A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 3. (Szeged, 1997)

VÁLYI Katalin: Árpád-kori harangöntő gödör és bronzolvasztó kemencék a szeri monostor udvarán

ÖSSZEFOGLALÁS A Csongrád megyei Szeren a 13. század elejéről származó harangöntő gödröt és közvetlen környezetében négy bronzolvasztó kemencét tártunk fel. Az öntőgödröt közvetlenül egymás után kétszer használták, külön égetőkemencét építve a két öntés számára. A második öntés maradványai alapján az öntés menetét részletesen nyomon tudtuk követni. Az öntőforma töredékeiből sikeresen restauráltuk az öntőforma külső köpenyét, ami által értékes információkat nyertünk az egykori harang méreteire és külső kinézetére vonatkozóan. A szeri monostor számára a helyszínen, vándor mester által végzett harangöntés nem lehetett egyedi eset a középkori Magyarországon. Erre utal az Esztergom-Kovácsiban, a templombelsőben feltárt öntőgödör (ZOLNAY 1965. 157-159), a íeldebrői templom melletti öntőgödör, amelyben a templom nagyméretű keresztelőmedencéje készült (KOVALOVSZKI 1993: KOVALOVSZKI 1995), vagy pl. a somogyvári bencés monostor közelében megfigyelt öntőgödör maradványa (BAKA Y 1989,179) és a visegrádi öntőgödör (SZŐKE 1982, 317-342) is. A régészeti emlékeken kívül bizonyítják ezt a jóval későbbi századokból származó írásos adatok is (PATAY 1963, 21). A szerihez hasonló öntőgödrök azonban a szó valódi értelmében nem nevezhetők öntőműhelyeknek, még ha időnként — mint például Szeren — két öntést is végeztek bennük. A rendszeres öntés céljait szolgáló valódi műhelyek, melyek tulajdonképpen sorozatgyártást valósítottak meg, állandó jellegű, maradandó épületek, ún. ön tő házak voltak, s csak a harangöntés fénykorát jelentő 15-16. században, a kézműipar fontos centrumainak számító nyugat- és észak-magyarországi, valamint erdélyi városokban létesülhettek. Ennek ellenére, a bronzöntés e korai emlékei fontos tanúbizonyságai a technika Európa-szerte elterjedt, azonos fokon művelt, magas színvonalának. IRODALOM AGRICÜI .A Georgius Agricola: De re metallica libriXII. — Tizenkét könyv a bányászatról és kohászatról. Ford.: Becht D. Szerk.: Molnár L. Budapest 1985. BAKAY 1989 Bakay K: Feltárul a múlt? A múlt jövője. Budapest 1989. BIDDLE 1990 Biddle, M.: Copper-alloy working. Archaeological evidence. Winchester Series 7:2, Oxford 1990, 97-100. DAVIES-OVENDEN 1990 Davies, R. M. - Ovenden, P. J.: Bell-founding in Winchester in the tenth to thirteenth centuries. Winchester Series 7:2, Oxford 1990, 100122. DRESCHER é. n. Drescher, H.: Zu den bronzenen Grapen des 12.-16. Jahrhunderts aus Nordwestdeutschland. In: Aus dem Alltag der mittelalterlichen Stadt. Handbuch zur Sonderausstellung vom 5. Dezember 1982 bis 24. April 1983 im Bremer Landesmuseum für Kunst- und Kulturgeschichte (Focke-Museum). Hrg.: Pohl-Weber. R. Hamburg-Harburg é. n, 157174. HOLL 1952 Holl I.: Használati és díszkerámia a budai várpalotából. — La céramique médiévale retrouvée au cours des fouilles au château (vár) de Bude. ArchÉrt 79(1952) 179-185. HRUBY 1965 Hruby, V.: Staré Mësto. Velkomoravsky Velehrad, Monumenla Archaeologica 14, Praha 1965. KOVALOVSZKI 1993 Kovalovszki J.-.Árpád-kori bronzöntő műhely Feldebrőn. — Arpádenzeitliche Bronzegießrei in Feldebrő. In: Tanulmányok Entz Géza nyolcvanadik születésnapjára. Szerk.: Valter I. Budapest 1993, 87-98. KOVALOVSZKI 1994 Kovalovszki J.: Árpád-kori bronzolvasztó kemence Visegrádon. (Méri István ásatása.) — Ein Arpádenzeitlicher Bonzeschmelzofen in Visegrád, In: A kőkortól a középkorig. Szerk.: Lőrinczy G. Szeged 1994, 439-454. KOVALOVSZKI 1995 Kovalovszki, J.: Bronzeschmelzöfen und Giesserei aus der Árpa denzeit (Visegrád, Feldebrő). ComArchHung 1994-95 (1995) 225-254. KOVÁCS 1919 Kovács M.: A harang. Budapest 1919. MAROSI 1978 Marosi E.: Pusztaszer. In: Árpád-kori kőfaragványok. Katalógus. (Kiállítás az István Király Múzeumban) Szerk.: Tóth M. - Marosi E. Székesfehérvár 1978, 236-240. PATAY 1963 Patay P.: Évszázados harangok Budapest 1963. PATAY 1989 Patay P.: Corpus campananim antiquarum Hungáriáé. — Magyarország régi harangjai és harangöntői 1711 előtt. Budapest 1989. 27 Az ásató tiszteletre méltó beismerése szerint hiányosan dokumentált bronzöntő műhely sajnos máig is közöletlen maradt, holott sok esetben a kevésbé jól sikerült feltárásból, megfigyelésből is származhat fontos új eredmény vagy következtetés, különösen más, hasonló leletek egybevetése útján.