A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 2. (Szeged, 1996)

V. SZABÓ Gábor: A Csorva-csoport és a Gáva-kultúra kutatásának problémái néhány Csongrád megyei leletegyüttes alapján

30. kép 3; 34. kép 2-3; 35. kép 4, 10; 39. kép 10; 40. kép 3-5; 41. kép 7-9). 3D Rövid, linóm ívelésű, turbántekercseléssel díszített peremű tálak. Méreteik alapján két csoportra oszthatjuk őket 3Da Nagyobb átmérőjű tálak (14. kép 10, 12, 16; 22. kép 2; 42. kép 2). 3Db Kisebb áünérőjű tálak, csészék (14. kép 4, 6, 8; 39. képi). 3E Behúzott peremű, külső oldalukon ferdén síkozott tálak (26. kép 9-10). 3F Belső oldalukon megvastagodó peremű tálak (VASILIEV-GAIU 1980, Fig. 9. 14, 10. 7; KEMENCZEI 1982, Abb. 3. 7, 8. 6). Mivel csak a peremek töredékeit ismerjük, formájukat nem tudjuk rekonstruálni (17. kép 14, 16; 36. kép 7). Talán ennek a típusnak kisméretű változatát jelöli egy solt-paléi edény töredéke (36. kép 2). 4. Belső oldalukon horizontálisan kannelúrázott peremű tálak. 4A Szélesen kihajló peremüek (17. kép 1-3, 33. kép 1). A Gáva-Reci-Medias-Granicesü-Holihrad-kultúrák meglehetősen gyakori edénytípusának különböző változatait reprezentálják ezek a töredékek (PATAY 1976, Abb. 28; VASILIEV-GAIU 1980, Fig. 10. 5, 11. 1-5; KEMENCZEI 1984, Taf. CXXVII. 11, CXLEX. 2, CXLVIII. 16; LUPU 1989, pl. 3. 3; VASILIEV-ALDEA-CIUGUDEAN 1991, Fig. 36. 5, 6, 12; GUMÄ 1993, pl. XXXIV. 2, XXXV. 4; LÁSZLÓ 1994, Fig. 23. 6-8). 4B Hullámos peremüek (17. kép 8-9; 23. kép 5; 29. kép 4; 48. kép 8). Az előbbi típushoz hasonló körben elterjedt forma (SMIRNOVA 1976, Risz. 4. 2; DEMETEROVÁ 1986, t. VII. 6; LÁSZLÓ 1994, Fig. 32. 2-4). Számos, belső oldalán horizontálisan árkolt edénydarabot, töredékes voltuk miatt, nem tudjuk a fenti két csoport egyikébe sem beilleszteni (17. kép 5-7,10-13; 22. kép 8; 23. kép 7; 27. kép 1-2; 29. kép 2,4,7,11; 33. kép 5; 39. kép 12). A Gáva-Mtúra telepein előkerülő hasonló töredékek meglehetősen nagy száma ennek az edénytípusnak a népszerűségére utal az egykori háztartásokban (NÉMETI 1984, Abb. 14. 10; EMÖDI-HADNAGY 1982, Fig. 8. 34; MRT 6, 33. t 3, 5, 7; KEMENCZEI 1982, Abb. 5. 14, 9. 5; KEMENCZEI 1984, Taf. CXLIII. 1, CXLVI. 14, CXLVIII. 2, CLIIL 13-14). 5. Kihajló peremű tálak. 5A Éles válltörésű, szélesen kihajló peremű, mély tál (30. kép 1). Hasonló darabok előfordulnak a csorva-szentes-nagyhegy-jánosszállási-kör leletegyütteseiben is. 6. Kis edények („Asztali edények": csészék, csuprok, bögrék, poharak). 6A Csonka kúpos testű edények. 6Aa ívelten csonka kúpos testű, enyhén kihajló peremű füles edények (7. kép 8). 6Ab Magasabb, csonka kúpos testű, enyhén kihajló vagy alig behúzott peremű edények (21. kép 10-14). 6Ac Perem fölé húzott fülű, csonka kúpos testű edény (13. kép 13). Jellemző rájuk az lb soványítás, 2d felületkezelés, 3ab, d szm. 6Ad Perem fölé húzott fülű, nagyobb méretű és durvább kiképzésű edények (32. kép 1; 39. kép 9). 