A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 3. (Szeged, 1997)

STRAUB Péter: Avar kori tegezdíszítő csontlemezek. Motívumtipológia és kronológia

— feltűnése is az avar kor nagyon korai időszakától Számítható (KOVRIG 1963, 105; MARTIN 1990, 74, Abb. 9; MADARAS 1994, 117; TOMKA 1996, 147). Legkorábbi példányait a Kiszombor-O 2. — egyébként csontlemezes tegez nélküli — sír Phocas érme (602-610) keltezi a 7. század legelejére (CSALLÁNY 1939, 125126), melynek alapján az újabb publikációk joggal állapítják meg: „...daß das früheste Erscheinen dieses Gegenstandstyps in die früheste awarische Periode gesetzt werden kann. " (KÜRTI 1996,129), illetve,,

Solche Beschlagimitationen gehören zu den ältesten Beschlagtypen der Männergürtel. " (TOMKA 1996,146). Mindezek figyelembevételével a szóban forgó tegezmotívumok a 7. század legelejére, illetve első harmadára datálhatok. Korábbi, 6. századi keltezésükre, ezáltal a honfoglaló avarság hagyatékába való besorolásukra, egyelőre nincs lehetőség.

43 A szeriáció és a lelethorizontok által behatárolt keltezést több szerző véleménye is alátámasztja, mivel a 7. század első harmadára keltezik a mórakasztódombi 21. Sírt

44 (H. TÓTH-HORVÁTH 1992,159) és a Kölked-Feketekapu-A 107. sírt (Kiss 1996, 216, 232) is. A zsámboki 1. sírt Garam Éva az avarság első-második generációs hagyatékához sorolja,

45 amelynek felső időhatárát szintén a 7. század kezdete jelenti (GARAM 1983,154). 31A második horizont tegezcsontjainak motívumai (1. kép 5-12; 2. kép 1 ) 4. motívum: Horizontális S minta vagy egyszerű leveles inda két oldalán lapított U motívum (1. kép 5). Torkolat és peremlemezen is feltűnik, használata hosszan átnyúlik a közép avar korba. Torkolatlemezen: Hajdúdorog 1. sír; peremlemezen: Győr-Téglavető 106. sír, Jászapáti-Nagyállás 68. sír. 51a motívum: Nyújtott szárú, fekvő S minták, megvastagodó széles ívekkel (1. kép 6). Csak a kora avar korból ismert, mind torkolat-, mind pedig peremlemezről: Öcsöd 96 A 1. sír, Szentmártonkáta.

46 5/b motívum: Egymás alatt elhelyezkedő sarló formájú minták sorozata (1. kép 7). Kizárólag kora avar peremlemezeken tűnik fel: Győr-Téglavető 802. sír, Halimba 85. sír. 5/c motívum: Feltehetőleg ívelt hátú, hosszú csőrű, stilizált madáralakokra utaló ábrázolás, hátuk, illetve fejük felett néha pontkördísszel (1. kép 8). Kora avar kori perem- és torkolatlemezen egyaránt megtalálható: Jászapáti-Nagyállás 29. sír, Mokrin 67. sír. 6. motívum: Pontkörök vagy koncentrikus körök egyenes, ferde vonalkötegekkel összekötve (1. kép 9). Kizárólag peremlemezeken fordul elő, használata átnyúlik a közép avar korba is: Abony 265. sír, Deszk-G 16. sír, Halimba 85. sír, Jászapáti-Nagyállás 110. sír, Mandjelos. 7ja motívum: Absztrahált leveles inda, ívelt szárral és hegyes vagy lekerekített — de semmiképp sem visszapödrött! — levéllel (1. kép 10). Mind torkolat-, mind pedig peremlemezről ismert. Torkolatlemezen: Győr-Téglavető 324. sír, JászapátiNagyállás 208. sír; peremlemezen: Bágyog-Gyűrhegy 2. sír, Csákberény 395. sír, Csolnok 14. sír, Mór-Akasztódomb 24. sír, Szeged-Fehértó-B 12. sír, Zillingtal-D 3. sír. Használata a közép avar korban is folytatódik. 7/h motívum: Az előző motívum kétleveles változata (1. kép 12). Egyetlen torkolatlemeztől (Jászapáti-Nagyállás 29. sír) eltekintve a kora avar korban peremlemezeken fordul elő: Győr-Téglavető 160. sír, Halimba 5. sír, Jászapáti-Nagyállás 110. és 208. sír, Szarvas 68. lh. 324. sír. 8. motívum: Négy- vagy hatágú kereszt-, illetve csillagminta (1. kép 11). Torkolatveretről ismert, mégpedig csak a kora avar korból: Csolnok 14. sír, Mokrin 67. sír. 9. motívum: Vízszintes pontkörsor nagyobb átmérőjű kerek vagy ovális keretben (2. kép 1). A kora avar korból csak téglalap alakú, egyenesre vágott végű csontlapokról ismert: Szeged-Fehértó-B 12. sír. 43 Miután megalapozottan nem keltezhetőek a 6. századtól— hiszen egyelőre még bizonytalanul körvonalazható az avarság legkorábbi generációjának emlékanyaga (BÁLINT 1995,318-319; STADLER 1996, 460) — ezért a szeriációs táblázatban FA II korúként értelmezem őket. Ennek alapján a kora avar korszak három periódusával számolok—ami lefedi a Bóna István által felállított történeti tagolást (BÓNA 1988, 440) — szemben a szakirodalom jelenlegi két fázisával (STADLER 1996, 461). 44 Asatója eredetileg a 6-7. századfordulójára keltezte (TÖRÖK 1954,59). 45 Bár H. Tóth Elvira ezt megkérdőjelezi (H. TÓTH-HORVÁTH 1992,158), mégis minden jel arra mutat, hogy a sírt nemcsak gazdagon díszített kardja és tegezmotívuma, hanem — egykori nagylemezgömbcsüngős — arany fiilbevalója is az avar kor nagyon korai időszakába sorolja (ORMÁNDY1995,158). 46 A publikáció rossz minőségű fotóján (KOVRIG 1948,2. kép) nem tanulmányozható a tegezcsont mintája. Köszönöm Garam Évának hogy a leletanyag megtekintését biztosította számomra.