A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 3. (Szeged, 1997)

NAGY Margit: Szentes és környéke az 1-6. században. Történeti vázlat és régészeti lelőhelykataszter

1893-ban bronzcsat és fésű Farkas Sándortól (CSALLÁNY 1961, 43, 103. t. 12-13). MNM ltSZ.: 13/1893.88, 90. Bepecsételt díszű edény (CSALLÁNY 1961,105,193. 1.16. szerint lelőhelye Öcsöd-Kerekeszug). A MNM leltárkönyvi adata alapján az edény Szentesről, az 1901. évi ásatásból való (Berekhát?). MNM ltsz.: 61.121.16. Szentes, illetve ismeretlen meghatározással azonosíthatatlan leletek. KJM ltsz.: 55.1.1, 55.4.1-55.10.1, 55.12.1-55.13.2, 72.77.1-72.79.1, 72.151.1-72.153.1. 14. Fábiánsebestyén-Csárdahalom Ismeretlen körülmények között előkerült bronz lemezfibula, melyet 1905-ben Mészáros M. ajándékozott a szentesi múzeumnak (16. kép 1) (BENINGER 1931, 16, 8. sz, tévesen berekháti lelőhellyel; CSALLÁNY 1932, 163, 49. t. 7; CSALLÁNY 1936, 157; TÖRÖK 1936, 152; KOVALOVSZKI 1957, 59, 6. sz.: KÜHN 1974, 227. t. 51, 135). KJM ltSZ.: 72.71.1. 75. Kunszentmárton-Bábockapuszta („Békés-Báboczka ") Bronz cikádafibula a Körös-gát 1892-es földmunkáinak szórványleletei közül (PÁRDUCZ 1931, 108). MNM ltsz.: 29/1892.40. Sugaras díszű tükör, mely ugyaninnen a helytörténeti gyűjtemény anyagába került. DM ltsz.: 70.47.1.

77 16. Kunszentmárton-Péterszög Kunszentmártontól nyugatra, a Körös-gátnál előkerült pontkörös bronzfibula (CSALLÁNY 1961, 105. 11. t. 11). 17. Szegvár-Nagyorom Sírból származó leletek: vaskés, bronzcsat, gyöngy (CSALLÁNY 1961, 104-105, 22. t. 19, 20, 22, 26). KJM ltsz.: 55.75.1-3. IRODALOM ALFÖLDI 1924 Alföldi, A: Der Untergang der Römerhenschaft in Pannonién I. Berlin-Leipzig 1924. ALFÖLDI 1940 Alföldi A.: Dákok és rómaiak Erdélyben. Sz 74(1940) 129-180. ALFÖLDI 1942 Alföldi A.: A pesti oldal új urai. In: Budapest története I. Budapest az ókorban. Szerk.: Szendy K. Budapest 1942,172-235. ALFÖLDI 1942a Alföldi A.: Aquincum a későrómai világban. In: Budapest története I. Budapest az ókorban. Szerk.: Szendy K. Budapest 1942, 670-746. AMBROZ 1966 Ambroz, A. K.: Fibuly úga evropejskoj casti SSSR II v. do n. è. - IV v. n. è. SAI, D 1-30. Moskva 1966. AMBROZ 1968 Ambroz, A. K.: Dunajskie èlementy v rannesrednevekovoj kid'ture Kiyma. KSIA 113 (1968) 10-23. AMBROZ 1970 Ambroz, A. K.: Ûznye hudozestvennye svâzy naselenie Verhnego Podneprov'â v VI v. Drevnie slaváne i ih sosedy. Moskva 1970, 70-74. AMBROZ 1981 Ambroz, A. K.: Vostocnoevropejskie sredne-aziatskie stepi V-pervojpoloviny VIII. w. In: Archeológia SSSR. Stepi Evrazii v epohu srednevekov'â. Red.: Pletneva, S. A. Moskva 1981, 10-23. AMBROZ 1982 Ambroz, A. K.: O dvuplastincatyh fibulah s nakladkami. In: Drevnosti èpohi pereseleniâ narodov V-VIIIvekov. Moskva 1982,107-121. ANNIBALDIWERNER 1963 Annibaldi, G. - Werner, J.: Ostgotische Grabfunde aus Acquasanta, Prov. AscoliPiceno (Marche). Germania 41 (1963) 356-373. ARBMAN 1945 Arbman, H.: Stildrag i folkvandringstidens Konst. — Style Features in the Art of the Migration Period. Fornvännen 40 (1945) 88-101. BARKÓCZI 1959 Barkóczi L.: Szarmata-roxolán áttelepítések a Dunamedencében. AntTan 6 (1959) 244252. BENTNGER 1931 Beninger, E.: Die westgotisch-alanische Zug nach Mitteleuropa. Mannus 51, Leipzig 1931. BIERBRAUER 1975 Bierbrauer, V.: Die ostgotischen Grab- und Schatzfunden in Italien. Spoleto 1975. BIERBRAUER 1980 Bierbrauer, V.: Zur chronologischen, soziologischen und regionalen Gliederung des ostgermanischen Fundstoff des 5. Jahrhunderts in Südosteuropa. In: Die Völker an der mittleren und unteren Donau im fünften und sechsten Jahrhundert. Österreichische Akademie der Wissenschaften. Philhist. Klasse. Denkschriften, 145. Band. Hrg.: Wolfram, H. - Daim, F. Wien 1980,131-142. BONA 1956 Bóna, I.: Die Langobarden in Ungarn. Acta ArchHung 7 (1956) 183-244. BONA 1961 Bona I.: Az újhartyáni germán lovassír. — Das germanische Reitergrab von Új hártyán. ArchÉrt 88(1961)192-209. 77 Az adatot H. Vaday Andreának köszönöm.