A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 4. (Szeged, 1998)

BODNÁR Mária – D. MATUZ Edit – SZABÓ J. József: Rézkori és bronzkori településnyomok Battonya határában

tű, perem fülé magasodó fülű tál töredéke. A fülnél az edény oldala erősen be van lapítva (23. kép 4). Ez a típus a gávai kultúra kései szakaszára jellemző, ilyen formák kerültek elő Hódmezővásárhelyről (KEMENCZEI 1984,70, Taf. CXXiV. 5; V SZABÓ 1996, 38, 45. kép 1), Körömről és PrÜgyrŐl (KEMENCZEI 1984, Taf cxxxv. 9, Taf. CLIV 7). Az általunk ismertetett egyik edényhez (25. kép 4) legjobban hasonlító darab Körömről származik (KEMENCZEI 1984, Taf. CXLV 11). Hasonló típus került elő Erdélyből, Médiásról (Meggyes), aminek anyagát Zaharia a Ha B időszakra datálta (ZAHARIA1965, 91. Fig. 6.4-ia). A többi erdélyi darabot is a Reci-Medias-kultúra fiatalabb szakaszára datálják (VASILIEV-ALDEAN-CIUGUDEAN 1991. Fig. 39. 5-6, 10). Analóg darabokat ismerünk még Lechinta-de-Muresről (Maroslekence) (POPESCU 1925, 318. Fig. 4), Magala IV települési rétegéből (SMIRNOVA 1974,367, Fig. 3. 10), Somolorról (PASTOR 1958, Obr. 3) és a bánáti Remetea Mare (Temesremete) Gáva-Medias jellegű telepanyagából (GUMÄ1993, Pl. XXXVI. 11). A battonyai település 4. gödrének anyagát e két korhatározó töredék alapján a gávai kultúra klasszikus szakaszára, a Ha A periódus végére datáljuk. Fazekak Általában fazekak díszítőmotívuma a perem ferde bevagdalása. Jobbra dőlő bevagdalás van egy darabon (19. kép 12), hasonlóan díszítették a peremet és a közvetlenül alatta futó plasztikus bordát is egy másikon (22. kép 10). A gávai kultúrában megtalálható ez a díszítési mód, általában behúzott vagy egyenes peremű tálakat díszít és nagyobbrészt balra dőlő a rovátkolt minta (KEMENCZEI 1984, 67-68; Köröm: KEMENCZEI 1984, Taf. CXXXVII. 7, 16, Taf. CXXXVI. 11, Taf. CXXXVIII. 9; Prügy: KEMENCZEI 1984, Taf. CLIII. 8 stb.). Előfordul enyhén kihajló peremű edényeken és jobbra dőlő bevagdalású is lehet ez a díszítés (KEMENCÉI 1984, Taf. CXLII. 2, 6, 10, Taf. CLI. 9, Taf. CLIV 22; V. SZABÓ 1996, 33, 39. kép 5, 42. kép 5). Megjelenik ez a motívum a gávai kultúra második fázisára (Ha Al-Bl) datált szlovákiai Somotorska horai lelőhelyen (DEMETEROVÁ 1986, Tab. IV 3, 5-6, Tab. V. 2, Tab. VII. 18) IS. A kyjaticei kultúra felsőtárkány-várhegyi és bükkszentlászló-nagysánci földvárában talált hasonló anyag elemzésekor ezt a díszítménytípust (ott az egyenes vagy enyhén kihajló peremet általában jobbra dőlő ferde bevagdalás díszíti, gyakori ez a motívum a perem alatt futó bordán is) vajdasági és Al-Duna-vidéki analógiák alapján a Ha B periódus második felére (Ha B2-3 periódus) datáltuk (D. MATUZ 1992,17-19, xxi. t. 2, 3, XXV. t. 2, 5, XXVI. t. 11; D. MATUZ 1994, XII. t. 2, 6-7, XVI. t. 5, 7-9). S bár a gávai kultúrában korábban jelentkezik ez a motívum, feltehetően ott is a kultúra déli eredetű összetevőire utal. A háromszög alakú bütyökkel díszített fazéktöredékek is megtalálhatóak az anyagban (20. kép 11; 21. kép 10; 22. kép 13). Általános típus, ismert a halomsíros kultúrában (KOVÁCS 1975,1.1. 4:2,3. t. 29:1, 6. t. 59:1; SZ. KÁLLAY 1983, 11. kép 7-8), a berkeszi kultúrában (KOVÁCS é. n., Fig. 11. 19-20, Fig. 13. 10), a pilinyi kultúrában (KEMENCZEI 1984, Taf.XXI. 1-2,8) és természetesen a gávai kultúrában is (KEMENCZEI 1984, 68, Taf. CXXX. 9, Taf. CXLII. 1. stb.). A szalagfülek (18. kép 1,5; 19. kép 2,4; 20. kép 2; 23. kép 2) mellett megtalálhatók a leletanyagban az átfúrt bütyökfülek (18. kép 4), a háromszög átmetszetű (23. kép 4) és a trapéz átmetszetű fülek (19. kép 9). Megemlítendő egy halszálkamintával díszített szalagfül darabja (21. kép 5), ami valószínűleg lausitzi, illetve kyjaticei hatásra jelent meg az anyagban. Érdekesebb darab a bütykös fültöredék (19. kép 10). A keleti származású motívum jellemző az erdélyi Noa-kultúrára (FLORESCU 1964, Fig. l. 4, Fig. 8.3; FLORESCU 1990, Fig 13.7-8), megtalálható a ReciMedias-kultúra (VLASSA-DÁNILÁ 1962, Fig. 3. 3) és a berkeszi kultúra (KOVÁCS é. n.. 37, Fig. 15.19,22) leletei között is. A gávai anyagban is gyakori díszítőmotívummá vált, a battonyaihoz leginkább hasonlító darabok Körömről származnak (KEMENCZEI 1984,70, Taf. CXLIII. 3, 14-15, Taf. CXLV 12). Tovább él ez a fültípus a Bosut-kultúra vajdasági területein (MEDOVIC 1978, Taf. CX. 6. Taf. CXI. 5-6, Taf. CXII. 4). Általánosan használt motívum a függőleges bevagdalásokkal tagolt bordadísz (20. kép 9; 21. kép 3), az ujjbenyomásokkal tagolt borda (20. kép 8). Találhatók a leletek között kisebb-nagyobb bütykök (21. kép 8), lapos fogófülek, vízszintes, hengeres fogófül (19. kép 11) is. Csontzabla Az 5. gödörből előkerült szimmetrikus, kétsíkú, faragott végződéssel ellátott csont zablapálca (2. kép) tipológiai alapon a kétsíkú, szimmetrikus, faragott végződéssel ellátott Spiá típusú zabiákon belül a Borjas típusú zabiák körébe tartozik. Datálása, típusát és lelőkörülménycit figyelembe véve, a Ha A2 periódus (D. MATUZ 1994a, 214). A gávai kultúra publikált anyagában nem fordul elő csont zablapálca említése, viszont a kultúra poroszlő-aponháti telepén talált csonttárgyon bevésett háromszög alakú sorokból kialakított mintákat láthatunk (PATAY 1976, Abb. 4. 5).