A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 2. (Szeged, 1996)
HORVÁTH László András – H. SIMON Katalin: Történeti és régészeti adatok egy közép-alföldi falu feudális kori történetéhez
meg, s ugyanebben az évben a falu ismét puszta. 98 Nehezíti a helyzet értékelését, hogy egy 1680 (1676)os keltezésű összeírás nem említi a falu pusztulását. 99 Mindenesetre 1679-ben már Alcssandro Vcczei 100 birtoka a falu és ismét nem említik, hogy lakatlan lenne. 101 A falu történetének legutolsó adata szintén egy dézsmajegyzékből származik. Ebben Gyója a 17. századi történetében általánosnak mondható 10 Ft összegű, árcndált dézsmával bíró faluként szerepel a megyében még számontartott tíz település között. 102 Az 1683-ban újra meginduló háború zűrzavarában minden valószínűség szerint semmiféle olyan feljegyzés nem készült, amiből képet nyerhetnénk a hódoltsági területek életéről. 103 A Tisza vidéket, mint másfél évszázad óta annyiszor, ismét idegen hadak járják. Buda felszabadításának idején az ország számos területét már csak elhagyott pusztaságként említik. A falvak romokban, termelés sem folyik (SZEREMLEI 1900-1911, IV 175). Azt, hogy mi adta az utolsó lökést Gyója végleges elhagyására, valószínűleg sosem fogjuk megtudni. A lakosság cg}' nagyobb vész elől menekülhetett cl s ekkor kerülhetett föld alá a már korábban innen publikált vaseszközlelet (SIMON 1984). Tari László jegyzeteiben említést tesz egy, a falu területén talált pénzlelctről is, amelyet I. Lipót pénzei datáltak. 104 Még hosszan idézhetnénk az utolsó magyarországi török háborúk pusztításait, amelyek a Közép-Tisza vidéket is érintették, de az már nem Gyója falu története lenne. Amikor Veteráni tábornok 1686. októberben felszabadította Szegedet s vele szabaddá vált Csongrád is, Gyója és a környékbeli falvak már minden bizonnyal lakatlanok. 1693-ban egy Csongrád mezőváros külterületeit is felsoroló összeírás már prédiumként említi Gyóját Mamával együtt, s ez véglegesen le is zárja falunk történelmét. 105 Kitekintés 1686 után I. Lipót császár a török alól felszabadult Csongrád vármegyét is kamarai birtokká nyilvánította (KOVÁCS 1929, 11). Csongrád várost és környékét 1702-ben a császár Schlick tábornoknak adja el (ZSILINSZKY 1897,273). 106 Mindebből Gyója puszta tulajdonjoga nem deríthető ki világosan, mert az eredeti iratokban a felsorolt külterületek között nem szerepel (ZSILINSZKY 1897,273), viszont amikor 1722ben Károlyi Sándor Schlick tábornoktól megvásárolja a csongrád-hódmezővásárhelyi uradalmat, már ott van a felsorolásban (KÁROLYI 1911, 1. XIII). 107 A terület a 17. század során még többször is gazdát cserélt, de végül is újra visszakerült a Károlyi családhoz (KÁROLYI 1911, n. 19), akik majorságként művelték, 108 s a 19. század elején még senki sem lakta, épületek sem áll98 PmL Vác 3, Dec. 1676. Ezt megerősíti az az 1678-as dézsmajegyzék, mely szerint Gyója ismét,, déserta "-ként keriüt összeírásra, igaz kérdőjellel: PmL Vác 3, Dec. 1678. 99 OL-E 156-UetC 62-33. föl. 109. 100 Alessandrv Veczei személyéről, hasonlóan a 17. század többi birtokosához, semmi közelebbit nem tudunk, wi PmL Vác 3. Dec. 1679. 102 SZAKÁLY 1981, 320 további részletes irodalommal. A keltezetlen iratról Szakály /'.' mutatta ki, hogy az 1682 előtt nem keletkezhetett (SZAKÁLY 1981, 319-320). 103 Ez évben a váci egyházmegye dézsmajegyzékében Csongrád megye nem is szerepel. PmL Vác 3, Dec. 1683. 104 Ezt a telek 1935. évi tulajdonosa, egy Tóth nevü csendőr találta, de a pénzek az idő folyamán, sajnos, elvesztek. Később TariL. is talált itt két dénárt, az egyiket 1666-ból, a másikat 1668-ból. 'Tudtával még 1976-ban is kerültek itt elő Lipót-kori érmék (Tari L.: Csongrád környékének avar és magyar régészeti lelőhelyei. Csongrádi Levéltár, kézirat). 105 Máma már évtizedekkel korábban lakatlan volt. Csongrád összeírását ld.: Aestimatio Bonorum Csongradiensis. Anno 1693. In: OL-E 156-UetC Ease. 3, Nr. 3. 106 Más forrás szerint Schlick Lipót adományozás révén jut a birtokhoz (KOVÁCS 1929, 12). Schlick birtoklására ld.: OL-E 148 NRA jasc. 235, Nr. 29. 107 Ez azonban mindenképpen tévedés lehet csak, mert arra, hogy a gyójai majorságot Károlyi nem Schlicktől, hanem a négyesi Szepesy családtól vásárolta meg öt évvel később, 1727-ben, több iratunk is van (Négyesi Szepesy János levele Károlyi Sándorhoz 1723. augusztusban OL-P 398, 159. cs. 70819. Nr). Károlyi szer-ette volna ezt a birtokot, nyilván a csongrádi uradalom egyetlen, még hiányzó részeként már korábban is megvásárolni, de az akkor, egy 1723-ból fennmaradt levél szerint, még Kecskemét városánál volt árendában (KAROLYI 1911,1. 19), s a vásárlásra csak annak lejárta után kerülhetett sor. 108 OL-P 394, 26. cs. Nr. 7 és 20.
