A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 5. (Szeged, 1999)

SZABÓ Géza: Kora bronzkori leletek Szentes-Várostanya lelőhelyről

kép 3). A külső és belső oldalukon simított paticsok — méretük és vastagságuk alapján — akár egy kemence palástjához vagy egy sütőharang tapasztásához is tartoz­hattak. A töredékek félszedése során enyhén ívelt pe­remdarabok is előkerültek, azonban egyértelműen kemen­cére utaló égett részt a gödörben és a gödör környékén sem találtunk. Az omladékban edénytöredékek három, viszonylag jól elkülöníthető csoportja került elő. Az 1. jelenségszám­mal jelölt töredékek egy tál töredékei voltak, míg az álta­lunk 2. és 3. jelenségszámmal elkülönített edénycsoport — mint az a restaurálás során kiderült — egy és ugyan­azon seprűzött oldalú fazékhoz tartozott. 1. Csonka kúpos aljú tál töredéke (3. kép 2). Enyhén kihajló peremű, mint­egy egyharmadnyi töredék. Egyetlen megmaradt kis sza­lagfüle az ívelten kihajló alacsony peremből indul és az ujjbenyomkodással díszített vállon támaszkodik. A tál alja hiányzik, de a megmaradt töredékeken jól látható a fe­nék enyhén profilált indulása. Anyaga finoman soványí­tott, csak mikroszkóp alatt látható, hogy az agyagba a hő­állóság növelésére apró kvarcszemcséket és finomra őrölt kerámiaport (samotot) kevertek. A külső és belső oldalán is simított, de nem fényezett tál felületét finom, téglaszí­nűre égetett, vékony, krétaszerűen málló agyagréteg borít­ja. A táltöredék alapján számított pá.: 24 cm, a fá.: 8 cm, a ma.: 10 cm lehetett (S451L435Q12J1). 2. Fazék (3. kép 1). Enyhén kihajló peremű, nyomott gömb testű, oldalán seprüzött, egyenes aljú. Az enyhén kihajló perem alatt négy, ujj benyom ás sal két részre tagolt kis bütyökfül látha­tó. A külső oldal felületét a széles, ívelt nyak és a vállvo­nal találkozásától lefelé egészen az enyhén profilált fené­kig seprűzéssel durvították. Anyaga finoman soványított, csak erős nagyítás alatt látható, hogy az agyagba a hőálló­ság növelésére apró kvarcszemcséket és finomra őrölt samotot kevertek. A belső oldalán és kívül a vállvonalig simított fazék felületét finom, barnásvörösesre égetett, vé­kony, krétaszerűen málló agyagréteg borítja, míg — mint az a törésfelületeken jól látható — a belső részek koromfe­ketére égtek. A fazék peremének átm.: 17 cm, legnagyobb sz.: a hasvonalon 21 cm, fá.: 8,5 cm, ma.: 21 cm (S451L435Q12J2-3). 3. Korsó válltöredéke. Külső olda­la fényezett, anyaga finoman soványított, magas hőfo­kon szürkére égetett. 4. Erősen kihajló peremű, nagymé­retű tál töredéke. A perem alatt külső oldala fényezett, anyaga finoman soványított, magas hőfokon szürkére égetett. 5. Oldaltöredékek. Durvított felületű, nagymé­retű edények finoman soványított, belső oldalon simí­tott, vörösre égetett oldaltöredékei. 6. Nagyméretű edény egyenes aljú töredéke (3. kép 3). Külső oldalát ujjnyi szé­les bemélyedések tagolják. Anyaga durván őrölt samot­tal soványított, fekete-barna foltosra égetett. A töredék alapján számított fá.: 12 cm lehetett. 