6B Egyenes vagy alig kihajló peremű, gömbölyded testű, füles edények (13. kép 1; 21. kép 9; 41. kép 2). Ismerjük a fül fölé felmagasodó peremű (13. kép 3) és a perem belső oldalím, horizontálisan árkolt (41. kép 1) változataikat is. Általában lb soványításúak, 2a-b, d felületkezelésüek és 3a, d színűek. 6Ca Éles válltörésű, kihajló peremű csészék (13. kép 1012). A késő bronzkorban általánosan elterjedt, a belsőecseri csészékkel rokon típus. Az ecseri daraboktól az különbözteti meg őket, hogy nyakuk kevésbé ívelt és nem ismerjük füles változataikat 6Cb Szélesen kihajló peremű, karcsú, hegyes omphalosszal díszített aljú edény (37. kép 5). lc soványítás, 2b felületkezelés, 3c színjellemzi. 6D Félgömbös testű, perem fölé húzott csészék. Különböző méretekben fordulnak elő (13. kép 14, 37. kép 8,43. kép 9, 47. kép 4). lb-c soványításúak, 2b, d felületűek, 3a, d színűek. 6E Kihajló peremű, ívelt vagy cilindrikus nyakú, gömbölyded testű edények. Méreteik alapján két csoportra oszthatók. 6Ea Kisebb méretű, általában keskeny árkolással díszített darabok (13. kép 8,15,17; 25. kép 10; 27. kép 10; 37. kép 2). 6Eb Nagyobb méretű formák. Inkább kancsóknak, csuproknak nevezhetjük őket, mintsem csészéknek, bögréknek (13. kép 2,5,8; 25. kép 8; 48. kép 3). 6F Önálló kategóriának tekintjük azokat a nagyobb méretű, ívelt nyakú, kihajló peremű edényeket, melyeknek magasabb teste az előbbi formákétól eltérő háztartási funkciókra utalhat (7. kép 2,7; 16. kép 14; 24. kép 8). 6G Kisméretű egyenes vagy alig ívelődö oldalfalú, pohárszerű edények (19. kép 18,20; 37. kép 3). 6FI Egyenes peremű, a perein alatt lapos fogóbütyökkel díszített, kisméretű, finom kivitelű edények (20. kép 4; 39. kép 2-3). 61 Sajátos, vízszintesen kihúzott, perem fölé emelkedő fülkiképzése miatt önálló típusként mutatunk be egy Gyálarétről származó csészeformát (47. kép 2). Ilyen füleket a HA2 periódustól az Uniamezős-kultúra fazekassága használ, leggyakrabban csonka kúpos nyakú, gömbös testű, függőlegesen árkolt hasú urnák vállán (PATEK 1968, Tai'. CV. 11, CXXXVI. 1, 4; KŐSZEGI 1988, 56. tábla 1) és ritkábban csészéken (PATEK 1968, Taf. CIV. 14; VINSKI-GASPARINI 1973, Taf. 21. 16 MRT 5, 18. tábla 15; KŐSZEGI 1988, 55. tábla 4; VRDOLIAK 1994, Taf. 33.3).

68 Az „asztali edények" általában la-b soványítással, 2a-b felületkezeléssel és 3a, c-d színváltozatokban készültek. 7. Fazekak. Anyagukban és kidolgozásukban meglehetősen egységes, méretükben azonban nagyon különböző formák. Telepeinken a tálak töredékei mellett — más késő bronzkori kultúrákhoz ha68 Hasonló fiilü csészéket más kulturális környezetből, de ugyanebből az időszakból (HA2-BI) Horvátország déli részéről ismerünk (FORENBAHER-VRANJICAN1985, Tab. 9. 9).