A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 3. (Szeged, 1997)

STRAUB Péter: Avar kori tegezdíszítő csontlemezek. Motívumtipológia és kronológia

180). Éppen ezért a mindkét végükön egyenesen levágott, keskeny, egyenes lemezek a türk kori analógiák alapján (HUDÂKOV 1979, Ris. I, IV; HUDÂKOV 1980, Ris. xxxvi-xxxviii) minden bizonnyal a tegez testén helyezkedhettek el

71 (KÜRTI 1983,193-195, 268. j.; KÜRTI é. n., 22; KÜRTI 1984, Ris. 4). A leletegyüttesben szereplő stilizált indadíszes torkolatlemez a 7/a motívumtípusba tartozik, mely szintén megtalálható már a kora avar kori tegezfaragványok között. Mindezek alapján a fehértói sír tegezcsontjainak pontosan azon része, melyeket Kürti Béla egy önálló „B" tegezre rekonstruált, kronológiailag korábbi csoportot alkotnak az „A" tegezen szereplő motívumoknál. Ennek igazolására a Szeged-Fehértó-B 12. sír megmaradt leletanyagát két részre bontottam, a feltételezett „B" tegez motívumait, illetve a valószínűsített „A" tegez motívumait az előkerült keskenykarú íjvégcsontokkal két külön együttesnek tekintve végeztem el a szeriációt. Ennek eredménye visszaigazolta azt a feltételezést, miszerint a két tegez az avar kor két különböző időszakának emléke. A motívumok alapján elvégzett vizsgálat a külön együttesként értelmezett „B" motívumú tegezt a kora avar kori, az „A" motívumú tegezt a közép avar kori tegezek közé sorolta

72 (2. táblázat). A teljes leletanyag alapján végzett szeriációban a „B" tegez úgyszintén korai (4. táblázat), míg az „A" tegez feltűnően kései relatív kronológiai helyre került (5. táblázat). Mindezek alapján két, eltérő korú (FA III és MA II) motívumokkal díszített tegezről van szó. Ennek egyik magától értetődő magyarázata lehet, hogy a korábbi motívumú „B" tegez öröklés útján került egykor a 12. sír harcosának tulajdonába.

73 Figyelembe kell azonban venni, hogy valójában semmi biztosat nem tudunk a „B" tegez csontjainak előkerüléséről,

74 éppen ezért fogalmaztam a fentiekben óvatosan valamennyi tegezcsont egy sírhoz tartozásának kérdésében. Móra Ferenc feljegyzéseiben, s a Cs. Sebestyén Károlytól származó sírlapon

75 ugyanis csupán „puzdradarabok" megnevezés szerepel, s egyáltalán nem lehetünk biztosak benne, hogy a fényképpel dokumentált „A" tegezés — továbbá a sírlap szerint keskenykarú íj csontokkal, valamint mára már tönkrement ezüst öweretekkel és vaskarddal előkerült — sírban lett volna a „B" tegez is, s nem egy későbbi leltározás során keveredett a sír anyagához.

76 Összefoglalva, annyi bizonyos, hogy a SzegedFehértó-B 12. sírban előkerült nagyszámú, rendkívül változatos motívumú tegezcsontok egyetlen tegezen való elhelyezése gyakorlatilag elképzelhetetlen, ám hogy a sírban eredetileg két tegez volt-e, vagy két különböző sír tegezéről van szó, ma már nem dönthető el. A „B" tegezt mindenesetre kora avar kori motívumokkal díszített csontok ékesítették, ami — meggondolva a Szeged-Fehértó-B 5. sír fentiekben már említett rendkívül korai kronológiai helyzetét — egyáltalán nem meglepő. ÖSSZEFOGLALÁS Az avar kori csontlemezes tegezek szeriációs feldolgozását követően megállapítható, hogy azok abszolút kronológiai keltezéséről, lelőhelyeik számáról, annak kora és közép avar kori megoszlásáról korábban képviselt nézetek revízióra szorulnak. A csontlemezes tegezek legkorábbi példányai már a 6-7. század fordulóján feltűnnek, s a tegezcsontokon szereplő motívumok többsége már a kora avar korban megjelenik. A legkorábbi csonttegezes leletegyüttesek a 7. század legelejére - első harmadára keltezhetőek, míg a második horizont leleteinek felső időhatára a 7. század utolsó harmada. A szeriáció és a motívumok stílusbeli változásainak megfigyelése azt mutatja, hogy a legkorábbi 71 Ez arra utal, hogy az avar korban a csontlemezes tegezek szerkezetileg sokkal változatosabbak lehettek mint azt eddig feltételezték 72 Bár kronológiailag egyértelmű, hogy a „B" tegez a korábbi, az egyszerűbb követhetőség kedvéért megmaradtam a két tegez Kürti Béla által használt megnevezésénél. 73 A sír antropológiai vizsgálatára, így az elhunyt életkorának meghatározására sajnos nincs lehetőség, mivel a 12. sír anyaga nincs a JÄTE Embertani Tanszékének gyűjteményében (Marcsik Antónia szíves tájékoztatása). 74 „...ezek pedig minden bizonnyal a sírhoz tartoznak " (MADARAS 1990,180), „...ha hihetünk a múzeumban őrzött feljegyzéseknek a tegez mellé még egy másik üres tegezt is a sírba helyeztek" (KÜRTIé. n., 19). 75 MFM Móra-hagyaték 76 A temető monográfiájában a„B" tegez torkolatlemeze már szórványként szerepel (MADARAS 1995, PL 21.12)!