A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 3. (Szeged, 1997)

SZATHMÁRI Imre: Árpád-kori templom Sarkadkeresztúron

déli falon képzelhető el. A nyugati falon a falpillérek miatt mindössze 100-115 cm széles szabad felületű falszakaszok lehettek. Ha a bejárat a nyugati falon volt, akkor az valószínűleg középen helyezkedett el. Itt a bejárat számára 110 cm állt rendelkezésre. A bejárat déli elhelyezésére az ennél nagyobb felületek is lehetőséget kínáltak. A templomhajó délnyugati sarkában azonban itt is volt egy falpillér, az ajtó tehát csak ettől keletre lehetett. A diadalív és a déli íalpillér között valóban volt egy 3,5 méter hosszú, egybefüggő falfelület, amely a templom bejárata számára a legkényelmesebb elhelyezési lehetőséget biztosította. A legvalószínűbb tehát, hogy a templom ajtaja a déli hajófal közepén, vagy attól kissé a szentély felé helyezkedett el. Meg kell azonban állapítani azt is, hogy itt, éppen a bejárat vélt helye előtt, közvetlenül a fal külső oldalán került elő a 6. számú sír, amely önmagában talán mégsem mond ellent a bejárat itteni elhelyezésének. A karzatra is minden bizonnyal ezen az oldalon, a hajó délkeleti sarkában, a déli hajófal belső oldalán lehetett lépcsőn feljutni, de — éppen a karcsai példa alapján — a lépcső északi fal melletti elhelyezése is lehetséges. A templomhelyen előkerült téglák mennyisége azt mutatja, hogy a templom falait habarccsal öszszekötött téglákból építették. A téglák laposak, rosszul égetettek, pelyvás anyagúak, általában habarcsosak, az Árpád-kori téglák általános jellemzőit mutatják. Egyik lapos oldaluk mindig érdes felületű, pelyvalenyomatos, a másik mindig sima. Előfordulnak köztük olyanok, amelyeknek egyik vagy másik felületében ujjbenyomás (14. kép 5), ujjhúzás nyoma látható, az egyiknek a sima lapjába pedig kutya lábnyoma mélyed (14. kép 4). Ez utóbbi például a szentély északkeleti sarkának alapozásából, eredeti helyzetből került elő. Némelyik tégla szélén a téglavető keret nyoma is megmaradt.

6 A téglák méretei nem pontosan megegyezők. Az ásatás során minden olyan téglát lemértünk, amelynek legalább két mérete megállapítható volt. Ennek alapján biztosnak látszik, hogy a téglaméretek szélső értékei 27,529x14-17,5x3-5,5 cm között mozogtak, de a leggyakoribb méret ezek közül is a 28-29x1617x3,5-5,5 cm volt. Az is bizonyos, hogy a vizsgált téglaméretek egyforma arányban fordultak elő az ásatás legkülönbözőbb pontjain. Az épület egyes részeinek alapozásakor tehát — és vélhetően falazásánál is — egyforma arányban használták a különböző méretű téglákat, s azok épületrészeken belüli felhasználásának helye szerint nem tettek megkülönböztetéseket. A téglákon kívül kevés homokkő-, mészkő- és márványdarabot is találtunk. A homokkő- és mészkődarabok általában hasáb formájúak, leginkább téglatest alakra emlékeztetők, esetenként egy-egy lapjuk simára faragott (14. kép 9).

7 A márványdarabkák aprók, fehér és szürke színűek, szabálytalan alakúak. A falfelületek belső vagy külső festésére utaló jelek, vakolatmaradványok, meszelésnyomok nem kerültek elő, de ez természetesen nem jelentheti azt, hogy az épületet ilyen módon nem is díszítették. Kétség kívül az épület egyes részeinek építészeti elemekkel való díszítésére mutatnak viszont azok az idomtéglák és faragott kövek, amelyek a karzattartó alapozásából kerültek elő. Ezek között van egy kör alakúra faragott (14. kép l),

9 illetve egy másik, ívelt szélű, ék alakúra faragott (14. kép 2),

10 valamint egy harmadik, csaknem félkörívesre faragott idomtégla (14. kép 3).

11 Mindegyik pelyvás anyagú és habarcsos felületű volt. A kövek között is találtunk olyanokat — ugyancsak a karzattartó alapozásában —, amelyek a szokványostól eltérő megmunkálás nyomait mutatták. Egy szürke homokkő egyik oldala ívelt, homorú (14. kép 10).

12 Másik három, fehér színű mészkődarab közül kettőnek az egyik oldala sima, a másik talán félkörívesre faragott (14. kép 8),

13 míg a harmadik mészkőnek az egyik oldala sima, ezzel szemben pedig borda részlete díszíti (14. kép 7).

14 Mivel a karzattartó alapozásából habarcsos idomtéglák és faragott kövek is kerültek elő, föl6 Ltsz.: 95.22.1; 95.22.4-5; 95.22.11; 95.22.19; 95.22.24; 95.22.40; 95.22.48. 7 Ltsz.: 95.22.2. (18 x9 x 6cm); 95.22.3. (16x5,5 x 7cm); 95.22.16. (14 x 9 x8 cm); 95.22.23. (14x8x9 cm és 12,5x12x8,5 cm). 8 Ltsz,: 95.22.13. (2 x 4 és 4,5x6,5 cm közötti méretűek). 9 Ltsz.: 95.22.18. (átm.: 10-12 cm, ma.: 4,5 cm). 10 Ltsz.: 95.22.12. (h.: 14 cm, sz,: 12 cm, ma.: 3,5 cm). 11 Ltsz.: 95.22.17. (átm.: 13,5 cm, sz: 7cm, ma,: 4 cm). 12 Ltsz.: 95.22.15. (26x18x10 cm). 13 Ltsz.: 95.22.20-21. (11 Xl0x8 cm és 15x12x6,5 cm). 14 Ltsz.: 95.22.22. (10,5x10,5 x8 cm).