A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 4. (Szeged, 1998)

BODNÁR Mária – D. MATUZ Edit – SZABÓ J. József: Rézkori és bronzkori településnyomok Battonya határában

Hazai emlékanyagát Torma István gyűjtötte össze és különítette el a badeni kultúra már ismert leletanyagából (TORMA 1969; TORMA 1973; TORMA 1977). Ezt követően elsősorban Kalicz Nándor (KALICZ 1974; KALICZ 1973; KALICZ 1981; KALICZ 1982; KALICZ 1989; KALICZ 1991), Ecsedy István (ECSEDY1978; ECSEDY1982; ECSEDY 1982a), Patay Pál (PATA

Y 1973; PATAY 1987), Korek József (KOREK1985), Honti Szilvia (HONTI1981), Szabó János József (SZABÓ 1983), Horváth László András (HORVÁTH 1990) foglalkoztak a bolerázi csoport különböző aspektusaival. A Cernavodä Ili-kultúra kutatása is sok kutató nevével kapcsolható össze, kutatottsága mégsem tekinthető olyan mélységűnek, mint a bolerázi csoporté. A Bodrogkeresztúr-Hunyadihalom-Sálcuta IV-Retz-Gajár-Furchenstich-horizont és a badeni kultúra közötti időszakban elég sokáig hiátus mutatkozott, amelynek kitöltésére több feltételezés is volt. Ez az a történeti időszak, amikor a steppe felől érkező impulzusok, esetleges vándorlások régészeti bizonyítékai a Kárpát-medencében is kimutathatóak, de megjelennek új, déli eredetű elemek is az anyagi kultúrában. A korszak különböző problémáinak elemzése kapcsán, érintőlegesen sokkal többen foglalkoztak a Cernavodä III-Boleráz kérdéskörrel, mint amennyit anyagunk tipológiai elemzésénél hasznosítani tudunk. A történeti kérdések tárgyalásakor rendre feltűnik a Cernavodä III a kronológiai táblázatokban, a relatív kronológiai felsorolásokban, anélkül, hogy újabb leletanyag kerülne publikálásra. Nehezíti az összehasonlító elemzést az a tény is, hogy nagyon kevés olyan publikáció van, amely a rajzok és/vagy fotók mellett profilokat is közöl a lelctanyagról. Az alábbiakban elsősorban azokat a munkákat tekintjük át, amelyek a Battonyán előkerült késő rézkori anyag pontosabb meghatározásához nyújtanak támpontokat. A Dobrudzsában található névadó lelőhely anyagát bemutató előzetes publikációban D. Berciu még egy kultúra három szakaszaként értékelte a Cernavoda-kultúrát (BERCIU 1964). Részletesen tárgyalta az új művelődés települési sajátosságait, temetkezési szokásait, széles kitekintést adva a Ccrnavoda-kultúra balkáni-égeikumi kapcsolatairól. Elemezte a gazdaságot, a kerámiaművességet, foglalkozott az eszközök és fémtárgyak eredetével, a kultúra idoljaival. A Cernavodán feltárt új kultúrát három fázisra osztotta. Véleménye szerint a Cernavodä I-ben tűnik fel a zsinórdíszes kerámia, a Cernavodä II a Foltesti II-Proto-Glina időszak megfelelője, míg a Cernavodä III fázist az Al-Duna legkorábbi bronzkorának tartotta. Ebben az előzetes jelentésben a szerző számára még nem világos a Cernavodä-Ezero-Donja Slatina-Boleráz kapcsolat mikéntje (BERCIU 1964,279). A témánk szempontjából fontos kerámiáról megállapította, hogy kevés forma sorolható ide, jellegzetes díszítőelem a kannelúra, a bütyök, különösen az ún. lencsebütyök (BERCIU 1964, 271). S. Morintz és P. Roman (MORINTZ-ROMAN 1968) Cernavodä-Dcalul Sofia lelőhelyen végzett ásatásai alapján egyértelműen tisztázta, hogy nem egy kultúra három fázisáról, hanem három különböző kultúráról van szó a Cernavodä fogalom alatt, amelyek időrendi sorrendje: Cernavodä I, Cernavodä III, Cernavodä II. A továbbiakban a szerzők összegyűjtötték e három kultúra lelőhelyeit, elterjedési térképet és viszonylag sok leletet adtak közre a Cernavodä Ili-kultúra öt nagyobb telepéről. Részletesen leírták a Cernavodä Ili-kultúra tipológiai jellegzetességeit, elkülönítették az Olt környéki ún. Celei variánst. A lelőhelytérképen jól kirajzolódik a Cernavodä Ili-kultúra elterjedési sávja: a Feketetengerhez közeli telepek, valamint a román-bolgár határon levő Duna-menti lelepek sora. A Celei variáns lelőhelyei a Zsil-Olt-Duna háromszögben találhatók (MORINTZ-ROMAN 1968, Abb. 1). E. Comsa a késő neolitikum és a román terminológia szerinti ún. átmeneti kor kutatási helyzetéről írott összefoglalójában szintén hangsúlyozta, hogy Cernavodä I—

III valójában három kultúra, amelyeknél genetikus kapcsolat van a Cernavodä I és az azt követő Cernavodä III között, míg a Cernavodä II azonos a Foltesti II civilizációval (COMSA 1972, 78, 81). A Cernavodä Ili-kultúra két területi csoportját említette, az olténiai Dobrotesti és a Celei variánst (COMSA 1972, 79-80). Jugoszláviában P. Medovic a Kovin melletti Brza Vrba lelőhelyen végzett ásatása alapján arra a következtetésre jutott, hogy az előkerült leletanyag a kifejlett Cernavodä Ili-kultúra anyaga. Megállapította, hogy a Cernavodä III szoros rokonságban áll a szlovákiai bolerázi csoporttal, s az újonnan felfedezett lelőhely földrajzilag is közelebb viszi egymáshoz a két kultúra elterjedési területét (MEDOVIC 1976, 18). N. Tásic egyazon kulturális komplexum két ágának tekintette a Cernavodä III (keleti ág) és a Boleráz-kultúrát (nyugati ág). A P. Medovic által is idézett két jugoszláviai lelőhellyel bizonyította a Cernavodä Ili-kultúra legnyugatibb előfordulását (Brza Vrba lelőhely) és a Boleráz legdélibb meglétéi (Mostonga). Részletesen elemezte a stilisztikai és tipológiai hasonlóságokat a két kultúrában. Véle-