,5 cm. DIM ltsz.: 63.6.1. Az edény kiegészített ugyan, de több mint a fele ép. Nyilvánvalóan sírból származik. Nagyságában és készítésmódjában is eltér azonban az Alföld többi lelőhelyéről származó leletektől. Az edény érdekessége a ferde száj, amely megvan ugyan a törzsterületen, de nem ilyen profilait, relatíve kónikus formában és kisebb méretben. A finom fényezett felület a soproni edényekre emlékeztet. Tószeg-Laposhalom (Szolnok megye) A kora vaskori rétegből facettait, behúzott peremű tál töredéke került elő (1. kép 7). Jellegzetes egymásba kapcsolódó, bepecsételt S minta részlete és fehér inkrusztráció látható a publikált darabon (MOZSOLICS 1952, 38, Taf. 2. 4; VULPE 1986, 66, Taf. 10. 2). A Magyar Nemzeti Múzeumban a tószegi ásatás rétegéből egy behúzott peremű tál két töredéke került elő. Behúzott, facettait peremű, lapos tál peremtöredéke, illetve az alsó részéből származó töredék. Mindkét töredék színe, anyaga és díszítése megegyezik. Kívül fekete, fényezett. Belül szürke, érdes tapintású a belső eldolgozott réteg kopott volta miatt. Samottal soványított, a belső kopott részen itt is kitűnik, hogy a soványító anyag legtöbb szemcséje fehéres színű, ami a belső résznek szürke színt kölcsönöz. A peremtöredéken három párhuzamos hosszanti kannelúra fut, ez alatt helyezkedik el kissé ferde vonalban a díszítés. Két hosszanti irányban és párhuzamosan futó, bepecsételt S minta között zsinórszerű bekarcolt minta van. A bepecsételések igen határozottak, kivitelében szép darab. Méretek: perem: 7,8*5 cm, oldal: 7,5x5,8 cm.MNMltsz.: 18.1949.24. A tál pontos párhuzamait találjuk románia területén llidia-Funii lelőhelyen, Moldva Vechen. (GUMÄ 1993, T. LXTX. 2, 19) Hosszasan lehetne még sorolni a párhuzamokat, tipikus forma és díszítés mind a Bosut-csoport, mind a Basarabi-kultúra területén. Lajosmizse M5/25. Ih. (Bács-Kiskun megye) Egy szkíta telepen nyesés során került elő egy megmunkált agancstöredék, amely valószínűleg késnyélként funkcionálhatott. Agancsból készített hengeres tárgy töredéke (2. kép 1), amely bekarcolt zoomorf— két egymással csúcsukkal szembeállított háromszögből alkotott testű ló — ábrázolással díszített. A ló feje és farka egyszerű karcolt vonalakkal van érzékeltetve, míg a törzset alkotó háromszögeket újabb bekarcolt, egyre kisebb háromszögek töltik ki. A ló előtt a lábak (kerekek) magasságában szilvamag alakú, átlósan sraffozottan karcolt ábra van. A henger hátsó oldalán két szilvamag alakú, ellentétes sraffozással kitöltött motívum — ugyanolyan, mint a ló lábai előtt —, egy alig bekarcolt kör-, és egy farkasfogminta részlete látható. Méretek: 7,6 X 3,6 cm. Az ábrázolás párhuzamait több területen is megtaláljuk. A Kelet-Alpok Hallstatt kultúráiban is gyakori ez a fajta zoomorf figura. E lelet legközelebbi párhuzamait Dobiat publikációjában láthatjuk (DOBIAT 1982, Abb. 20). A basarabi temető III. tumulusának 1. sírjából került elő ilyen két háromszögből alkotott testű lóábrázolás. Több apró eltérés mellett ez a ló nem gurul kerekeken és testének sraffozása sem egyezik a lajosmizsei darabéval. A SopronWarischbergen talált edényen már kerekeken guruló állatot ábrázoltak, kettőt is. Az egyiken egy nő lovagol. Itt azonban az állatok lábain külön-külön 4 kisebb kör van, míg a mi ábrázolásunkon szintén 2*2, de páronként koncentrikus formációban. A művész ebben a perspektívában ábrázolta a ló négy lábán lévő kerekeket. A soproni darabok testének sraffozása is csak egyoldali (DOBIAT 1982, Abb. 20. 7; GALLUS 1934, XVffl). A test hasonló ábrázolását a kelet-alpi Hallstatt-kör edényein találjuk meg, itt azonban festett edényeken és kerekek nélkül. A fentebb említett két ábrázolás bekarcolással készült (DOBIAT 1982, Abb. 20). Csépa (Szolnok megye) Basarabi díszes csésze (1. kép 6). Kívül-belül szürke, samottal soványított — zöme fehér szemcse —, nyomott gömbös testű, a vállvonaltól enyhén kihajló szájperemű, kissé egyenetlen — omphalos-szerű — aljú darab. Pereme itt-ott letörött, a perem egy kis részletén is látható a zsinórszerűen rovátkolt minta. Az edény füle kiegészített, csak a vállvonalra támaszkodó rész van meg, de minden bizonnyal a perem fölé emelkedett és abból indult ki. A perem egy kis szakaszán és a vállvonalon két párhuzamosan 7 Kulcsár Valéria és Székely György ásatása. A lelet közlésének átengedését ezúton is köszönöm.