7. Paticsdarabok. Mindkét oldalukon simított, 2-3 cm vastag, nagyméretű samotdarabokkal és pelyvával durván soványított, tégla­szerűen kiégett paticsdarabok, továbbá több, enyhén ívelt töredék. A viszonylag vékonyfalú töredékek és az enyhén ívelt peremdarabok alapján nem lehet egyértel­műen eldönteni, hogy a leletek egy kisebb méretű ke­mence palástjához vagy esetleg egy sütőharanghoz tar­tozhattak. A leletkörülményeket figyelembe véve ez utóbbi tűnik valószínűbbnek. S451L435Q13: Obszidián magkó, mintegy 3x3 cm-es átmérőjű, jól látható rajta a körben lehasított kis pengék helye. A tárgy az infúziós löszben feküdt, körülötte elszí­neződés nem volt. S451L435Q14: Kerek, mintegy 1 m átmérőjű, egye­nes oldalú, teknős aljú gödör, melynek középbarna színű, paticsszemcsékkel, faszéndarabkákkal, valamint apró, sárga agyagrögökkel kevert humuszos betöltésében na­gyobb mennyiségű állati lábszárcsonttöredék mellett néhány edénydarab és egy kicsi, zöldes-fekete kőből pat­tintott vakaró került elő. 1. Kihajló peremű korsó töredé­kei (4. kép 1). Külső oldala gondosan fényezett, anyaga fi­noman soványított, magas hőfokon szürkére égetett. 2. Vékonyfalú, kisméretű tál peremtöredéke (4. kép 2), mely belső oldalán éles szögben törik, vízszintesig kihajlik. Külső és belső oldala egyaránt simított. Anyaga finoman, apró kvarcszemcsékkel soványított, magas hőfokon szür­késbarnára égetett. 3. Tál peremtöredéke (4. kép 3). ível­ten kihajló peremű, kisméretű, vékonyfalú tál töredéke. Külső és belső oldala egyaránt simított. Anyaga finoman, apró kvarcszemcsékkel soványított, magas hőfokon szür­kére égetett. 4. Oldaltöredék. Egészen vékonyfalú, jól iszapolt, finomra őrölt samottal soványított, külső oldalán gondosan fényezett, magas hőfokon világosbarnára ége­tett edény kisméretű töredéke. 5. Oldaltöredékek. Külső oldalukon fényezett edények töredékei. Anyaguk kvarc­szemcsékkel és samotporral soványított, sötétszürkére égetett. 6. Oldaltöredék. Külső oldalán fényezett edény töredéke, melyen jól látható a letört szalagfül indításának helye. Anyaga kvarcszemcsékkel és samotporral soványí­tott, sötétszürkére égetett. 7. Fazéktöredékek (A. kép 4-5). Külső oldalukon durvított, a belsőn simított felületű faze­kak samotporral soványított, barnásvörösre égetett, krétás tapintású oldaltöredékei. 8. Fazéktöredékek (4. kép 6-7). Külső oldalán seprűzéssel durvított, a belsőn simított felü­letű fazék samotporral soványított, barnásvörösre égetett, krétás tapintású oldaltöredékei. S451L435Q15: Mintegy 3*3 m-es, nagyjából négyzet alaprajzú, lekerekített oldalú, sötétbarna, humuszos, ho­mokos betöltésében égésnyomokkal, paticsszemcsékkel kevert, enyhén teknős aljú beásás. Leletanyaga rendkívül szegényes volt, mindössze egy nagyobb méretű állat me­dence- és lábszár csontja, valamint 3 db egészen aprójel­legtelen kora bronzkori edénytöredék került itt elő. A be­ásás huzamosabb ideig való nyitottságára utalnak a fenék közelében megfigyelhető sötét iszapolódási csíkok. A házméretü gödör, a szegényes leletanyag, a hosszantartó nyitottságra, lassú pusztulásra utaló nyomok együtt azt valószínűsítik, hogy a beásást csak ideiglenesen, rövid időszakra vagy időszakokra használták. S451L435Q16: Egységes, barna, paticsszemcsékkel és homokkal kevert, humuszos betöltésü, egyenes oldalú és aljú, 90 cm átmérőjű, az altalajba 30 cm-re mélyedő, le­letanyag nélküli gödör. S451L435Q18: Az infúziós lösz felső határán állati lábszárcsontok kerültek elő. Mint hasonló esetekben álta­lában, ezúttal is fokozottan figyeltünk a csontok bontása,

Next

/
Thumbnails
Contents