A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 2. (Szeged, 1996)

V. SZABÓ Gábor: A Csorva-csoport és a Gáva-kultúra kutatásának problémái néhány Csongrád megyei leletegyüttes alapján

Ugyancsak bizonytalan adatokat közvetít a kultúra korai rétegéről a nagykállói település leletanyaga, amelyet egy itt előkerült bronzkincs segítségével datálnak a HA1 periódusra (MOZSOLICSHEGEDŰS 1963, 252-259; KEMENCZEI 1982). Nagykálló korainak meghatározott jellegzetességei a publikáló szerint a következők: az itt használt síkozott peremű, függőlegesen kannelúrázott vállú, körülárkolt nagy bütykökkel díszített umaforma dominanciája, valamint a kultúra kései időszakára jellemző, késő umamezős, lausitzi, Kyjatice elemekkel átszőtt kerámiaformák hiánya (KEMENCZEI 1982,91 ). A telep kerámiájának a korai időszakhoz való sorolása lényegében tehát nem tipológiai alapon, hanem az itt talált fémleletek segítségével történt

70 A publikációban bemutatott anyag nem adhat valós áttekintést a korai Gáva-kultúra kerámiaművességéről, mivel igen kis mennyiségű, így kevés típust képvisel. Ez magyarázhatja egyben azt is. miért hiányzik belőle annyi klasszikus gávai jellegzetesség. A kultúra második fázisába keltezett prügyi, poroszlói, körömi telepek kerámiaanyaga ugyan sokkal gazdagabb típusokban a nagykállóinál, ám ez nem föltétlen a korkülönbségre utal, hanem arra, hogy az utóbbi lelőhelyekről jóval nagyobb mennyiségű anyag került napvilágra, illetve közlésre. Az említett három kései telepen valójában minden Nagy kallón szereplő formát megtalálunk, vagyis lényegi változás nem mutatkozik a két különböző korszak típusai között. A késeinek meghatározott telepek anyagának kronológiai besorolását szintén fémtípusokra alapozták: a Poroszlón és Prügyön talált tokosbalta-öntőformák alapján sorolhatók a HA2-B1 időszakba (KEMENCZEI 1984,86,99). Mmdezideig a fiatalabb fázis keramikájának a fő sajátosságait ataktabáji temető és a gyomai depot tölcséres nyakú, hasas urnái hordozták, amelyeket ataktabáji temető fibulái alapján a HA2 - Bl periódusra datálnak (KEMENCZEI-GENITO 1990,120-121) 71 Hasonlóan bizonytalan, és így az általunk vizsgált régióban nem használható, a Gáva-kultúra keletszlovákiai leleteinek a magyarországi periodizációra épülő időrendi egységekre osztása (DEMETEROVÁ 1986, 108-114)

72 és a Reci-Medias.,

73 illetve a GávaHolihrady-kultúra

74 belső kronológiája. A Körös-Maros közén, a kutatástörténeti bevezetőnkben bemutatott hipotézisek alapján, csak a Gávakultúra fiatalabb fázisának anyagával számolhatnánk. Ezt az állítást elsőként a kiszombori urnatöredék (49. kép 1) kérdőjelezheti meg, melynek alakja — ha 69 Ha elfogadjuk az itt előkerült kétféle kerámiaanyag egyidejűségét, akkor sem tudunk meg túl sol<at a korai Gáva-kultúra típusairól, mivel nagyon kevés formaváltozat került elő. 70 A HA1 időszakra datálható piricsei és vajdácskái bronzkincsekkel előkerült, korai jellegzetességének meghatározott kerámiaformák (KEMENCZEI 1982, 90; KEMENCZEI 1984, 73, Taf CLXXV1. 28; MOZSOLICS 1985, Taf. 158. 1) legfeljebb csak arra utalnak, hogy a Gáva-kultúra korai —HA1 periódus — időszakában már kialakidtnak tekinthetjük kerúmiaművességét A bekarcolt hullámvonalköteges piricsei edény párhuzamai előfordulnak a későbbinek mondott gávai leletegyüttesekben is. 71 A gyomai lelet ferdén árkolt, alsó lúhasasodású edénye (KEMENCZEI-GENITO 1990, Fig. 4. 1) jól példázza a korai és kései típusok szétválaszthatatlanságát, mivel előzményei lényegében már a BD periódus végétől ismeriformák a Kárpát-medence keleti feléhen (EMÖDI 1980, Fig. 23. 194; CHIDIOSAN-EMÖDI 1982, Fig. 2. 3), s így az ilyen darabok sem jellemezhetik kizárólagosan sem a korábbi, sem a későbbi gávai formákat. 72 A korai és a későbbi Gáva-kultúra kerámiatípusainak szétválasztása itt még kevesebb anyag alapján történt, mint azt a hasonló magyarországi próbálkozásoknál láttuk 73 Zaharia és Morintz Erdélye vonatkoztatod időiendi alapvetéséből kiindulva B. Hansel próbálkozott az itteni anyag alapján belső kronológia felállításával (ZAHARIA-MORINTZ 1965, 451-462; ZAHARIA 1965, 101-104; HÁNSEL 1976, 90-95). Elképzelését újabban többen is megcáfolták, rámutatva arra, hogy az általa kidolgozott fejlődési sor valójában egykorú, csak más-más kapcsolatrendszerit típusokat takar (KEMENCZEI-GENITO 1990, 121; LÁSZLÓ 1994, 202). Sajátos álláspontot képvisel V. Vasiliev, aki az általa csak a HB 1 periódustól indított és a HC periódus végéig keltezett Reci-Medias-kultúra teleaci telepét három szakaszra tagolta; az idősebb szakaszokkal Reci leleteit és Médias I-II nívóit, a fiatalabbakkal pedig néhány erxlélyi magaslati telep — a Basarabkultúra típusaival átszőtt — anyagát párhuzamosította (VASILIEV-ALDEA-CIUGUDEAN 1991, 102-129). Vasiliev dotálásának problematikus voltáról Id. BOROFFKA 1994, 17. 74 A Gáva-kultúra Kárpátokon túli változatáncdi a Gáva-Holihrady-kultúrának G. I. Smirnova által kidolgozott belső periodizációját (SMIRNOVA 1976, 27-32) újabban László Attila bővítette Iá e kultúra moldvai-bukovinai változatának, a Grűnicestícsoportnak a feldolgozásakor egy korai időszakkal (HAI periódus) (LÁSZLÓ 1994, 194-197). A legfontosabb korhatározó jellegzetesség itt is ugyanaz a körülárkolt bütykös umaforma lett, mint Magyarország területén.