A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 3. (Szeged, 1997)

STRAUB Péter: Avar kori tegezdíszítő csontlemezek. Motívumtipológia és kronológia

való, hogy elkülöníthetők korábbi és későbbi tegezmotívumok. A kis sorozat miatt, s mivel — a Szeged-Fehértó-B 12. sírt és a jászapáti-nagyállási 208. sírt leszámítva — a sírokból mindössze két különböző motívumtípust lehetett felvenni, nem szükséges a korábbi (FA) és későbbi (MA) horizonton belül a sírok helyének különösebben fontos szerepet tulajdonítani, csupán az lényeges, hogy azok a korábbi vagy későbbi periódusra esnek-e.

30 Rendkívül feltűnő, hogy a Szeged-Fehértó-B 12. sírban öt különböző motívum különíthető el a tegezcsontokon, ami teljesen egyedülálló a csonttegezes sírok körében. Mindez, véleményem szerint, arra utal, hogy a sírban egészen biztosan nem lehetett egyetlen tegez — vagy nem egyetlen sír tegezcsontjairól van szó! —, mely problémát dolgozatom végén kísérlem meg tisztázni. A szakirodalom a kora és közép avar kor közti váltást kultúra és etnikai változásként is értelmezi, ami nem jelenti a Kárpát-medence területén a 7. század utolsó harmada előtt élt népesség eltűnését, így a kutatásban elfogadott, hogy a kora avar kori lelettípusok egy része „tovább él" a közép avar korban is, vagy másként fogalmazva, a közép avar leletek egy részének kora avar kori előzménye van.

31 A csontlemezek motívumainak szeriációja is ezt támasztja alá, hiszen azok egy része — négy motívumtípus — átmenetet képez a két korszak között. A CSONTTEGEZES SÍROK LELETEINEK SZERIÁCIÓJA ÉS ÉRTÉKELÉSE Kora avar kori sírok A szeriációban felhasználható 91 sír és több mint 100 lelet, valamint a nagyszámú motívumtípus szükségessé teszi, hogy két részletbe tárgyaljuk a különböző korszakok csonttegezes sírjait. A szeriáció eredményeként a vizsgálatba bevonható sírok közül 36 keltezhető a kora avar korra, s a motívumok közül tizenhárom már a kora avar kori tegezek faragványain feltűnik (3. táblázat). A szeriáció relatív időrendjében az első hat sír motívumai és leletei alkotják a legkorábbi horizontot. 11 Az első horizont tegezcsontjainak motívumai (1. kép 1-4) l/a motívum: Hullámvonal két oldalán elhelyezkedő, rövidebb oldalukon ívelt oldalú háromszög- és trapézminták, spirális vagy pontkörös dísszel (1. kép 1): Kölked-Feketekapu-A 107. sír, Mór-Akasztódomb 21. sír, Zsámbok 1. sír. 1/b motívum: Az előbbi típus egyszerűbb változata, melynél a hullámvonal két oldalán lévő geometriai formák kevésbé kidolgozottak (1. kép 3): Jutás 130. sír, Kölked-Feketekapu-A 21. sír, SzegedFehértó-B 5. sír. Az 1. motívum mindkét típusa csak peremlemezen tűnik fel.

32 2. motívum: Szimmetrikus elrendezésben két, egymással szembenéző, horgas csőreikkel találkozó madáralak. A kompozíció szélét háromszög- és rombuszminták díszíthetik (1. kép 2).

33 Kizárólag torkolatlemezről ismert: Jutás 130. sír, Kölked-Feketekapu-A 107. sír, Szeged-Fehértó-B 5. sír. 3. motívum (1. kép 4).

34 E legkorábbi motívumtípusok — melyek három esetben (Jutás 130. sír, Kölked-Feketekapu-A 107. sír, Szeged-Fehértó-B 5. sír) egyazon sír torko1. és a 2. táblázatban. 30 Éppen ezért szükségtelen azzal foglalkozni, hogy az egyébként késő avar kori Szeged-Fehértó-B 69. sír miért nem a szeriációs sor végén szerepel, a teljes leletanyag alapján történő feldolgozásban (5. táblázat) ugyanis már nyilvánvaló helyére került a sír. 31 Legutóbb a kunbábonyi lelet keltezésében (H. TÓTH-HORVÁTH 1992, 218) váltott ki e tény éles vitát (KISS 1995,131-134). 32 Kiss Attila e motívumhoz sorolja a bágyog-gyűrhegyi 2. sír tegezének mintáját is (KISS 1996,236-237), ám a publikáció rossz minőségű fotójából (LOVAS 1929,122. kép) is nyilvánvaló, hogy kél teljesen más típusról van szó. A dunántúli sír tegeze a 7/a típusba tartozik melynek kiegészített rajzát László Gyula adja (LÁSZLÓ 1970,14. rajz). 33 A Szeged-Fehértó-B 5. sír tegezcsontjának szélén lévő geometrikus mintákban Madaras László griffek hátsó lábait véli felfedezni (MADARAS 1981, 41), ám a jutási és szeged-fehértói madárpárok bizonyosan nem griff eket jelölnek azokat — a korszak második felétől feltűnve — ugyanis fülekkel ábrázolták (DAIM 1990a, 276). Sokkal inkább értelmezhetjük őket sasként, amire a kölkedi torkolatlemezen nil az övszerelékek köréből is számos kora avar kori ábrázolás utal. 34 Részletes ismertetését ld. a „Megjegyzések a Szeged-Fehértó-B 12. sír tegezcsontjainak problémájához" című fejezetben!