A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 2. (Szeged, 1996)

HORVÁTH László András – H. SIMON Katalin: Történeti és régészeti adatok egy közép-alföldi falu feudális kori történetéhez

között is találkozunk ilyen peremmel (MIKLÓS 1988, 234,8. t. 3). b/ A perem az edény belseje felé csapott (25. kép 5; 27. kép 11; 29. kép 4; 32. kép 7; 33. kép 11; 35. kép 13; 37. kép 16; 39. kép 5; 44. kép 9, 12; 47. kép 5, 9, 11; 48. kép 8-10; 49. kép 3,5; 72. kép 15). Mivel úgy véljük, ez a típus az a/ alcsoport profiljaitól csak kismértékben tér el, az ebbe a csoportba sorolt leleteket is a 14. század vége - 16. század 1. fele közé eső időszakra datálhatjuk. c/ A perem külső oldala csapott (20. kép 1; 27. kép 4, 6; 39. kép 1; 44. kép 15; 45. kép 14; 46. kép 9; 47. képi; 72. kép 16). A b/ alcsoportnál említett érv alapján szintén a 14. század vége - 16. század 1. fele közé eső időszakradatáljuk. 6/ A peremképzés alapján a 2. típushoz közelálló fazekak tartoznak ide. A gömbölyű perem alatt a belső oldalon vízszintes horony, vagy enyhe, körbefutó bemélyedés figyelhető meg, nem kifejezetten a fedő számára. Kívül a perem alatt szintén karcsúsodik az cdényfal, amely többször bemélyített vonal formájában jelentkezik. Alatta körben élesen kiugró, vagy legömbölyített plasztikus borda található (8. kép 3; 10. kép 1; 14. kép 1, 13; 16. kép 1; 17. kép 3, 10; 19. kép 2; 22. kép 5; 28. kép 12; 30. kép 4; 32. kép 2; 33. kép 5; 34. kép 5, 17; 35. kép 6; 36. kép 8; 37. kép 9-10, 13; 38. kép 9, 13; 40. kép 3, 9; 42. kép 1, 3; 48. kép 5; 53. kép 7; 65. kép 2; 72. kép 17). Feltűnő, hogy viszonylag vékonyfalú fazekak is előfordulnak itt. Analógiákat Mezőkovácsháza 15-16. századi leletanyagából (BÁLINT 1939, XXVffl. t. 74), a nyársapáti 15. század végére - 16. század 1. felére keltezett 15. ház kerámiái közül (BENKÖ 1980, 30. t. 11), ugyaninnen a 16-17. századra datált 16. ház anyagából (BENKÖ 1980,35.1.13), Csővár leletei között a fehér anyagú, 15. század utolsó harmadára - 16. század 1. felére datált mázatlan (I-ELD-JAKUS-LÁSZLÓ 1979, 39. kép 1-2) és a 16. század 1. felére datált mázas fazekak (FELD-JAKUS-LÁSZLÓ 1979,42. kép 1 ) közül említaünk. Megállapíthatjuk tehát, hogy a 6. csoportba sorolt fazekak párhuzamai a 15-17. századból származnak. 7/ A 6. típushoz hasonló peremképzésűek a 7. csoportba sorolt fazekak, azzal a különbséggel, hogy a peremrész rövidebb és az edényfal a perem külső oldalán nem karcsúsodik (5. kép 9; 7. kép 1; 9. kép 5; 13. kép 5; 16. kép 3; 17. kép 1; 19. kép 1, 10; 21. kép 4; 27. kép 9-10; 28. kép 3; 29. kép 1; 35. kép 8, 12; 37. kép 4; 39. kép 6; 45. kép 1; 50. kép ; 72. kép 18). Nyársapáton a 15. század végérc - 16. század 1. felérc keltezett 15. ház (BENKŐ 1980, 28. t. 11) és a 14-15. századi leleteket tartalmazó C3-D3 kutatóárok anyagában (BENKŐ 1980, 37. t. 15, 18), míg Budán a 13. századi fehér kerámiából készült főzőedények között találunk hasonló darabokat (HOLL 1963,67. kép 1-2). 8/ Ez a vékonyfalú fazéktípus általában szürkeszürkésfekete színű; az edény nyakán és hasán gyakori a festett vörös, vagy vörösesbarna virágszirom-, vagy lángnyelvdíszítés, ehelyett azonban a hason vízszintes homyolást is megfigyelhetünk. A nagyobb töredékek alapján tömzsibb, vagy nyúlánkabb fazékformákra következtethetünk. A csoporton belül két variánst különböztethetünk meg. a/ Ahol a belső oldalon kissé karcsúsodik az edényfal, a külső oldalon egy felfelé, más esetben lefelé tartott hegyes eszközzel húzott éles, viszonylag mély barázda fút körbe és ezáltal alatta az eszköz állásának megfelelő lefelé, vag}' felfelé álló, kampós szélű kis borda keletkezett (2. kép 3, 5; 8. kép 4, 8; 9. kép3; 10.kép4-5; ll.kép 1-3; 12.kép2-3,6; 13.kép9. - 53. kép 10,13. kép 11. = 54. kép 1; 25. kép 1; 26. kép 2; 28. kép 11; 30. kép 2; 31. kép 4,10; 35. kép 5; 36. kép 1; 39. kép 3, 10; 40. kép 7, 11-12, 14; 4L kép 5; 42. kép 6; 43.kép8;45.kép 10;49.kép l;65.kép l;72.kép 19). Pontos analógiái a békés-kastélyzugi palánkvár 16. századi kerámiái közül ismertek (GERELYES 1980, 110,8. kép 6,9. kép 2,4-5), valamint a Nyársapátról a 15. század végére - 16. század 1. felére datált 15. házból (BENKŐ 1980,30. t. 9). b/ A bemélyített barázda helyett vékony, háromszög, vagy félkör keresztmetszetű plasztikus borda fut körül a perem alatt. Az alcsoporthoz fül nélküli és egyfülű fazekak egyaránt tartoznak (7. kép 5-6, 8; 8. kép 2,10; 9. kép 4,7; 9. kép 8. = 55. kép 2; 10. kép2. = 57. kép 1; 10. kép 11. = 56. kép; 11. kép 4,9; 12. kép 4, 7; 19. kép 8; 20. kép 8; 27. kép 2; 34. kép 14; 35. kép 10; 39. kép 9; 40. kép 2,6, 13; 41. kép 7; 44. kép 3; 72. kép 20). Formai analógiákat Mezőkovácsháza 15-16. századi anyagában (BÁLINT 1939, XXVffl. t. 61, 65, 7274), a Nyársapáton feltárt és a 15. század végére - 16. század 1. felére keltezett 15. ház (BENKŐ 1980,30.1.11), ugyanitta 16-17. századra datált 16. ház (BENKŐ 1980, 35. t. 13) és Csővár 16. század 1. feléből származó leletei között (FFXD-JAKUS-LÁSZLÓ 1979, 42. kép 1, 3) találunk. c/ Az idetartozó fazekak pereme erőteljesebb és gömbölyűbb, valamint a perem alatt kívül körbefutó