A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 4. (Szeged, 1998)

FISCHL Klára: Klárafalva-Hajdova bronzkori telltelepülése II.

Nagy m éretű tárolóedények A felső, csonka kúpos rész alatt gömbszelet, majd fordított csonka kúpos rész alkotja a testei. Ehhez csatlakozhat éles töréssel a tölcséres (16. kép 12; 32. kép 13; 49. kép 1; 54. kép 5-6) vagy — törés nélküli átmenettel — az íves nyak (35. kép 10), mindkettő általában vízszintesen vagy igen erős ívben kihajló peremmel zárul (11. kép 6; 12. kép 9; 15. kép 6; 22. kép 3; 26. kép 15; 29. kép 4, 14, 16; 34. kép 4). Rekonstruálható formáját mutatja a 15. gödör (34. kép 1 = 54. kép 3) egy példánya, melyen a nyak, illetve a perem hiánya ellenére látható az edény testének hármas tagolása.

22 A Vatya-kultúra hatását mutatja egy másik rekonstruálható edény fülének kialakítása, de az edény többi jellemzője a SzőregPerjámos-kultúra ún. hármas testtagolású edényének minden stílusjegyét magán hordozza (49. kép 1). Nagy, gömbös hastöredékei és jellegzetes peremtöredékei képviseltetik legnagyobb számban magukat. A középső és az alsó rész csatlakozásánál az esetek többségében ujjbenyomással vagy rovátkolással tagolt bordát helyeztek el (12. kép 4-5; 14. kép 2; 15. kép 5; 18. kép 7; 19. kép 6, 15; 22. kép 10,14,17; 24. kép 9; 25. kép 8; 27. kép 6,13; 32. kép 5, 8; 40. kép 8; 43. kép 1-2, 4-5, 7; 45. kép 7; 50. kép 1, 9). Díszítés. A díszítést a váll és a has hordozza, bár a legdíszesebb példányokon a felső csonka kúpos részt is elláthatták díszítőmotívumokkal. Ilyen a nyak külső oldalán alkalmazott bekarcolt vagy kannelúrás díszítés (19. kép 7; 25. kép 5; 30. kép 11; 32. kép 6; 41. kép 5). A díszítés egy igen jellegzetes módja a vízszintesen vagy ívesen kihajló peremeken körbefutó 1-3 kannelúra (12. kép 6-8; 13. kép 6-7; 14. kép 14; 15. kép 12; 17. kép 5; 19. kép 8; 26. kép 9-10; 30. kép 9; 34. kép 5; 36. kép 8; 40. kép 9; 51. kép 8), a sugárirányú vagy ferde kannelúracsíkok (11. kép 7; 13. kép 12; 19. kép 7; 32. kép 16), illetve ezek kombinációi (14. kép 10, 13; 28. kép 5; 42. kép 11; 47. kép 9). Néhány esetben a körbefutó kannelúra-díszítés az edénynyak belsejére is kiterjed, ez az edényperemek síkozásának technikáját vetíti előre (32. kép 17; 33. kép 6; 51. kép 6). A fazekaknál elterjedt, peremből kihúzott bütyök csak kevés hármas testtagolású edény peremén figyelhető meg (13. kép 8; 14. kép 10; 41. kép 5). Egy erősen kihajló peremű, tölcséres nyaktöredéken cilindrikus, díszített bütyök látható (51. kép 12). A váll a legtöbb esetben bordával hangsúlyozott (11. kép 5; 34. kép 1), mely lehet füzér alakú, ez esetben a felcsúcsosodásnál szinte minden esetben bütyköt alkot (13. kép 3; 36. kép 7), amit hangsúlyozhatnak bevagdosással (28. kép 14; 42. kép 10). Ezek a háromszög alapú (vagy piramis formájú) bütykök a füzérborda felcsúcsosodásából alakultak ki (19. kép 4), de önállóan is megtalálhatók (14. kép 5). Abordât gyakran körbefutó kannelúra kíséri (11. kép 11; 28. kép 4; 30. kép 5; 52. kép 7). A váll mintakincséhez tartozik a háromszög alapú bütyköket alulról és felülről keretező vagy önállóan meglevő, félkör alakú kannelúra vagy kannelúrák (38. kép 1; 40. kép 7). Tipikus mintakombinációk több töredéken is megfigyelhetők (11. kép 12; 14. kép 3; 19. kép 1; 22. kép 16; 25. kép 2; 32. kép 4; 33. kép 2,4; 34. kép 6, 9; 37. kép 3, 6-7; 38. kép 3-4, 6; 40. kép 1, 3, 4; 47. kép 1-2, 6; 48. kép 11; 54. kép 6). A vállon ül a két, az edény méretéhez képest apró fül, mely lehet félkör alakú (14. kép 6; 25. kép 10; 28. kép 9; 40. kép 2; 48. kép 10) vagy nyújtott háromszögre emlékeztető (21. kép 7; 29. kép 6). Előfordul, hogy a fület fogóbütyök helyettesíti, melyen ujjbenyomással jelezték az átfúrás helyét (16. kép 8; 18. kép 2; 40. kép 6). A fül indulása és tapadása két bordához is csatlakozhat (16. kép 7). Ilyen, a felső harmadon két bordával ellátott edénytöredéket találhatunk a kiszombori telep 3. szelvényének rábontásában, kisapostagi importokkal együtt (HORVÁTH 1985a, 80, III. 1.10). Ez esetben a két borda ujjbenyomással tagolt, ami alapján feltételcz22 A típus összefoglalása P. FISCHL 1997, 94-98. 23 Soroceanu az általam itt összefoglalt töredékeket 3 tipológiai kategóriába sorolja: II a tölcséres nyakií, gömbös testa, 2/ a bikónikus testű és 31 az alsó harmadán bordával ellátott testű edényekhez (SOROCEANU 1991, 41-44). Külön tipológiai csoportba sorolta a tölcséres nyaktöredékeket és az ujjbenyomkodással tagolt bordával díszítetteket. A nagyméretű tárolóedények összegyűjtésekor bebizonyosodott, hogy a kettős kónikus (Soroceanu szerint) vagyis hármas testtagolású (a szerző besorolása) edényeken mind az ívesen kihajló, mind a tölcséres nyakkiképzés előfordul. így a Soroceanu által felállított tipológiai csoportot, melyben csak tölcséres nyakak találhatók összevonhatónak tartom a tárgyalt testkiképzéssel. Szintén nem tartom indokoltnak az ujjbenyomkodással ellátott bordájú alsórészeket külön kategóriába osztani, az itt közölt darabok alapján ugyanis világos, hogy ezek nem. csak díszítetlen fehőtestű edények részei. Ezen gondolatmenet alapján az un. szilvamagszájú edényeket is több tipológiai kategóriába sorolhatnánk testrészeik alapján:peremtöredékek jellegzetes ívűfidek biztosan ide sorolható hastöredékek mindez három tipológiai kategória lenne noha egy edény részei.