A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 2. (Szeged, 1996)

HORVÁTH László András – H. SIMON Katalin: Történeti és régészeti adatok egy közép-alföldi falu feudális kori történetéhez

karóközös sárfal Orgondaszcntmiklóshoz hasonlóan Gyóján sem zárja ki a mcstergerendás tetőszerkezetet. Nem erősíti, de nem is gyengíti a fentieket, hogy mint a szentkirályi és a túrkeve-mórici ásatásoknál, Banner J. is szelemenes tetőszerkezetről tudósít Békés megyéből, bár a néprajz körébe tartozó garádjafalú házak esetében: az „újabbi" házak azonban — mint írja — vertfalúak vagy fecskerakásúak és ezeknek mestergerendájuk van (BANNER 1911,135,137).

141 Miként a mórici házakon Méri I. feltételezte a nádtetőt (MÉRI 1954,144), Gyóján is ez valószínűsíthető a Tisza közelsége miatt (BARABÁS-GILYÉN 1987,80-81, 124. kép). A fentiek alapján bizonyítottnak látjuk, hogy Gyóján az I. és II. lakóház háromosztatú, karóközös, sárfalú, mcstergerendás tetőszerkezetű, legalább a szoba fölött lepadlásolt, nagy valószínűséggel nádtetős épület volt, melyeknek szobájában kívülről, a konyhából fűtött szemcskemence állt. A területükön előkerült leletanyag a késő középkorra datálja őket. A Gyóján feltárt házak legközelebbi párhuzamait a Pálóczi Horváth A. által Szentkirályon feltárt es a 16. század első felében elpusztult 4/a és az omladékai föle épült, a 16. század utolsó harmadában elpusztult 4. házban látjuk, melyeket ásatójuk az alföldi, középmagyar háztípus előzményének tekint (PÁLÓCZI 1989,92,94). A gyójai I-V. házak közötti relatív időrendről anynyit állapíthatunk meg, hogy az I. és II. ház — mint már utaltunk rá — egymáshoz annyira közel feküdt, hogy semmiképpen nem állhattak egyidőben.

142 Hasonló meggondolás alapján a III. és az V. ház sem állhatott egyszerre, és ugyanúgy a II. és a IV. ház sem. Az V. ház viszont állhatott az I. vagy a II. házzal egyidőben, irányításuk is valószínűleg azonos. A II. ház mindenesetre későbbi a IV. ház alapozási árkát vágó keskeny ároknál és az ugyanolyan jellegű, a közelében észlelt ároknál is, mivel az utóbbit a II. házhoz tartozó két cölöplyuk vágta (ld. külön mellékleten). A házak és talán a falu végleges pusztulására utal a házfalak omladékának bontásakor fölöttük észlelt — a bevezetőben már említett — vastag hamuréteg. A 20-21. és 23. szelvény metszctfalában a hamu alatt átégett, kormos és fehér csíkok jelentkeztek, melyekhez azonban a szelvények mélyítése során önálló objektumok nem kerültek elő. A fenti jelenségek mindenesetre a házak leégéséről tanúskodnak.

143 Árkok, hamus foltok, cölöplyukak, tüzelőhelyek}

44 Az 1. kemence teljesen szétroncsolt állapotban, a 7. és 8. szelvény közti tanúfal elbontása után mutatkozott. Körülötte paticsos omladékot találtunk, melyet a sütőfelülettel együtt egy 80 cm mély cölöplyuk tört át. Az 1. kemencéről többet megállapítani nem lehetett, bizonytalan az is, hogy melyik házhoz tartozhatott. Itt jegyezzük meg, hogy az I. ház DNy-i hosszanti falát egy négyszögletes, nagyméretű, omladék jellegű anyaggal kitöltött jelenség vágta, mely sötétebb színű volt, mint a ház alapozási árkának kitöltése. Ebbe a jelenségbe egy ugyanolyan 80 cm mély cölöplyuk mélyedt, mint amilyen az 1. kemence sütő felületét is áttörte. A 19/a szelvényben megfigyeltünk néhány helyen tüzelésnyomokat, cölöplyukakat és a szelvény közepén egy keskeny árkot, ezekről azonban biztosat nem tudunk mondani. A már tárgyalt kis árkokon, hamus foltokon, kormosfaszenes körvonallal kijelölt területen — karám — kívül az 1. és a 2. szelvényben is jelentkeztek olyan kis árkok, melyek szintén valamilyen építménnyel lehettek kapcsolatban és valószínűleg ugyanahhoz az építményhez tartoztak (1. szelvény árok leletei: 2. kép 3; 2. kép 4. = 52. kép 7; 2. kép 5-13). Egymásra derékszögben álltak, az 1. szelvényben még 60 cm szélességben, a 2. szelvényben a nagyobb szclvénymélység miatt már csak 20-30 cm szélességben jelentkeztek. Sekélyek voltak, félköríves, elmosódott szélű metszettel. Cölöplyukak is mélyedtek beléjük, de rajtuk kívül is jelentkeztek olyan cölöplyukak, melyek konkrét objekúimhoz nem köthetők. Ezen kívül az 1. szelvényben az 1-2. és 4. gödör és — ha valóban egy épülethez tartoztak — a 2. szelvény 3. gödre vágta őket. Ha az a cölöplyuk, mely a 2. szelvényben ezt az árokrészt metszi, az I. házhoz tartozott, a fentiekben tárgyalt — bizonytalan — építmény korábbi az I. háznál, illetve az említett gödröknél mindenképpen. A 6. (3. objektum) és a 7-8. szelvényben — utóbbiakban derékszögben megtörik — szintén találtunk két olyan, talán egymáshoz tartozó kis árkot, melyek ugyancsak valamilyen építmény alapárkai lehettek, de az I. ház DNy-i hosszanti fala vágta őket Egy-egy, a bevezetőben már említett árokrendszer jelentkezett a 4-5. szelvényben és a csaüakozó 9-10. szelvényben. 141 A Banner J. által használt 'szarufa ' szó itt a tetőszerkezet lécezéséhez használt, a mestergerendára merőleges irányú léceket jelöli ftiANNER 1911, 135, 137). A félreértések elkerülése érdekében mindenkor célszerű a 'szarufás tetőszerkezet' elnevezés helyett a 'mestergerendás ' kifejezést használni fôARABÂS-GILYÉN 1987, 72). 142 A területükön előkerült, egyébként nagyrészt kevert leletanyag kronológiailag egységesnek mondható. 143 Tűz pusztításáról tanúskodik a házakhoz kapcsolódó, a későbbiekben elemzésre kerülő külső járószint minősége is. 144 Az objektumok tárgyalásához most és a továbbiakban is ld. a külön mellékletet!