A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 4. (Szeged, 1998)

BODNÁR Mária – D. MATUZ Edit – SZABÓ J. József: Rézkori és bronzkori településnyomok Battonya határában

RÉZKORI ÉS BRONZKORI TELEPÜLÉSNYOMOK BATTONYA HATÁRÁBAN BONDÁR Mária - D. MATUZ Edit - SZABÓ J. József 1978-tól intenzív kőolajkutatásra került sor Battonya (Békés megye) halárának délkeleti részén. Annak érdekében, hogy információkat szerezzünk a térség veszélyeztetett régészeti értékeiről, 1978 és 1979 nyarán a Nagyalföldi Kőolajkutató és Feltáró Vállalat támogatásával rövid leletmcntő ásatásra került sor a Georgievics-tanya lelőhelyen, amely azon a részen található, ahol a Száraz-ér — egykori Maros-ág — Románia felől érkezve teljes egészében magyar területre lép és egy éles kanyarulattal északi irányba fordul. Ezen dél-északi irányú, mintegy 400-500 m hosszú mederszakasz nyugati, bal oldali partjának déli részén, az ártérből jelentősen kiemelkedő területen áll a Georgievics-tanya. A terepjárás során a tanyától észak felé haladva mintegy 250 m hosszan tudtunk felszíni leleteket, elsősorban késő bronzkori cserepeket gyűjteni az észak felé egyre inkább ellaposodó hátságon. E cserepek a legintenzívebben a zsilip környéken jelentkeztek, ahol évekkel korábban valamilyen földmunkát végeztek. 1978-ban a tanya közelében, attól északra nyitottuk szelvénycinket, a legkeletibbet viszonylag lapos, szinte már az ártérbe eső területen. 1979-re ismertté vált, hogy pontosan hova helyezik a 80. sz. kutat, így ebben az évben szelvényeinket a tervezett iszapoló gödör helyén mértük ki (1. kép; 3. kép 1-2). Az ásatás vezetője mindkét alkalommal Szabó J. József volt (RégFüz 32 (1979) 4; RégFüz 33 (1980) 4). A feltárások értékelhető, zárt leletegyüttest csak két esetben — 1. és 5. gödör — eredményeztek. Azonban a Maros-törmelékkúp őskori településtörténeti képének árnyaltabbá tétele érdekében célszerűnek tűnik az itt talált, viszonylag jelentékeny mennyiségű, bár már az őskorban kevert, egymástól csak tipológiai alapon szétválasztható, késő rézkori, kora bronzkori illetve késő bronzkori leletek közreadása.

1 Eltekintünk a szórványosan jelentkező, a tiszapolgári kultúrába sorolható és Árpád-kori leletek, valamint a hozzávetőlegesen sem keltezhető tűzhely, a paticsos felület, valamint a két, melléklet nélküli sír tárgyalásától. A felszínen gepida leletek is előfordultak (SZABÓ-VÖRÖS 1979, 219). A kora bronzkori gödröt említi G. Szénászky Júlia. Hibásan jelöli a lelőhely topográfiai helyzetét, feltehetően a gepida lelőhelyek tárgyalása kapcsán felsorolt Battonya-Szimcsák-tanya lelőhellyel cserélődött fel (SZÉNÁSZKY 1989, 1. kép). AZ 1978. ÉVI ÁSATÁS I. szelvény: iránya É-D, mérete 10x2 m. M.: É-on 70 cm, D-en 100 cm. Északi harmadában, 50 cm mélyen nagyszámú gávai edénytöredék került elő egy csomóban, kövekkel és néhány nagyobb paticsdarabbal együtt (18. kép 1-5; 19. kép 1-2). II. szelvény: iránya É-D, mérete 5x2 m. M.: 80 cm. Leletek — késő bronzkori töredékek (19. kép 3) — jórészt a két első ásónyomból kerültek elő, paticsdarabokkal együtt. III. szelvény: iránya É-D, mérete 5x1,5 m. M.: 80 cm. Csak néhány késő bronzkori cserép került elő belőle (19. kép 4). IV. szelvény: iránya É-D, mérete 5x1,5 m. M.: 140 cm. A harmadik ásónyomban, 74 cm-es mélysé1 A rézkori leletek leírása és értékelése Bondár Mária, a kora bronzkoriaké Szabó J. József, a késő bronzkoriaké D. Matuz Edit munkája. A leletek a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban találhatók 81.18.1-81.21.54; 83.1.1-83.6.12; 85.1.1-162. Itsz. alatt.