A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 2. (Szeged, 1996)

GÁBOR Gabriella: Középkori párták Békés megyében

IRODALOM BÁLINT 1936 Bálint A. : A Makó-mezőkopáncsi középkori te­mető sírleletei. — Die Grabfunde des mittelalterlichen Gräberfeldes von Makó-Mezőkopáncs. Dolg 12 (1936) 222-241. BÁLINT 1938 Bálint A.: A kaszaperi középkori templom és temető. — Das Gräberfeld und die Kirche von Kasza­per aus dem Mittelalter. Dolg 14 (1938) 139-190. BÁLINT 1939 Bálint A.: A mezőkovácsházi középkori település emlékei. — Ausgrabungen in Mezőkovács­háza. Dolg 15 (1939) 146-164. BÁLINT 1939a Bálint A. : Csanádapácai ásatások — Die Aus­grabungen in Csanádapáca. Dolg 15 (1939) 179-182. BÁLINT 1956 Bálint A. : A Kiskunfélegyháza-templomhalmi temető. — Le cimitière de Kiskunfélegyháza-Templom­domb. MFMÉ 1956(1956) 55-84. FEHÉR 1955 Iíj. Fehér G.: Az 1949. évi Mohács-Cselepataki mentőásatás. — Die Rettungsgrabimg von Mohács-Csele­patak im Jahre 1949. ArchErt 82 (1955) 212-228. FEHÉR 1957 Iíj. Fehér G. : Az egervári leletmentő ásatás. — Ret­tungsgrabungen in Egervár. ArchÉrt 84 ( 1957) 66-73. GEREVICH 1943 Gerevich L.: A csúti középkori sírmező. BudRég 13(1943)105-166. HORVÁTH 1970 Horváth B.: A tiszaörvényipárta éspár­taöv. — Kopfschmuck und Prunkgürtel von Tisza­örvény. FolArch 21 (1970) 157-168. HORVÁTH-SZATMÁRI 1989 Horváth E.-Szatmári L: Középkori temetők és szerves maradványaik Gyula ha­tárában. Békési Élet 1989:3, 378-393. HÖLLRIGL 1934 Höllrigl J.: A csengeri ref. templom krip­tájának leletei. ArchÉrt 47 (1934) 97-114. JANKOVICH 1991 Jankovich B. D.: A magyar honfog­lalástól a török kiűzéséig. In: Békéscsaba története. Első kötet. A kezdetektől 1848-ig. Szerk.: Jankovich B. D.­ErdmannGy. Békéscsaba 1991,147-206. MRT 8 Jankovich B. D.-Makkay J.-Szőke B. M.: Magyar­ország régészeti topográfiája 8. Békés megye régészeti topográfiája TV/2. A Szarvasi járás. Szerk: Makkay J. Budapest 1989. MRT s. a Jankovich B. D.-Medgyesi P.-Nikolin E.-Szatmári I.-Torma L: Magyarország régészeti topográfiája. Bé­kés megye régészeti topográfiája 1V/3. Békés, Békés­csaba és városkörnyékeik. Szerk.: Jankovich B. D. s.a. MIKLÓS 1991 Miklós Zs.: Árpád-kori földvár, középkori templom és temető Kerepes(Kerepestarcsa)-kálvárián. — Die árpádenzeitliche kleine Burg, die mittelalterliche Kirche und Friedhof auf dem Kalvarianberg in Kerepes (Kerepestarcsa). StudCom 22 (1991 ) 347-370. MO JZSIS 1984 Mojzsis D. : XV1-XVII. századi női fejdíszek a nagylózsi leletanyagból. — Weiblicher Kopfschmuck aus dem Fundmaterial von Nagylózs, 16-17. Jahrhun­dert. FolArch 35 (1984)185-212. OLASZ 1956 Olasz E.: Középkori leletek Békéssámsonon. — Mittelalterliche Funde von Békés-Sámson. ArchErt 83 (1956)212-215. G. OLOSZ 1986 Gazdáné Olosz E.: Kézimunkázok könyve. Bukarest 1986,199-278. B. PERJÉS 1982 B. Perjés J.: Három középkori fejdísz res­taurálása. MM 10 (1982) 19-38. B. PERJÉSE. ÚJVÁRI 1991 B. Perjés J.^. Újvári M.: A Kerepes-Kálvária domb 3. sir szerves eredetű leleteinek restaurálása. — Restoration of Finds of Organic origin from Kerepes-Kálvária domb, grave 3. StudCom 22 (1991)371-387. RADVÁNSZKY 1986 Radvánszky B.: Magyar családélet és háztartás a XVI. és XVII. században I-III. Budapest 1986. SZABÓ 1938 Szabó K.: Az alföldi magyar nép művelő­déstörténeti emlékei. — Kulturgeschichtliche Denk­mäler der Ungarischen Tiefebene. Bibliotheca Huma­nitatis Historica 3. Budapest 1938. V. SZATHMÁRI 1993 V. Szathmári L: A debreceni ún. ,, gyöngyös-bogiáros ' ' párta. — Der debrecener Per­lenkranz. DMÉ 1991 (1993) 193-224. SZATMÁRI s. a. Szatmári L: Középkori falusi templomok régészeti kutatása Gyula határában, s. a. SZATMÁRI s. a. a Szatmári I.: Középkori templom feltárása Telekgerendás határában, s. a. SZATMÁRI 1994 Szatmári I. : Ásatások a Décsi-halmon. Szarvasi Krónika 8 (1994) 66-71. ZALOTAY 1957 Zalotai E.: Gellértegyházai Árpádkori te­mető. RégFüz 7 (1957) 3-59. MITTELALTERLICHE JUNG FERNKRANZE IM KOMITAT BEKES Gabriella GÁBOR Im Komitat Békés kamen vierzehn Jimglérnkrànze in fragmen­tarischem Zustand und zwanzig Jungfemkranzzierden auf 22 Fundorten zum Vorschein, die in die Museen gelangten. Außer­dem ist noch die Beschreibung von mehr als tunfzig Jungfem­kränzen bekannt. Die Form, Verzierungs- und Herstellungs­weise dieses mittelalterlichen Kopfschmucktyps bzw. das Le­bensalter und die materielle Lage der Trägerinnen lassen ein ziemhch abwechslungsreiches Bild skizzieren. Der Form nach können die Jungfernkränze reifen-, d.h. rmgförmig sein und es gibt auch Exemplare, deren Vorderteil an

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents