A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 3. (Szeged, 1997)

NAGY Margit: Szentes és környéke az 1-6. században. Történeti vázlat és régészeti lelőhelykataszter

BÓNA 1965 Bóna I.: Későrómai és népvándorlás korszak In: Orosháza története. Szerk.: Nagy Gy. Orosháza 1965,114-135. BÓNA 1968 Bóna, \.:Abriss der Siedlungsgeschichte Ungarns im. 5-7. Jahrhundert und dieAwarensiedlungvon Dunaújváros. ArchRozhl 20 (1968) 605-618. BONA 1969 Bóna I.: Bevezetés és kommentár Eugippius: Vita Sancti Severini első magyar fordításához. AntTan 16(1969) 265-290. BÓNA 1971 Bóna, I.: Langobarden in Ungarn. (Aus der Ergebnissen von 12 Forschungsjahren). ArchVestnik 21-22 (1970-1971) 1971, 45-74. BÓNA 1971a Bóna, I.: Ein Vierteljahrhundert Völkerwandemngszeitforschung in Ungarn (1945-1969). Acta ArchHung 23 (1971) 265-336. BÓNA 1971b Bóna I.: A népvándorlás kora Fejér megyében. In: Fejér megye története 5. Szerk.: Fitz J. Székesfehérvár 1971, 221-314. BÓNA 1974 Bóna I.: A középkor hajnala. A gepidák és a langobardok a Kárpát-medencében. Budapest 1974. BÓNA 1978 Bóna I.: Erdélyi gepidák - Tisza menti gepidák MTAK (II) 27 (1978) 123-170. BÓNA 1981 Bóna, I.: Bemerkungen zu einer neuen historisch-archäologischen BearbeiUing der Visigotenzeit in Dazien. Acta ArchHung 23 (1981) 363-371. BÓNA 1981a Bóna, I.: Die erste Auftreten der Bulgaren im Karpatenbecken. In: Studia Turco-Hungarica 5 (1981) 79-112. BONA 1982 Bona, I.: Die Hunnen in Norikum. und Pannonién. Ihre Geschichte im Rahmen der Völkerwanderung. In: Severin zwischen Römerzeit und Völkerwanderung. Hrg.: Pömer, K. Linz 1982,179-200. BOTT 1950 Bott, H.: Eine frühlangobardische Bügelfibel aus Bayerisch-Schwaben. In: Reinecke Festschrift. Hrgs.: Behrens, G. - Werner, J. Mainz 1950, 26-32. CHIRICA

1979 Chirica, V.: Morminte sarmatice descoperite la Mitoc (jud. Botosani). — Sépultures sarmates découvertes à Mitoc (dép. de Botosani) SCYV 30 (1979) 631-636. CSALLÁNY 1899 Csallány G.: Régészeti ásatások 18981899. CsMTRTÉ 1899, 10-21. CSALLÁNY 1900 Csallány G.: Attila székhelye és sírja. Szentes 1900. CSALLÁNY 1903 Csallány G.: Régi germán sírmező a szentesi határban. ArchÉrt 23 (1903) 14-22. CSALLÁNY 1904 Csallány G.: Régi germán sírmező a szentesi határban. ArchÉrt 24 (1904) 153-170. CSALLÁNY 1906 Csallány G.: Ókori leletek a szentesi múzeumban. ArchÉrt 26 (1906) 47-55. CSALLÁNY 1910 Csallány G.: Újabb három érdekes lelet a szentesi múzeumban. ArchÉrt 30 (1910) 89-93. CSALLÁNY 1928 Csallány G.: Szentes története a honfoglalásig. In: Magyar városok monográfiája III. Szerk.: Nagy I. Szentes 1928, 29-37. CSALLÁNY 1932 Csallány G.: Jazyg és germán leletek a szentesi múzeumban. — Von den neueren Funden des Museums von Szentes. Dolg 8 (1932) 149-166. CSALLÁNY 1933 Csallány D.: A kunszentmártoni avarkori ötvössír. — Goldschmeidergrab aus der Avarenzeit von Kunszentmárton (Ungarn). Szentes 1933. CSALLÁNY 1936 Csallány G.: Ujabb jazig temetők Szentes határában. — Jazygen-Gräbeifeider bei Szentes. Dolg 12 (1936) 71-89. CSALLÁNY 1941 Csallány D.: Népvándorláskori leletek Szentes-Berekliátról.— Funde aus der Völkerwanderungszeit in Szentes-Berekliát. ArchÉrt 2 (1941) 119126. CSALLÁNY 1941a Csallány D.: A szentes-nagyhegyi gepida sírlelet (1939) és régészeti kapcsolatai. — Der gepidische Grabfund von Szentes-Nagyhegy und seine archäologischen Beziehungen. ArchÉrt 2(1941) 127161. CSALLÁNY 1942 Csallány D.: Gyöngycsüngődíszes gepida, fibulák — Gepidische Fibeln mit Perlengehängen. ArchÉrt 3 (1942) 329-333. CSALLÁNY 1961 Csallány, D.: Archäologische Denkmäler der Gépiden im Mitteldonaubecken (454-568 u. Z.). ArchHung 38, Budapest 1961. CSALLÁNY 1961a Csallány D.: Adatok Attila székhelyének kérdéséhez. — Angaben zur Frage der ständigen Residenz Attilas. JAMÉ2(1959) 1961,19-31. DICULESCU 1922 Diculescu, C: Die Gépiden. Halle (Saale) 1922. EXNER 1939 Exner, K.: Dieprovinzialrömischen Emailfibeln der Rheinlande. BRGK29 (1939) 31-121. FARKAS 1889 Farkas S.: Őskori leletekről Szentes vidékén. ArchÉrt 9 (1889) 254-258. FARKAS 1892 Farkas S.: Szentes és csongrádvidéki leletekről. ArchÉrt 12(1892) 244-245. FETTICH 1953 Fettich N.: A szeged-nagyszéksósi hun fejedelmi sírlelet. — La trouvaille de tombe princière Hunnique a Szeged-Nagyszéksós. ArchHung 32, Budapest 1953. FÜLÖP 1976 Fülöp Gy.: Újabb tanulmány a római érmek szarmata kori forgalmáról. — A New Paper on the Circulation of Roman Coins during S armathian Times on the Contemporary Hungarian Plan. ArchÉrt 103 (1976) 253-262. GABLER 1968 Gabler D.: Tetra sigillaták a Kelet-Pannoniával szomszédos Barbaricumban. — Sigillaten im Ostpannonien benachbarten Barbaricum. ArchÉrt 95 (1968) 211-242. HAMPEL 1892 Hampel 3.: A N. Múzeum Régiségtárának gyarapodása az 1892. évi első negyedben. ArchÉrt 12 (1892)186-187. HAMPEL 1896 Hampel J.: A N. Múzeumi Régiségtár gyarapodása az 1895. évi július-szeptember, 1895 október-deczemberben. ArchÉrt 16 (1896) 176-179; 179-181. HARMATTÁ 1950 Harmatta J.: A magyarországi szarmaták történetéhez. — K istorii sarmatov v Vengrii. ArchÉrt 77 (1950) 10-18. HASELOFF 1973 Haseloff, G.: Zum Ursprung der germanischen Tier Ornamentik- die spätrömische Wurzel.