A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 4. (Szeged, 1998)
BÉRES Mária – VÖRÖS Gabriella: Korai népvándorlás kori sírok Apátfalváról
KORAI NÉPVÁNDORLÁS KORI SÍROK APÁTFALVÁRÓL BÉRES Mária - VÖRÖS Gabriella 1992 tavaszán, a község belterületén, a Kossuth u. 151. szám alatt, szennyvízakna ásása közben megbolygattak egy temetkezést. A leletbejelentő csontfésű töredékét és embercsontokat vitt be a szegedi Móra Ferenc Múzeumba. A helyszínelést és a hitelesítő ásatást Béres Mária végezte el közvetlenül a bejelentést követő napokban. 1 A lelőhely a község nyugati szélén található, a Marostól ÉK-re 500 méterre, egy ÉNy-DK-i irányban húzódó alacsony hát DK-i lejtőjének alsó hajlatában. Környezete lapos, vízjárta terület volt, egykor a Maros árteréhez tartozott (1. kép 1). 1. sír 2 (1. kép 3): T.: ÉNy-DK. A sír aknája nagyjából téglalap formájú volt, lekerekített sarkokkal, függőleges falakkal. A déli oldalról rablóakna vágta át, amely rézsűsen hatolt a sírra. Betöltése, amely élénk fekete színű volt, jól elvált környezetétől. A lemélyített szennyvízakna méretei a következők voltak: átmérője kb. 300 cm, mélysége 165 cm körüli, a sír aljával megegyező mélységű. Éppen emiatt a temetkezés körvonalait csak hozzávetőlegesen lehetett megállapítani. Méretei közül egyedül a keleti, láb felőli szélesség a bizonyos: 35-40 cm, nyugati vége a fejnél jóval szélesebb, kb. 80 cm volt. Hosszát kb. 180 centiméteren lehetett követni, a teljes hossz 2 méter körüli lehetett. A sírban nyugvó elhunyt csontvázának helyzetérc csak a találók elmondása alapján következtethetünk. Eszerint háton fekvő helyzetben találták, a karok a törzs mellett feküdtek. Az embertani vizsgálat alapján Marcsik Antónia megállapította, hogy a vázmaradványok 3 egy 18-22 év körüli fiatal nőé voltak. Koponyáján fronto-occipitalis torzítás volt megfigyelhető. A hiányzó csontok (lapocka, borda, csigolyák, ujjpercek, kézcsontok) és a sír oldalfalába hatoló beásás alapján valószínű, hogy a sírt rablógödör bolygatta meg, mely a hiányzó csontok alapján a mellkas-derékrészt érte. A bolygatás időpontjára nem találtunk támpontot. Mell.: 1. A koponya bal oldalán, álló helyzetben mázas korsót találtak (2. kép 1). Pereme erősen kiszélesedik, tölcséres, széle ferdén levágott. A nyaka ívelten szűkül, a vállon keskeny, lapos borda tagolja, amely néhol alig érzékelhető. Vállánál hirtelen, gömbölyűén kiszélesedik, teste tojásdad. Profilait szalagfüle a pereme alól indul és a vállra támaszkodik. Indulási pontját meghatározó magasságban egy kiemelkedő, keskeny, éles borda tagolja a tölcséres perem alsó része és az ívelt nyak határvonalán. A korsó anyaga jól iszapolt, finom kidolgozású agyag, vöröses színű. Felületét és a peremét belül is zöld, néhol sárgásbarna színű máz fedi. A máz vastagsága egyenetlen, a nyakán, vállán jobban fedett, az alsó részén — hasán — megfolyt. Máshol fedetlen részek is találhatók. Ma.: 25 cm, pá.: 8,2 cm, fá.: 7,5 cm, a fül sz.: 2 cm. v.: 1,4 cm. A fenék és az alj találkozásának éles vonalán a szinte teljes épségben megmaradt máz bizonyítja, hogy nem sokat használták, különben — letevéskor, felvevéskor — az alján, különösen az éleken, lekopott volna. A korsó oldalán és hasán négy helyen az égetéskor másik edénnyel, illetve edényekkel való érintkezésnek a bizonyítékai a részint plusz ráégett mázréteg, illetve az égetés során összeragadt edények szétválasztásánál keletkezett ovális, hosszúkás, mázhiányos felületek. Egészében véve a korsó mázazása és égetése nem tükröz különös gondoskodást, inkább elnagyolt és felületes munka. 4 2. Üvegpohár (2. kép 2). A találók elmondása szerint töredékei a mázas korsó szájában voltak. Sajnos a korsót kiemelése után kitisztították, a benne levő üvegcserepek nagy részét pedig kidobták, és így már csak néhány töredékét sikerült megtalálni a helyszíneléskor. Halványzöld, átlátszó, vékony falú üvegpohár töredékei. Peremén enyhén kiszélesedik, széle egyenesre levágott. Fala a peremtől az 1 A helyszíni szemle jelentései és az ásatási dokumentáció: MFM RégAd 1972-1973-98. A leletek a Móra Ferenc Múzeumban, a GyN 383 számon találhatók 2 A találók „bontották ki". A helyszíneléskor Béres Mária csak a sír gödrének adatait (tájolás, méretek, forma) tudta felvenni, azt sem biztosan. Érintetlen csak a sír K-i vége volt, 30-40 cm hosszan. Az embercsontok és a leletek közül semmi sem volt már eredeti helyén (1. kép 2). 3 Az embertani anyag a JATE Embertani Tanszékén található, 13723-24-es leltári számon. 4 A korsó eredetileg épen keríilt ki a sírból, múzeumba szállítása közben sérült, ennek a ragasztási, illesztési nyomai látszanak rajta jelenlegi állapotában. Ill