A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 2. (Szeged, 1996)

HORVÁTH László András – H. SIMON Katalin: Történeti és régészeti adatok egy közép-alföldi falu feudális kori történetéhez

féle térképen is.

5 A több km

2 kiterjedésű határrészen belül a falu pontos topográfiai helyzetét nem könnyű meghatározni. Schéner György 1831-ben készült 'Föld képén' például a Gyója megnevezés a déli irányból Új-falura vezető úttól Ny-ra található, s a fent említett lelőhely közelében Máma falut jelzi a térkép 6 A vitában döntő adalékokat a Károlyi család levéltárában őrzött és a 18. század végén készült két térkép szolgáltat. Ezek ugyanis az 1979-es ásatás helyét 'Gyójai telek' névvel illetik, amely egyértelmű utalás az egykor itt állt falu helyére.

7 A felsorolt példák alapján nagy valószínűséggel állíthatjuk, hogy Gyója falu a mai Csongrád-Bokros, Jováki-parton, az 1979-es ásatás helyén és annak közvetlen környezetében terült el. Megállapításunkat alátámasztja az a topográfiai tény is, hogy a csongrádi határ legészakibb részének ez az egyetlen jelentős kiterjedésű, török kori leletekkel datálható lelőhelye

8 A fentiekben meghatározott földrajzi hely több szempontból is kedvező fekvésűnek mondható. A közép-, de még a török kor idején is élő Tisza-ág, a Rckettyés-ér bőséges megélhetést és kiváló hajózó utat kínált az itt élő embereknek. De itt vezetett az az országút is, mely Csongrádról a Tisza partját követve Alpáron át részben Szolnokra, részben Ceglédre, azon keresztül pedig Pestre vezetett (GYÖRFFY 1963, 886; ZSILINSZKY 1897,147). A környék kutatástörténete A stratégiai szempontból rendkívül fontos Csongrádot cs környékét már a honfoglalás utáni időkben birtokba vették a magyarok. Ezt a krónikák adatain kívül a régészeti leletek is bizonyítják. Honfoglalás kori sírokról Csongrád több pontjáról is van tudomásunk (FEHÉR 1957a, 314; FEHÉR-ÉRY4*jRAL0VÁNSZr KY 1962, 187. lh.; KISS 1982, 246, 258, 268). Ezek közül számunkra most a csongrád-bokrosi a legfontosabb, ahol 1926-ban az 1979-es ásatás területéhez közel folyt régészeti kutatás. Deák Rókus földjén (1146. sz. tanya), mely kb. 300 méterre fekszik a török kori falutól, Csallány Gábor, a szentesi múzeum akkori igazgatója végzett leletmentést. Munkája során hét sírt tárt fel, melyek közül kettőt államalapító királyunk által veretett ezüstdenárok datáltak all. század első felére (CSALLÁNY 1940,23; POLL 1934,6869; SZÉLL 1941, 171-172; ITilIÉR-ÉRY-KRALOVÁNSZKY 1962,187. lh.). A sírokban előkerült tipikus honfoglalás kori ékszerek és I. István pénzének együttes előfordulása további adalékkal szolgál a 10-11. századi lakosság folyamatosságára a területen. A sírok egy tégla- és terméskő falú templom körüli temetőből származtak. A tanya alatt talált, illetve a felszínen jelentkező terméskövekről a helytörténetkutató Tari László is említést tesz.

9 A topográfiai adatok tehát kétséget kizáróan bizonyítják, hogy a Jováki-parton az államalapítás utáni évszázadokban jelentős — kőtemplommal rendelkező — falu állt, melynek az 1979-es ásatás területe csak a peremét jelentette. De vajon az azonos topográfiai helyzet jelenti-e a település azonosságát is? A Gewallya-Gyója névalakkal

10 a 15. század előtti forrásokban nem találkozunk. Györfíy György sem említ ilyet az Árpád-kor történeti földrajzáról írott nagyszabású munkájában (GYÖRFFY 1963). Nála Alpár és Csongrád között Égenfa, Buchur, Túrba, Máma és Elles falvak szerepelnek. Ezek közül az utóbbi kettő 4 Hadtörténeti Intézet Térképtára, Budapest B IXa 649. 5 Lipszky: Mappa Reg. Hungáriáé 5. térképlap. 6 OL-S 12, Div. XII, No. Kat. sz. 785. 7 Horváth J. : Philera IP*

6 Mappae Topographicae Oppidi Csongrád 1788. Károlyi család levéltára. OL-S 82, 44; Verdes J. : Mappa Generalis Inclyti Dominii Csongradiensis 1788; a Károlyi család levéltára. OL-S 82, 103. Nemrég több történeti miiben is hangot kapott az az állítás, miszerint Gyója elődjét a Tiszazugban fekvő Csépa határában elpusztult Woya középkori faluval lehetne azonosítani. Az ott felsoroltaknak azonban mind történeti, mindföldrajzi adataink — összeírások és térképek sora — ellentmondanak, így azokkal itt a fent leírtak ismeretében nem kívánunkfoglalkozni (BOTKA 1977; HAVASSY1981). E dolgozat szűkös kereteit szétfeszítené az említett művekben tett szűkszavú, de több ellentmondást és logikai hibát is tartalmazó állítások részletes kritikája. Azokkal egy külön dolgozatban a későbbiekben feltétlenül foglalkozni kívánunk. 8 Vörös G. és Saliga L. terepbejárása 1979 (Terepbejárási napló. MEM RégAd 632-80); Horváth László A. és Simon K. terepbejárása 1980. május (Terepbejárási napló. MEM RégAd 630-80). 9 Tari L.: Csongrád környékének avar és magyar régészeti lelőhelyei. Tari L. hagyatéka. Csongrádi Levéltár. Kézirat, w A szó lehetséges etimológiájára a későbbiekben még visszatérünk.