A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 2. (Szeged, 1996)

HORVÁTH László András – H. SIMON Katalin: Történeti és régészeti adatok egy közép-alföldi falu feudális kori történetéhez

radhat (14. kóp 16; 15. kép 9; 17. kép 5; 20. kép 10; 23. kép 4; 24. kép 6; 37. kép 3, 14; 46. kép 5; 72. kép 1). Hasonló peremeket találunk a nyársapáti 14-15. századi leleteket tartalmazó C3-D3 kutatóárok és a 16-17. századra datált 16. ház anyagában (BENKŐ 1980,36.1 1; 37. t. 17). b/ A fedő számára bemélyített horony a tálkaszerücn kifelé ugró peremrészen található. Ez alatt lekerekített vagy éles kiugró borda fut körbe (26. kép 7; 35. kép 1, 3, 7; 38. kép 6; 42. kép 7; 44. kép 1; 72. kép 2). Megfelelői kerültek elő Nyársapáton a 15. század végére - 16. század első felére datált 15. házból (BENKŐ 1980, 30. t. 12, 14-15). Garády S. budapcst-tabáni ásatásaiból közöl analóg peremet (GARÁDY 1945,422).

168 Tehát az 1/1. csoport leleteinek megfelelőit a 1517. századra keltezett leletanyagokban találtuk meg. 1/2. A peremen a fedő számára kiképzett horony a megvastagított perembe mélyed. A perem belső éle — fedőt tartó rész — alacsonyabban helyezkedik el. E csoporton belül három variánst különböztetünk meg: a/ A megvastagított, a nyak felé kissé, vagy ferdén lekerekített perem alatt kívül lekerekített, vagy éles borda fut körbe, de enélkül is előfordul (16. kép 2; 19. kép 11; 20. kép 7; 21. kép 2; 30. kép 8, 10; 35. kép 15; 41. kép 11; 42. kép ll;43.kép4, 6, 9; 46. kép 6; 72. kép 3). Hasonló peremű edényeket ismerünk Mezőkovácsházáról a 15-16. századból (BÁLINT 1939, XXVII. t. 22,25-27; XXVhX 149,60), a budai várból a 15. század 2. feléből (HOLL 1963,79. kép 6) és Nyársapátról a 17. századra datált 18. ház leletanyagából (BENKŐ 1980,40. t.9). b/ A fedő számára bemélyített horony az edény belseje felé tálkaszeríícn kiugró peremrészen található. A perem kívül szögi ctesedő, vagy lekerekített, alatta plasztikus — lekerekített, vagy éles — borda fut körül, de az utóbbi el is maradhat (16. kép 9; 19. kép 5; 22. kép 1; 23. kép 6; 29. kép 2; 31. kép 7; 32. kép 6; 38. kép 8; 46. kép 2; 49. kép 2; 72. kép 4). Megfelelőiket megtaláljuk Nyársapáton a 14. század végére - 15. század elejére datált 17. ház anyagában (BENKŐ 1980,39.1 18) és a Mezőkovácsházán feltárt 15-16. századi objektumok leletei között (BÁLINT 1939, XXVH. t 37). c/ A fedő számára bemélyített horony a tálkaszerűen kifelé ugró peremrészen található. A perem kívül szöglctcscdő, vagy lekerekített, alatta lekerekített, vagy éles kiugró bordával, illetve anélkül (4. kép 7, 11; 11. kép 10; 13. kép 2; 26. kép 3; 29. kép 3; 31. kép 8, 12; 37. kép 5; 38. kép 2; 41. kép 4; 47. kép 10; 72. kép 5). Pontos megfelelőt nem találtunk a közölt leletanyagokban, mivel azonban az e típusba tartozó peremek az 1/1 b/ alcsoportba soroltakhoz igen közel állnak és ezek analógiáit a 15-16. századi leletek között találtuk meg, az 1/2 c/ alcsoport peremeit is erre az időszakra datáljuk. Megállapíthatjuk, hogy az 1/2 csoport fazéktöredékeinek analógiái a 14. század vége - 17. század közötti időszakból származnak. 2/ Ebbe a csoportba soroltuk azokat a fazekakat, melyeknek tölcséres nyaka kis, kifelé hajló, legömbölyített peremben végződik. A perem alatt kívül kiugró lekerekített, vagy éles borda fut körbe abban a magasságban, ahol belül a tölcsércsség megtörik és enyhe átmenet után nagyobb szögben hajlik ki immár a perem (10. kép 9; 12. kép 1; 24. kép 4; 45. kép 15; 47. kép 2; 54. kép 3; 72. kép 6). Analóg darabokat ismerünk a következő lelőhelyekről: Mezőkovácsháza 15-16. századi anyagából (BÁLINT 1939, XXVIII. t. 74), Nyársapátról a 15. század végére - 16. század 1. felére datált 15. ház anyagából (BENKŐ 1980, 30. t. 10), Kőszeg várából a 15. század 2. feléből (MOLL 1992,66. kép 1, 68. kép 1) — bár rövidebb nyakkal, az ozorai várkastélyból a 16. század végére keltezhető ,,J" szelvény 2. gödréből (GERELYES-FELD 1986,169, 5. kép 6), amely darab az általunk felsorakoztatott gyójaiakkal ellentétben belül mázas. A fentiek alapján a 2. csoportba sorolt fazékperemeinket a 15-16. századból valóknak tarthatjuk. 3/ Az idetartozó fazekak tölcséres nyaka rövid, függőleges állású peremben folytatódik. A perem vízszintesen levágott. A nyak- és a peremrész találkozását belül viszonylag éles horony jelzi. A csoporton belül három altípust különböztetünk meg: a/ A perem alatti részen kívül plasztikus borda nem található (25. kép 3; 38. kép 12; 72. kép 7). A budai vár anyagában a 14. századi edénytípusok között találunk hasonló fazekakat vörös, vagy barna cserépből, melyek hasrésze fölött gyenge bordázás látható (HOLL 1963,73. kép 16), míg a nagyobbik gyójai töredéket ugyanitt bekarcolt vízszintesek díszítik. 168 Azzal a megjegyzéssel, hogy —a képen látható valamennyi darab —,,inkább " 15. századi.