A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 4. (Szeged, 1998)

A KELET-EURÓPAI STEPPE ÉS A KÁRPÁT-MEDENCE TÖRTÉNETI KAPCSOLATAI AZ 5-12. SZÁZADBAN - NAGY Margit: Ornamenta Avarica I. Az avar kori ornamentika geometrikus elemei

1-la). Hasonló, kétrészes szalagokból álló az eszéki szíjvég mintája (29. kép 6). Préselt, fogazott válto­zatban Budakalászról (29. kép 5), öntött, utánvésett, ovális középrészű — hármas vonalakkal keresztben fogazott — változat a Népstadion mellett feltárt temető aranyozott bronz varkocsszorítóiról ismert (29. kép 2). A mintát gyöngyözött szalaggal, ékvésé­ses háttérrel ábrázolták az egyik tiszafüredi szíjvé­gen (29. kép 7). A rövidített formát többek közt a nagykőrösi rekeszes kardmarkolatdísz (29. kép 3) képviseli. A hatszalagos minta terülőmustrája a ko­sárfonatminta, mely egy Kölkedről előkerült öntött, vésett díszű övgarnitúrán látható (29. kép 10). Akosárfonatminta avar változata a homokóra­mandulaforma kombinációja (30. kép 1-9; 42. kép 4-5). 5 Az ide tartozó darabokon szinte kötelező a fogazás. A motívum rekeszes, préselt és öntött vál­tozatban is előfordul. Ide tartozik az azonos prés­mintán készült két csepeli ezüst szíjvég (30. kép 1-2; 42. kép 4). A Kölked-Feketckapu-A temető 276. sír préselt ezüstverete lehet, hogy a csepeliekkel azonos présmintán készült (30. kép 3). Az öntött, utánvé­sett példányok közül a legjobb minőségű az ismeret­len lelőhelyről származó ezüst karperec homokóra­mandula formájú fogazott díszítése (30. kép 9; 42. kép 5). Ide tartoznak a fönlaki (30. kép 5) és az adonyi (30. kép 6) szíjvégek fogazott présmintái is. A bonyolultabb zoomorfizált szíjvégminták alapja általában a vörösmarti típusú négyszalagos min­ta (27. kép 2a), azzal a különbséggel, hogy az állatfejek ábrázolásával elfoglalt tervező nem ügyelt a szalagok szabályos bújtatására. Zamárdin így a homokóraminta zoomorfizált változata keletkezett (31. kép 1-la, 2­2a). Budakalászon a hatszalagos kosárfonatmintát ál­latfejek nélküli, tiszta fonatként rajzolták meg (31. kép 3-3a). Ugyanitt találékonyan oldották meg az állatfe­jek alsó állkapcsának háromszor ismétlődő összefonó­dását: a középső hurkokkal kiiktatták az alsó, keresz­teződő fonatot (31. kép 4, 4a). A Várpalota-Gimnázium 134. sír aranyozott bronz szíj vége (32. kép 1) és a Kölked-Feketekapu­A 661. sír bronz szíj vége (32. kép 2) a hatszalagos fonatminták másik változatát képviseli: a ho­mokóramintához oldalról kiegészítő szalagokat fűz­nek és a fonat ezekkel együtt válik hatszalagossá (HOLMQVIST 1939, 13. csoport másik variánsa, 48-49, Abb. 34). Ide sorolható a kölked-feketekapui A temető 388. sírjának szíjvége (32. kép 3), a farkasvölgyi lelet aranyozott bronz kisszíjvégei (32. kép 4) és a tisza­burai aranyozott bronz csuklós szíjvég felső részén látható részlet (32. kép 5). A hatszalagos fonatok közé sorolható a halimbai típusú, emberi lábformával kiegészített fonatminta (32. kép 8; 42. kép 11), melynek legismertebb példánya az igari II. lelet (négyszalagos) szíjvége (32. kép 9). Végül a láncminták következnek. A legegysze­rűbb, ősi minták közé tartozik a fonatkereszt vagy meandercsomó (43. kép 1) (HOLMQVIST 1939, 7. cso­port, 43-44, Abb. 19). A mintát préselt technikával is előállították, de leggyakrabban vastag öntött leme­zekre vésték. Szellemes megoldású, rombuszhálót és meandercsomókat alkotó terülőmustra található egy zamárdi szíjvégen (33. kép B, 12-12a). A hur­koskereszt vagy Salamon-csomó (43. kép 2) két egymást metsző láncszemből áll (HOLMQVIST 1939,27. csoport, 61-62, Abb. 86-87). A minta, melyet bajelhárító szerepe miatt minden korban, keleten és nyugaton egyaránt gyakran ábrázoltak, az avaroknál többek között préselt lószerszámveret (33. kép 2), női csüngős öv vereté (33. kép 3), csont tarsolyzár díszí­téseként (33. kép 6) is felbukkan. Az egymásba kapcsolt láncszemekből álló kör (43. kép 3) zoomorfizált formában (34. kép 2) és tiszta fonatmintaként is előfordul (34. kép 6-7) (HOLMQVIST 1939, 24. csoport, 60, Abb. 80-82). A láncsze­mekből álló minta egyenes, egysoros (34. kép 1), négyszöget bezáró (34. kép 3-5), keretező (34. kép 8), és a felületet beborító formában (34. kép 10) is alkalmas díszítésre. Préselt, öntött technikával és csontfaragásként is készítették. Hármas csavarodású, háromszög és négyszög alakú hurkokat képező minta látható az igari II. lelet arany nagyszíjvégén (35. kép 2), melynek kevés­sé sikerült változatai sima szalagokkal bronzból (35. kép 6-7), pontdíszes szalagokkal, ezüstözött bronz­ból (35. kép 3) készültek. Függő nyolcasmintának nevezik a két szélén hu­roksorral összekapcsolt mintát (43. kép 4; 36. kép 1-2) (HOLMQVIST 1939, 12. csoport, 47^18, Abb. 32). A három­szög alakú hurkokból álló terülőmustra főként tege­zek csontlemezein fordul elő (35. kép 4-5) (HOLMQ­VIST 1939, 27. csoport, 62-63, Abb. 90). A középtéma — a zamárdi szíjvéghez hasonlóan (43. kép 9) — a fonat­keresztmotívum végtelen változatának megrajzolása. A háromszög- és négyszögláncminták (43. kép 7) (Dreipaßschlinge, Vierpaßschlinge) ideális szíjvég-dí­szítések, minden felületre alkalmazhatók: Tiszafüre­den ezüstözött bronzlemezekre vésték, gyöngyös sza­5 A csoportot a csepel-hárosi 8. sír ezüst nagyszíjvége alapján először BOTT1976, 268-272 ismerte fel.

Next

/
Thumbnails
Contents