A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 4. (Szeged, 1998)

A KELET-EURÓPAI STEPPE ÉS A KÁRPÁT-MEDENCE TÖRTÉNETI KAPCSOLATAI AZ 5-12. SZÁZADBAN - LŐRINCZY Gábor: Kelet-európai steppei népesség a 6-7. századi Kárpát-medencében. Régészeti adatok a Tiszántúl kora avar kori betelepüléséhez

Mell.: 1.: Az emberi váz bal válla mellett egy világosbarna színű, tölcséres peremű, hosszú nyakú, széles hasú edény (9. kép 5, 16. kép 2) volt. Anyaga kerámiatörmelékkel soványított, elsimított felületén egymással többé-kevésbé párhuzamosan futó, függőleges, festett fekete csíkok figyelhetők meg.

11 Ma.: 17,8 cm, pá.: 10 cm, fá.: 9,5 cm. 2. Rossz megtartású, kisméretű vas csikózab la (9. kép 3), töredékes állapotban. 3. Rossz megtartású, hosszúfülű vaskengyel (9. kép 1), töredékes állapotban, amely az elmondás szerint a lócsontok mellől került elő. Szárai rombusz keresztmetszetűek. Sz.: 9 cm. 4. Rossz megtartású, kisméretű, ovális alakú, hurkos fülű vaskengyel (9. kép 4), amely a találók szerint a lócsontok mellől került elő. Szárai rombusz keresztmetszetűek. Ma.: 12 cm, sz.: 12 cm. 5. Négyzet alakú, vas hevedercsat (9. kép 2), amely az elmondás szerint a lócsontok mellett feküdt. H.: 4,3 cm, sz.: 4,3 cm. 5. A sírban a fentieken kívül vas nyílhegyeket és vaskardot is találtak, melyek azonban elkallódtak. MFM ltsz.: 75.25.1; 98.1.1-4. A Tiszántúlról ismert, hasonló tájolású és rítusú lovastemetkezések nagy száma alapján feltehetően az itt előkerült sírban részleges lótemetkezés volt, amely az elhunyt bal oldalán került elő. A temetkezés 180 cm-es mélysége és a koponya bal oldalán fekvő edény helyzete pedig a sír padmalyos kiképzésére utal. A dombegyházi sír a tájolása, a részleges lovas temetkezés előfordulása, valamint — a múzeumi gyűjteménybe került leletek — a kihajló peremű, festett edény, az eltérő fülkiképzésű, különböző méretű darabokból álló kengyelpár alapján a kora avar korra datálható. A békéssámsoni férfihoz hasonlóan, az itt eltemetett — a kard és a csontváz hossza alapján — felnőtt férfi sem tartozhatott a Tiszántúlt megszálló első-második nemzedékhez. 3. kép: Hódmezővásárhely-Kishomok, a sírok előkerülési helye Abb. 3: Hódmezővásárhely-Kishomok. Der Fundort der Gräber Hódmezővásárhely-Kishomok, Gorzsa-tanya 236. (Csongrád megye) 1940-ben, Ániszfeld Mihály földjén, ma még ismeretlen okból történt leletmentés során két sírt tártak fel, 12 melyekről egyéb adat nem áll rendelkezésünkre. A lelőhely a Hódmezővásárhely-Szeged közötti műút délkeleti oldalán fekvő II. dűlőben, Nagysziget délnyugati szélén, a területet délről határoló Gyuló-ér északi partján van (3. kép). 1. sír: Mell.: 1. Kézzel formált, barnás színű, kihajló peremű, enyhén ívelt falú edény. Ma.: 7,8 cm, pá.: 8 cm, fá.: 6,3 cm. MFM ltsz.: 53.132.2.

13 2. Négyszögletes vascsat apró töredékei (8. kép 2). MFM ltsz.: 53.132.1. egész vagy részlegesen eltemetett lovat jelent. Mindezek ma már nem eldönthetőek de a sír —feljegyzett — EK-DNy-i tájolása és a hasonló temetkezések alapján padmalyos kialakítású, részleges lótemetkezést tartalmazó sírt valószínűsíthetünk melyet az elhunyt bal válla mellett talált edény is megerősíteni látszik A tiszántúli kora avar kori akna- és fülkesírokban az edénymellékletet a koponya közelébe helyezték a padmalyos temetkezésekben 99%-ban a bal oldalra, Ismerünk jobb oldali padmalyos, egész lovat is tartalmazó temetkezéseket, de azoknak más a tájolása. 11 Az edény festésére a helyszínelés és a leletek begyűjtése során már Trogmayer Ottó is felfigyelt (MFM Ad: 60-75/1). 12 A Móra Ferenc Múzeumban őrzött leletanyag és a leltárkönyvi bejegyzések szerint Anisz felcser földjén kendtek elő a temetkezések A tulajdonos és a helyszín azonosításában Kardos Ferencné (Hódmezővásárhely, Földhivatal) volt a segítségemre. A tidajdonos fia, dr. Acs Miklós budapesti lakos, nem emlékszik a sírok előkendésére, bár 1940-ben már 18 éves volt. A lelőhelyről Csallány Dezső igen röviden emlékezett meg (CSALLÁNY 1956, No. 371 ), bár minden valószínűség szerint járt kint a helyszínen. A leletek előkendésének idejét, tévesen, 1941-re határozta meg (az egyik edényben lévő cédulán ugyanis 1940. 09.25-i dátum van feltüntetve ), egyben utalt ana, hogy a lelőhely minden bizonnyal a Móra Ferenc által feltárt gepida temető közelében van. Tehát a kishomoki gepida temető területén előkerült 7. századi sírokkal (CSALLÁNY 1961, 133; RégFüz 1 (20) 1966, 55; BÓNA 1993, 87) minden bizonnyal egy temetőt alkotnak az itt bemutatott temetkezések 13 Az edényt nem találtam és a leltárkönyvi bejegyezés szerint már az 1987-es revíziónál sem volt meg.