A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 2. (Szeged, 1996)

HORVÁTH László András – H. SIMON Katalin: Történeti és régészeti adatok egy közép-alföldi falu feudális kori történetéhez

b/ Ugyanezen jellemzők mellett a perem külső, megvastagodó része négyszögletessé válik (8. kép 5; 17. kép 2; 19. kép 4; 20. kép 3; 21. kép 1; 22. kép 2; 28. kép 5, 7; 72. kép 8). Analógiáit ismerjük Nyársapátról a 14. század végére - 15. század elejére datált 17. házból (BENKŐ 1980,38. t. 10; 39. t. 17). c/ A külső oldalon ott, ahol belül a függőleges állású peremrész kezdődik, illetve egyes esetekben kissé alatta, kiugró éles, vagy lekerekített plasztikus borda fut körbe (3. kép 2; 20. kép 6; 38. kép 15; 47. kép 3; 72. kép 9). Hasonlókat találunk Nyársapáton a C3-D3 kutatóárok 14-15. századi leletei között (BENKŐ 1980, 37. t. 3) és a 14. század végére - 15. század elejére keltezett 17. ház leletei között (BENKŐ 1980,38. 1.10; 39. t. 17). Megállapíthatjuk tehát, hogy a 3. csoport fazekainak megfelelőit eddig a 14. század - 15. század elejére datált leletek között találtuk meg. 4/ E fazéktípus tölcséres nyaka kis, függőleges állású, vag>' enyhén kihajló peremmel végződik. Fedő számára nincs kialakított horony. A perem belső oldala elvékonyított. Az idesorolható edények négy variánst képviselnek. a/ A perem külső oldala felülről indulva a nyak felé párnaszerűen kissé megvastagodik (14. kép 15; 20. kép 5; 26. kép 4; 27. kép 5; 38. kép 4; 72. kép 10). Nyársapáton a 15. század végére - 16. század 1. felére datált 15. ház leletei között (BENKŐ 1980,28.1.16; 29. t. 2, 5), a 16-17. századra datált 16. ház anyagában (BENKŐ 1980,35. t. 4), illetve a 14-15. századi kerámiát tartalmazó C3-D3 kutatóárok anyagában (BENKŐ 1980, 37 t 19), valamint a 14. század végére -15. század elejére keltezett 17. ház anyagában (BENKŐ 1980,38.1 11, 13; 39. t 2, 8-9) találunk hasonló profilokat, de a 17. századra datált 18. házból is (BENKŐ 1980,40.1.1) származik ideülő töredék. Mezőkovácsháza 15-16. századi leletei között szintén találunk analógiákat (BÁLINT 1939, xxvni. t. 69-71). A budai vár anyagában a fehér cserépből készült megfelelő típust Holl I. a 14. századra (HOLL 1963, 72. kép 4), illetve fehér és vörös cserépből a 15. századra datálja (HOLL 1963, 77. kép 2, 5). A Vácott végzett leletmentésen a 15. század 2. feléből származó 5. gödörben (MIKLÓS 1991,17-18,27. t. 2) és a 15. század végéről - 16. század elejéről származó 7. gödörben (MIKLÓS 1991, 28. t. 7) kerültek elő hasonló darabok. Idetartozó profilt közölt az ásató a rakacaszendi templom feltárásából, melyet a 16-17. századra datált (PÁLÓCZI 1984,120,11. kép 15). b/ A perem külső oldala függőleges állású és éles vonalban végződik (1. kép 5; 20. kép 9; 37. kép 7; 72. kép 11). Analógiái ismertek a 15. század végére - 16. század 1. felére keltezett nyársapáti 15. házból (BENKŐ 1980,28.1 10) és a 16-17. századra datált 16. házból (BENKŐ 1980,35. t. 2-3), valamint Vácról a 15. század 2. felében - végén betöltődött 54. gödörből (MIKLÓS 1991, 30-31,45. t. 4). c/ A perem külső oldalán rövid, függőleges állású szakasz után párnaszerű megvastagodás következik, mely alatt vízszintes, lekerekített plasztikus borda futhat körbe (8. kép 13; 16. kép 4, 6; 23. kép 5; 72. kép 12). Egy analóg darabot ismerünk pl. Sarvalyról a 17. házból a 15. század 2. feléből - 16. század 1. feléből (IIOLL-PARÁDI 1982, Abb. 53,19) és Nyársapátról a 14. század végére - 15. század elejére datált 17. házból (BENKŐ 1980,39. t. 2). d/ A peremből induló párnaszerű megvastagodás, mely a perem közelében tagolt is lehet, szögletesen, vagy lekerekített szögletes formában végződik. Ezen rész és a nyak között vízszintesen körbefutó plasztikus borda is előfordulhat ( 1. kép 3^4; 19. kép 9; 29. kép 6-7; 38. kép 3; 41. kép 2; 49. kép 4; 72. kép 13). A felsorolt darabok talán a budai várpalotából ismert 15. századi fehér fazék profiljának variációiként foghatók fel (HOLL 1963, 77. kép 3). Meg kell azonban említenünk, hogy a budai vár területéről a Dísz téri pincekút 13. század végi leletei között is fordul elő hasonló peremképzésű fazék (HOLL 1966, Abb. 29,2). A 4. csoportba sorolt fazekakhoz tehát a 13. század vége - 17. század közé eső időszak leletei között találtunk analógiákat. 51 A kihajló nyakú fazéktípus pereme többékevésbé megvastagszik, széle legömbölyített. A perem alatt a belső oldalon — nem kifejezetten a fedő számára — horony fut körbe. Az edényfal ennek megfelelően a külső oldalon is elvékonyodik és alatta éles, vagy kevésbé éles, néha csak jelzésszerű plasztikus borda fiit körbe; ez néhol el is maradhat. A perem állása szerint három alcsoportot külörűthetünk el: a/ Egyenes állású perem (8. kép 7; 13. kép 14; 14. kép 9, 11; 15. kép 11; 19. kép 3; 25. kép 6; 28. kép 4; 33. kép 3; 34. kép 1, 6-7; 35. kép 9, 11; 36. kép 9; 38. kép 5, 10; 46. kép 4; 47. kép 6, 13; 49. kép 7-8; 72. kép 14). Megfelelőiket a következő lelőhelyek anyagában találjuk meg: Nyársapát, 17. ház, 14. század vége - 15. század eleje (BENKŐ 1980, 39. t. 14), Vác, 1. gödör, 16. század 1. fele (MIKLÓS 1991, 24. t. 1,4 — mázas kivitelben), sőt, a nyéki vár 13. századi fazekai