A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 3. (Szeged, 1997)

STRAUB Péter: Avar kori tegezdíszítő csontlemezek. Motívumtipológia és kronológia

További problémát okoz, hogy e tegezés sírok, illetve temetők leletanyaga nagyrészt régi ásatások eredménye, s a temetkezések nem ritkán rablás áldozatául is estek. Végezetül a szeriáció szempontjából a legnagyobb gond az, hogy néhány esetben a tegez csontjain kívül más lelet nem került elő a sírokból, így azok mindössze tegezcsontjaikon szereplő motívumaik,

21 vagy csupán a velük előkerülő íjkarok alapján vonhatóak be a szeriációba.

22 A csontlemezes tegezeket tartalmazó sírok szeriációja során két lehetőség is rendelkezésünkre állt. Miután a tegezeket díszítő, általában egy torkolat- és két peremlemez motívumai szinte mindig különbözőek — ami azon túl, hogy biztosítja az egyes avar kori díszítőelemek Bálint Csanád által okkal szorgalmazott vizsgálatát (BÁLINT 1995,299) —, ez már magában lehetővé teszi azok szeriációs feldolgozását. Egy temetkezést azonban nem szerencsés egyetlen lelettípus alapján datálni, hiszen a sírt annak teljes leletanyaga keltezi.

23 Éppen ezért csak a leletegyüttesek egészének szeriációja adhat igazán megbízható relatív kronológiát, mely figyelembe veszi a lelethorizontokat, ami esetünkben valóban megerősíti a motívumok vizsgálatakor kapott eredményt.

24 A szeriáció eredményeként, amelybe tehát nem csak a lelettípusokat, hanem — mivel azok szemmel láthatóan külön csoportokat alkotnak — a tegezcsontok faragványaiból kirajzolódó motívumokat is bevontam, az avar kor egészére vonatkozóan huszonhárom motívumot — melyek közül ötnek (1, 5, 7, 13-14) több rokon változata is ismert, így azokat altípusokba

25 foglaltam (1/a-b, 5/a-c, 7/a-b, 13/a-b, 14/a-c) —, valamint két csont tegeztartozékot sikerült elkülönítenem. A TEGEZCSONTOK MOTÍVUMAINAK SZERIACIOJA Miután jelenleg 26 olyan leletegyüttes ismert, amelyben a tegez torkolat- és peremlemezének faragása különböző motívumtípusba tartozik, így először a tegezcsontokon szereplő motívumok — kiegészítve az esetleges tegeztartozékokkal

27 — szeriációs feldolgozását végeztem el (1. táblázat). Ebből néhány motívumot (l/a, 5/a, 5/b, 12, 14/a, 16) kénytelen voltam kihagyni — nem egyediségük miatt, hanem — mert eddig nem fordulnak elő más motívumú tegezcsonttal együtt. A motívumok ily módon kapott relatív kronológiai sorrendje — miután az csupán három leletkörre épül — messzemenő belső időrendi tagolást nem, de néhány megfigyelést így is lehetővé tesz. A csonttegezes sírok csak a tegezmotívumaik alapján kronológiailag két fázisra bonthatóak.

28 Motívumai alapján a Jászapáti-Nagyállás 208. vagy a 265. sír értelmezhető korszakhatárként, de mivel ez a szeriáció csupán három különböző tárgytípusra épül, így a két horizont közti határ tovább nem pontosítható.

29 Annyi azonban ez alapján is nyilvánaz(oka)t (BÓNA 1970, 255). 21 Csak tegezcsontok találhatóak a jászapáti-nagyállási 29. és a Szeged-Fehértó-B 5. sírban. 22 PL: Bogojevo 22. sír, Budapest-Tihany tér 8. sír, Győr-Téglavető 71. sír, Kajászó-Újmajor 4. sír, Kiskőrös-Város alatt 35. sír, Szarvas 68. Ih. 324. sír, Szentmártonkáta. Ezekben az esetekben különösen fontos lenne, ha az íjvégkarok méretbeli összefüggésein (CSALLÁNY 1948, 345-355; SZABÓ 1968, 51-52; MADARAS 1981, 39) tíd egy részletes íjcsont-tipológia alapján tisztában lennénk a formai kronológiával is. 23 Pontosan ez a megközelítés tette lehetővé a kunágotai sír korábbi keltezéseinek átértékelését (KISS 1991 ). 24 A szeriáció eredményeit a könnyebb átláthatóság érdekében több részletben tárgyalom. 25 Altípusoknak vettem azokat a motívumokat, melyek stílusukban egymáshoz nagyon közel állnak—vagy egymással rokon motívumelemekből épülnek fel — és azonos kronológiai fázisba tartoznak. 26 A szeriáció — de jelen esetben csak is annak — értelmében, azok a tegezminták alkotnak egy motívumtípust, melyek nem egyedi formák tehát legalább két különböző lelőhelyről ismertek (STADLER 1996,456). A minták alapelemét a képtáblákon kiemeléssel hangsúlyozom. 27 Azon apró, állatfej formájú üreges és szíjvég formájú szalagfonatos csontokról van szó, melyek funkciója egyelőre bizonytalan, s két kivételtől eltekintve — Szeged-Fehértó-B 33. sír (MADARAS 1995,191), Bogojevo 3. sír (VELENRAJTER1952, szL 8), ahol egyébként minden bizonnyal szintén tegezhez tartoztak csak az nem volt csontlemezes — csontlemezes tegezekkel rendelkező leletegyüttesekben tűnnek fel 28 A szeriáció nagyon jól mutatja, hogy a motívumok egy részének esetében — 4, 6, 7la, 9. motívumok — természetesen számolni kell azok mindkét korszakban való jelenlétével! 29 A sírok teljes leletegyüttesének szeriációjából azonban már egyértelműen kiderül, hogy a Jászapáti-Nagyállás 208. sír jelöli ki a korai tegezmotívumok felső időhatárát, így ezt a könnyebb áttekinthetőség érdekében visszavetítettem és jelöltem az