A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 2. (Szeged, 1996)

HORVÁTH László András – H. SIMON Katalin: Történeti és régészeti adatok egy közép-alföldi falu feudális kori történetéhez

rendszertelenül áttörik a ház padlóját, az utóbbi esetben viszont távol vannak az objektumtól. Amennyiben a karám a III házzal egyidőben funkcionált, bizonyosra vehető, hogy e háznak (feltéve, hogy az I. és II. házhoz hasonló beosztású volt) a Ny-i végében volt a kamra, középen helyezkedett el a konyha és K-i végében a szoba (tehát hasonlóan az I. es II. házhoz). Az állatok helye nyilvánvalóan a kamra mögötti udvarrészen, a karúmon belül lehetett. A III. ház bontásából való kerámialeleteket a 38. kép 7-13, ugyaninnen a fémleleteket a 77. kép 11 mutatja. IV. ház: A 24. szelvénybe esett a IV. ház részlete, mely a szelvénybe eső DNy-i házsarok alapján közel É-D-i irányítású lehetett. Az alapozási árkot nem tudtuk teljes szélességében megfigyelni, de a hozzátartozó cölöplyukak alapján ez is áüag 50 cm szélességű lehetett. Mivel a feltárási területre csak kis részlet esett, több megfigyelésre nem volt lehetőség. Annyit megállapíthattunk, hogy a ház déli alapozási árkát egy nála keskenyebb kis árok vágta, mely valószínűleg egyidős a 24. szelvény DNy-i felében észlelt hasonló jellegű árokkal, melyet viszont — a minden bizonnyal a II. házhoz tartozó cölöplyuk — vág (ld. külön mellékleten). V. ház: A 22. szelvényben jelentkezett az V. ház Ny-i falának alapárka, mely a szelvény teljes szélességében (5 m) követhető volt. A 18. és a 22. szelvény sarkában talált cölöplyuk éppúgy tartozhatott a III. ház K-i, mint az V. ház Ny-i falához. Mivel mindkét objektum a feltárási területen kívül folytatódott, nem dönthető el, hogy ez a cölöplyuk melyik házhoz tartozott, illetve, hogy a két ház fala milyen viszonyban is állt egymással (ld. külön mellékleten). A 22. szelvény DK-i sarkában, -25 cm-en a sárga tapasztáson II. Mátyás érme feküdt (45. kép 16. = 51. kép 7).

133 A 22. szelvény közepén egyébként egy É-D-i irányú, 30-40 cm széles sekély árok húzódott és ezenkívül egy ÉÉK-DDNy-i irányú másik hasonló szinten, valamint néhány cölöplyuk is került itt elő, melyek hovatartozását a feltárt területen belül nem lehetett eldönteni.

134 Itt kell megemlítenünk, hogy a 18. és 22. szelvény közti tanúfal bontása közben az ÉNy-i szelvényfaltól 70 cm távolságra, 35 cm mélyen egy meszelt padló csonkjára bukkantunk, mely a tanúfal alatt 5,8 m hosszan volt követhető. A padló alatt 5 cm vastag hamus réteg, ez alatt kormos, égett csík húzódott. A padló a tanúfal 18. szelvény felőli oldalán jelentkezett a metszetben, a 22. szelvény felöl nem volt látható. E jelenségnek a feltárt területen belül objektumhoz kötése bizonytalan. A Gyóján feltárt két házról és három házrészletről összefoglalóan a következőket mondhatjuk el: Az I. és a II. ház alaprajzát kijelölő cölöplyukak és alapozási árkok azonos, 40—45 cm mélységben jelentkeztek, míg a III—V. házak szelvényeinkbe eső részét melyebben, 50-55 cm-cn a hamu-, illetve omladékréteg eltávolítása után találtuk meg. Csupán a mélységadatok alapján rclatívkronológiai következtetéseket azonban nem vonhatunk le, ugyanis az I. és II. ház a magaspart genneén, míg a III—V. ház már a kismértékben lejtő oldalon helyezkedett el. így az erózió hatásával mindenképpen számolnunk kell. Az I. és II. háromhelyiséges ház hosszúsága és szélessége megfelel az eddig Magyarországon feltárt késő középkori, három helyiségből álló házakénak, melyek szélessége 4-8 m, hosszúsága 9-32 m közötti (MICHNAI 1981, 232). Hossztengelyük egyaránt ÉNyDK irányú volt, ami az Alföldön feltárt legtöbb késő középkori házénak megfelel. Baracson a házak általában ÉNy-DK irányításúak voltak, DNy-ról nyíló bejárattal és a konyhától jobbra eső szobával (PAPP 1931,144). A többi Kecskemét környéki, 16. században elpusztult falu helyén folytatott ásatások során a feltárt házak bejárata általában D-re, DK-re nézett, a ház hátulja pedig É-i, ÉK-i, illetve ÉNy-i irányban feküdt, ugyanis ez a fekvés védett legjobban az uralkodó széliránytól (SZABÓ 1938, 81-82). A Mén I. által Túrkcvc-Móricon feltárt késő középkori lakóházak elej ükkel általában ÉK-re (ezek a korábbiak) és DKre (a későbbiek) álltak (MÉRI 1954,143). A középkon Nyársapát feltárt lakóházainak publikációjából többségében ÉK-DNy vagy ÉNy-DK irányú házakról kapunk információkat (BÁLINT 1962; BENKÖ 1980,350). Az Orgondaszcntmiklóson feltárt háromhelyiséges ház bejárata DK-ről nyílott (SELMECZI 1985, 82). Lászlófalváról

135 Pálóczi Horváth A. ismertette a 4/a és a 4. ház alaprajzát és szerkezetét, melyek analógiáját a mórici 5. és 9. háznál találta meg (PÁLÓCZI 1989, 94; MÉRI 1954, 145). Mindkét ház, valamint az idézett mórici 5. és 9. ház is ÉNy-DK irányítású volt, bejáratuk DNY felől nyílott és minden felsorolt esetben a konyhától jobbra található a szoba, mint azt a gyójai I. és II. háznál is feltételezzük. Pálóczi Horváth A. megállapítása szennt ,,a Duna-Tisza-közén, ahol az uralkodó széliránynak megfélek') északnyugat feléli 133 II. Mátyás dénár (1608-1619), UngerlI. 870. E:MAT. D. G. RO. I. S. AV.GEHV.B. R. H: PATRO. HUNGA. Nagy Ádám (MEM) meghatározása, melyet ezúton is köszönünk. 134 Elképzelhető, hogy ezen árkok a szomszédos (18.) szelvényben észlelt, karámnak meghatározott objektummal álltak összefüggésben. 135 1987 óta ismét Szentkirály (PÁLÓCZI 1989, 89).