A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 4. (Szeged, 1998)

A KELET-EURÓPAI STEPPE ÉS A KÁRPÁT-MEDENCE TÖRTÉNETI KAPCSOLATAI AZ 5-12. SZÁZADBAN - LŐRINCZY Gábor: Kelet-európai steppei népesség a 6-7. századi Kárpát-medencében. Régészeti adatok a Tiszántúl kora avar kori betelepüléséhez

hetősége, hogy balkezes volt.

6 A bal kengyellel ellentétben — mely a deszkaborítás beszakadása után kismértékben elmozdulhatott és megsérült — a jobb oldali kengyel s vele a hevedercsat is eredeti helyén került elő, funkciójából kifolyólag a felszállási, jelen esetben a jobb oldalon.

7 Ismeretlen lelőhely (Csongrád megye) Világosbarna színű, alsó felén fekete foltos, elsimított felületű edény (8. kép 1, 16. kép 1). Rövid pereme enyhén kihajló, nyaka összeszűkülő, nyújtott formájú teste a felső harmadában a legszélesebb és lefelé erősen szűkül. Anyaga kerámiazúzalékkal soványított. Ma.: 23,8 cm, pá.: 10,2 cm, fá.: 8,3 cm.

8 Dombegyháza-homokbánya (Békés megye) A község délnyugati szélén lévő temetőtől mintegy 800 méterre, a Battonyáról Dombegyháza felé vezető úttól délkeletre, attól mintegy 850-900 méterre, a falu alatti, több vízfolyáson keresztül a Szárazérbe torkoló értől — ma már névtelen csatornától — északra mintegy 800-900 méterre húzódó kifli alakú, alig 300 méter hosszú dombháton a Dózsa Tsz 1962-ben homokbányát nyitott (2. kép). A környezetéből 1,5-2 méterre kiemelkedő, EK-DNy-i homokdombon, a bányának és a kitermelés alá vett, mintegy 20x20 méteres területnek a déli részén a helyi határőrs katonái november végén, homokbá2. kép: Dombegyháza-homokbánya, a sír előkerülési helye Abb. 2: Dombegyháza-Sandgrube. Der Fundpunkt des Grabes nyászás közben lovassírt bolygattak meg. Az előkerült leleteket — edényt, kengyelpárt, vaszabla töredékeit és vascsatot — a határőrsre szállították. A találók által kardnak meghatározott tárgyat egy gyermek vitte magával.

9 1. sír: T.: ÉK-DNy. M.: kb. 180 cm. A háton fekvő, nyújtott helyzetű csontváz hossza — a katonák mérése szerint — 170 cm volt. Az emberi váz mellett, attól 40 cm-re kerültek elő a ló csontjai.

10 6 Eire csak a zabla vizsgálata adhatna választ, azonban töredékes állapota ezt nem teszi lehetővé. 7 Mindez természetesen csak akkor igaz, ha feltételezzük hogy a kitömött lóra úgy helyezték a nyerget, ahogy azt az elhunyt életében használta. 8 Az edény a csongrádi Tari László Múzeum 1970-es években készüli állandó kiállításában, a magyar honfoglalás kort bemutató vitrinben volt. A kiállítás lebontása során kideríllt, hogy az edényen se leltári szám, sem egyéb felirat nem. található. A kiállításról szóló forgatókönyvet vagy írásos dokumentációt nem sikerült találni. Az edénnyel kapcsolatban csupán annyi valószínűsíthető, hogy Csongrád megyében került elő, a forma párhuzamai a Tiszántúlra vezetnek TLM ltsz.: 88.1.1. 9 A sír előkerüléséről Voss István százados, a határőrs parancsnoka tájékoztatta Ketskeméty Károly ny. dombegyházi igazgató tanítót, aki mindezt megírta Radnai Miksának Békéscsabára. Radnai december 7-i keltezésű levelében értesítette a szegedi múzeumot. A helyszíni szemlére és a leletek átvételére (MFM Ad: 60-75; SKI 715/1962, 727/1962) december 17-én érkezett ki Trogmayer Ottó, akinek itt is megköszönöm, hogy a síregyüttes feldolgozásának jogát átengedte. A temetkezés előkerülése után harmincöt évvel, a helyszínen járva megállapíthatttik hogy a dombot teljesen elbányászták A10 000-es térképen még csak 100-120méter hosszú bányagödör van jelölve, de mára már a szántással a domb nyomát is eltüntették Mivel több sín-ól nincs adatunk ezért jelen esetben nagy valószínűséggel magányos temetkezéssel kell számolnunk 10 A temetkezés rekonstruálása számos nehézségbe ütközik mivel ásatási dokumentáció nem áll rendelkezésünk-e, így csak a találók által elmondott információkra hagyatkozhatunk Ami az emberi váz és a ló helyzetére vonatkozó megfigyeléseket illeti — miszerint az emberi váz jobb oldala mellett került elő a ló —-, feltételesen kell kezelni azokat. A gyakorlatban sokszor találkozunk azzal az esettel, hogy a találók nem a halotthoz viszonyítva, hanem saját helyzetük alapján határozzák meg a talált leletek helyét, helyzetét, Mivel a temetkezés embertani és állattani anyagát nem gyűjtötték össze, így nem kerültek múzeumi gyűjteménybe, nehéz ellenőrizni, hogy a találók által ló csontvázának meghatározott maradvány vajon