A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 4. (Szeged, 1998)
A KELET-EURÓPAI STEPPE ÉS A KÁRPÁT-MEDENCE TÖRTÉNETI KAPCSOLATAI AZ 5-12. SZÁZADBAN - NAGY Margit: Ornamenta Avarica I. Az avar kori ornamentika geometrikus elemei
1-la). Hasonló, kétrészes szalagokból álló az eszéki szíjvég mintája (29. kép 6). Préselt, fogazott változatban Budakalászról (29. kép 5), öntött, utánvésett, ovális középrészű — hármas vonalakkal keresztben fogazott — változat a Népstadion mellett feltárt temető aranyozott bronz varkocsszorítóiról ismert (29. kép 2). A mintát gyöngyözött szalaggal, ékvéséses háttérrel ábrázolták az egyik tiszafüredi szíjvégen (29. kép 7). A rövidített formát többek közt a nagykőrösi rekeszes kardmarkolatdísz (29. kép 3) képviseli. A hatszalagos minta terülőmustrája a kosárfonatminta, mely egy Kölkedről előkerült öntött, vésett díszű övgarnitúrán látható (29. kép 10). Akosárfonatminta avar változata a homokóramandulaforma kombinációja (30. kép 1-9; 42. kép 4-5). 5 Az ide tartozó darabokon szinte kötelező a fogazás. A motívum rekeszes, préselt és öntött változatban is előfordul. Ide tartozik az azonos présmintán készült két csepeli ezüst szíjvég (30. kép 1-2; 42. kép 4). A Kölked-Feketckapu-A temető 276. sír préselt ezüstverete lehet, hogy a csepeliekkel azonos présmintán készült (30. kép 3). Az öntött, utánvésett példányok közül a legjobb minőségű az ismeretlen lelőhelyről származó ezüst karperec homokóramandula formájú fogazott díszítése (30. kép 9; 42. kép 5). Ide tartoznak a fönlaki (30. kép 5) és az adonyi (30. kép 6) szíjvégek fogazott présmintái is. A bonyolultabb zoomorfizált szíjvégminták alapja általában a vörösmarti típusú négyszalagos minta (27. kép 2a), azzal a különbséggel, hogy az állatfejek ábrázolásával elfoglalt tervező nem ügyelt a szalagok szabályos bújtatására. Zamárdin így a homokóraminta zoomorfizált változata keletkezett (31. kép 1-la, 22a). Budakalászon a hatszalagos kosárfonatmintát állatfejek nélküli, tiszta fonatként rajzolták meg (31. kép 3-3a). Ugyanitt találékonyan oldották meg az állatfejek alsó állkapcsának háromszor ismétlődő összefonódását: a középső hurkokkal kiiktatták az alsó, kereszteződő fonatot (31. kép 4, 4a). A Várpalota-Gimnázium 134. sír aranyozott bronz szíj vége (32. kép 1) és a Kölked-FeketekapuA 661. sír bronz szíj vége (32. kép 2) a hatszalagos fonatminták másik változatát képviseli: a homokóramintához oldalról kiegészítő szalagokat fűznek és a fonat ezekkel együtt válik hatszalagossá (HOLMQVIST 1939, 13. csoport másik variánsa, 48-49, Abb. 34). Ide sorolható a kölked-feketekapui A temető 388. sírjának szíjvége (32. kép 3), a farkasvölgyi lelet aranyozott bronz kisszíjvégei (32. kép 4) és a tiszaburai aranyozott bronz csuklós szíjvég felső részén látható részlet (32. kép 5). A hatszalagos fonatok közé sorolható a halimbai típusú, emberi lábformával kiegészített fonatminta (32. kép 8; 42. kép 11), melynek legismertebb példánya az igari II. lelet (négyszalagos) szíjvége (32. kép 9). Végül a láncminták következnek. A legegyszerűbb, ősi minták közé tartozik a fonatkereszt vagy meandercsomó (43. kép 1) (HOLMQVIST 1939, 7. csoport, 43-44, Abb. 19). A mintát préselt technikával is előállították, de leggyakrabban vastag öntött lemezekre vésték. Szellemes megoldású, rombuszhálót és meandercsomókat alkotó terülőmustra található egy zamárdi szíjvégen (33. kép B, 12-12a). A hurkoskereszt vagy Salamon-csomó (43. kép 2) két egymást metsző láncszemből áll (HOLMQVIST 1939,27. csoport, 61-62, Abb. 86-87). A minta, melyet bajelhárító szerepe miatt minden korban, keleten és nyugaton egyaránt gyakran ábrázoltak, az avaroknál többek között préselt lószerszámveret (33. kép 2), női csüngős öv vereté (33. kép 3), csont tarsolyzár díszítéseként (33. kép 6) is felbukkan. Az egymásba kapcsolt láncszemekből álló kör (43. kép 3) zoomorfizált formában (34. kép 2) és tiszta fonatmintaként is előfordul (34. kép 6-7) (HOLMQVIST 1939, 24. csoport, 60, Abb. 80-82). A láncszemekből álló minta egyenes, egysoros (34. kép 1), négyszöget bezáró (34. kép 3-5), keretező (34. kép 8), és a felületet beborító formában (34. kép 10) is alkalmas díszítésre. Préselt, öntött technikával és csontfaragásként is készítették. Hármas csavarodású, háromszög és négyszög alakú hurkokat képező minta látható az igari II. lelet arany nagyszíjvégén (35. kép 2), melynek kevéssé sikerült változatai sima szalagokkal bronzból (35. kép 6-7), pontdíszes szalagokkal, ezüstözött bronzból (35. kép 3) készültek. Függő nyolcasmintának nevezik a két szélén huroksorral összekapcsolt mintát (43. kép 4; 36. kép 1-2) (HOLMQVIST 1939, 12. csoport, 47^18, Abb. 32). A háromszög alakú hurkokból álló terülőmustra főként tegezek csontlemezein fordul elő (35. kép 4-5) (HOLMQVIST 1939, 27. csoport, 62-63, Abb. 90). A középtéma — a zamárdi szíjvéghez hasonlóan (43. kép 9) — a fonatkeresztmotívum végtelen változatának megrajzolása. A háromszög- és négyszögláncminták (43. kép 7) (Dreipaßschlinge, Vierpaßschlinge) ideális szíjvég-díszítések, minden felületre alkalmazhatók: Tiszafüreden ezüstözött bronzlemezekre vésték, gyöngyös sza5 A csoportot a csepel-hárosi 8. sír ezüst nagyszíjvége alapján először BOTT1976, 268-272 ismerte fel.