A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 4. (Szeged, 1998)

BODNÁR Mária – D. MATUZ Edit – SZABÓ J. József: Rézkori és bronzkori településnyomok Battonya határában

1. kép: Battonya-Georgievics-tanya Abb. 1: Battonya-Georgievics-Gehöft gig, a humuszréteg és a sárga altalaj határáig sok gávai cserép volt (19. kép 5, 7-11). V szelvény: iránya É-D, mérete 10x2 m. M: 76 cm. Leletek főként a harmadik ásónyomban, illetve a szelvény déli részén levő kora bronzkori gödörben jelentkeztek. A szelvényből keverten kerültek elő további kora és késő bronzkori cserepek (19. kép 6, 13). 1. gödör (kora bronzkor): A szelvény déli harmadában kerüli elő, a teljes feltárás érdekében egybe kellett nyitni az I. és az V szelvényt. Kerekded alaprajzú, fala függőleges lehetett, az alja teknőszerűen szűkült. Betöltődésének felső részén, középtájt igen sok paticsdarab volt egy csomóban. Ez alatt egy vékony, sötétszürke réteg helyezkedett el, sok cseréppel, faszénnel. A gödör legalján sárgásszürke, agyaggal, paticsokkal keveredett betöltődés volt. Átm.: 128 cm, m.: 119 cm (4. kép 1). VI. szelvény: iránya K-Ny, mérete 4x1,5 m. M.: 80 cm. A harmadik ásónyomban igen sok paticsdarab között néhány késő bronzkori cserép mutatkozott. A területről szórványként került elő a leletanyag nagy része (19. kép 12,14; 20. kép 1-7, 9-13). VII. szelvény: iránya É-D, mérete 5x1,5 m. M.: 120 cm. Értékelhető jelenséget, leleteket nem tartalmazott. AZ 1979. ÉVI ÁSATÁS 9/1. szelvény: iránya K-Ny, mérete 30x2 m, közepén egy 4 m hosszú és 0,6 m széles, déli irányú rábontással. M.: K-en 75 cm, középen 96 cm. A szelvényben rézkori és késő bronzkori leletek voltak. A rézkori leletek elsősorban a szelvény K-i feléből a 3. illetve a 3-4. ásónyomból kerültek elő. 2. gödör: Csak az északi része került feltárásra. Fala lefelé ívesen szűkült. Néhány apró, bronzkori cserép került elő belőle. Átm.: 132 cm, m.: 155 cm. 3. gödör: Felülnézetben kerek, méhkas alakú. Néhány késő bronzkori töredék került elő belőle, köztük egy árkolt bütyök is (23. kép 1). Átm.: 147 cm, m.: 186 cm. 4. gödör: Felülnézetben kerek, méhkas alakú. Jelentős számú gávai (23. kép 2-8) és egy, a tiszapolgári kultúrába sorolható cserép került elő belőle. Átm.: 113 cm, m.: 143 cm. 9/II. szelvény: iránya É-D, mérete 15x2 m, középen egy 5 m hosszú, 2 m széles, illetve 2 m hosszú és 1 m széles, Ny-i irányú rábontással. M.: 79 cm. A szelvényből csak néhány rézkori cserép került elő, elsősorban a szelvény közepéről, a harmadik ásónyomból. A harmadik ásónyomban, a középen levő paticsos felülettől délre jelentkező, négyszögletes beásás római vagy népvándorlás kori. 9/III. szelvény: iránya K-Ny, mérete 30x2 m, nyugati végén D-i irányban 2 m szélességben és 4 m hosszan, a DNy-i sarkon 2,8 m szélességben és 3,5 m hosszan, É-i irányba 2,2 m szélességben és 3 m hosszan rábontottunk. M.: 95 cm. A leletek — rézkori, kora bronzkori és kevés késő bronzkori cserép — jórészt a harmadik ásónyomból kerültek elő. A nyugati részen a harmadik ásónyomban több mint 6 m hosszan összefüggő, paticsos felület jelentkezett, a 6. gödörből atipikus őskori, a 7.-ből késő rézkori, római vagy kora népvándorlás kori cserepek kerültek elő. A rézkori leletanyag a szelvény közepén, a harmadik ásónyomból került elő. A 9/III. szelvényben levő 6. gödörből egy késő rézkori korsófül töredéke is előkerült (10. kép 4).