A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 5. (Szeged, 1999)

P. FISCHL Klára – KISS Viktória – KULCSÁR Gabriella: Kora és középső bronzkori település Baks-Homokbánya (Csongrád megye) lelőhelyen

1975. Tat". 69. 11. 25. Taf. 70. 1. 5. 27). Mindezekkel együtt semmilyen különbség nem figyelhető meg a Vatya III-, illetve a Vatya-Koszider-időszakba sorolt sírok mészbetétdíszes kerámiája között, valamennyit a proto-szeremlei időszak jellegzetes leletének tarthatjuk. A Duna-Tisza közi késő vatyai terület áttekintését folytatva hasonló, a mészbetétes kerámia kultúrájánál megszokott típusoktól eltérő testarányú, kései mészbetétes dísszel ellátott urnákat, mészbetétes díszű késő vatyai bögréket és kelebia típusú tálakat ismerünk Izsákról (utóbbiakon gyakori a mésszel kitöltött dísz, de ezek motívumai nem dunántúli eredetűek) (BÓNA 1975. Taf. 76. 1-5. 7. Taf. 77. 5-6. 9. Taf. 78. l, 3, 6). Ugyanitt egy dél- és észak-dunántúli jellemzőket is hordozó mészbetétes tálfazék és az északi mészbetétes csoport kései fázisára jellemző tál is előfordul, mely utóbbi — fotó alapján — helyi, vatyai anyagúnak látszik (BÓNA 1975, Taf. 77. 1-la; BANDI 1968. 64.1.1.1-2). Dabas-Sárin lencsetestű, csóri típusú bögretöredéket találtak (BÁNDI-KOVÁCS 1974. IX. t. 9). Kései dunántúli mészbetétes edényeket ismerünk még Ujhartyán-Vatyáról (BÓNA 1975. Taf. 32. 3. Taf. 46. 5), Dunaújváros-Kosziderpadlás telepéről és a dunaújváros-dunadűlői nagy temetőből (BÁNDI-KOVÁCS 1974, IX. t. 10; Kiss 1998, Pl. 7. 5-7) — utóbbi telepen és temetőben szintén gyakoriak vatyai jellemzőkkel kevert formák.

103 Ladánybenén, temetőből olyan kései déli mészbetétes bögrét találtak (BANDI 1968, 64. I. t. 5), melynek jó párhuzamát Lánycsók-Egettmalom-dűlő telepéről (20. objektum) ismerjük (ECS ED Y 1979. 96, 98, XI. t. 2., csóri típusú és kései déli mészbetétes bögrével együtt). Kiskunhalas-Felsőszállás-pusztáról kései északi mészbetétes (proto-szeremlei) tálat és fedőt, Kiskunmajsa-Kőkútról szintén kései északi mészbetétes (proto-szeremlei) kiskorsót és tálat mutat be Bandi Gábor sírleletekből (BANDI 1968. 66, VI. t. 1-4). Hajós-Hild-puszta telepén kései északi mészbetétes (proto-szeremlei) urnatöredékek és késő vatyai - kései mészbetétes kevert jellemzőjű bögrék fordulnak elő (BANDI 1968. 64,1.1. 3-4, V. t. 8; BÁNDI-KOVÁCS 1974, I. t. 4-5). Szeremlén két fő fázisra választható szét a temető leletanyaga: kései északi és déli mészbetétes leletekre, melyek között már továbbfejlődött, ún. proto-szeremlei edénytípusok is vannak (63. kép 1-9; továbbá: BANDI 1968. 66. VI. t. 5-6. 8; BÁNDI-KOVÁCS 1974. VI. t. 3. 5. 7-9. 11, VII. t. 2-3. 6; BÓNA 1975, Taf. 252-258); illetve a közöletlen sírok valódi szeremlei típusú anyagára (63. kép 10-19). A Tisza mentére áttérve: Alpárról Bóna István proto-szeremlei és szeremlei edénytöredékeket egyaránt leír. A leletek fotói és a kései északi mészbetétes leletek összefoglalásai alapján azonban minden töredék (BÓNA-NOVÁKI 1982.1.1. 8. IV. t. 1, 5, XXVIII. t. 10, XXXII. t. 9. XXXVII. t. 6, XL. t. 1-6, 8-10, XLIV. t. 1-la) beilleszthető a kései mészbetétes proto-szeremlei fázis leletei közé. Egyes darabok itt is egyértelműen vatyai formán hordoznak dunántúli díszítést (BÓNA-NOVÁKI 1982, I. t. 8. IV. t. 5, XXXVII. t. 6, XLIV. t. 1-la). A Csongrád-Vidre-szigeti telep anyagát Szénászky Júlia Vatya III-korszakra keltezte, bár megjegyezte, hogy a telep élete feltehetően a koszideri korszakba is belenyúlt (G. SZÉNÁSZKY 1977. 31, 37). A lelőhelyen előkerült mészbetétes díszű kerámiatöredékeket a Szeremle-kultúra emlékanyagának fent említett meghatározási problémáiból következően szeremleieknek írja le, holott azok kései északi mészbetétes korsótöredékek, továbbá egy csóri típusú bögre (G. SZÉNÁSZKY 1977, 19. 22-23. 37, 19. kép 16. 24. kép 7-8, 10, 25. kép 4).

104 A 29. gödör behajló peremű kiskorsóját — melynek párhuzamai minden említett kései északi mészbetétes leletegyüttesben megvannak (HONTI 1994a. VI. t. 3; KOVÁCS 1994a, 4. ábra 6; KISS 1997, 1. kép 1-6) -—jól keltezik az ugyanebből a gödörből származó, szépen kidolgozott, díszes Vatya-Koszider korsók (G. SZÉNÁSZKY 1977, 25. kép 8-9). Csongrád-Felgyő temetőjéből kései északi mészbetétes tálat (BANDI 1968, 66. V. t. 7), Csongrád-Saroktanyáról egy szórvány kései északi mészbetétes urnát (G. SZÉNÁSZKY 1977, 28. kép 6) ismerünk. Csongrád-Kettőshalomról újabban egy csóri típusú bögre rajzát közli Horváth László András és H. Simon Katalin (az edényt a korai bronzkorba sorolták: HORVÁTH-H. SIMON 1999, 19, 5. kép 4). A csanyteleki temető 82-83., 91. és 92. sírjaiban szintén találunk dunántúli mészbetétes edényeket (LŐRINCZY-TROGMAYER 1995, 22. kép 6, 23. kép 5. 24. kép 1,3); a 83. sírban és a szórványok között mészbetétes dísszel ellátott vatyai edények is vannak (LŐRINCZY-TROGMAYER 1995, 23. kép 7, 2. kép 3; BANDI 1968, 66, Vt. 5). 103 A dunaújváros-dunadűlői temető anyagát Vicze Magdolna dolgozza fel. A leletekbe való betekintésért ezúton is szeretnénk köszönetet mondani. 104 G. Szénászky Júlia egy sírból származó, mészbetétes dísszel ellátott, a Vatya-kultúrához sorolható függesztőedényt is a szeremlei leletek között ír le (G. SZÉNÁSZKY 1977, 37, 26. kép 11).