A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 2. (Szeged, 1996)

LŐRINCZY Bábor – SZALONTAI Csaba: Újabb régészeti adatok Csongrád megye területének 6-11. századi településtörténetéhez II.

(15. kép 3). Felületét poncolt hátterű, vésett virágminták díszítik 3. Öt, magas ólomtartalmú bronzból öntött, vésett-poncolt íélületű lyukvédőveret(\5. kép 8). 4. Tizenegy, ónozott felületű, öntött bronz csüngős öweret (15. kép 6). A véreteket gyöngysorkerettel, és áttört liliomos mintával díszítették. 5. Két, ónozott felületű, gyöngy sorkeretes, áttört, karikacsüngő s bronz öweret (15. kép 5). 6. Négy, pajzs alakú, gyöngysorkeretes, áttört díszű, ónozott felületű, öntött bronz öweret (15. kép 7). 7. Öntött bronz, díszítetlen övforgó (15. kép 14). 8. Huszonnégy darab, vésett poncolt díszű, ónozott felületű, öntött bronz mellékszíjveret (15. kép 9). 9. Három, ónozott íélületű, öntött bronz, két lapból álló kisszíjvég (15. kép 4, 12). A kisszíjvég gyöngysorkeretes, áttört liliomos díszű. A restaurálás során megfigyelhető volt, hogy mindkét előlap hátoldalát egy-egy vaslap zárta. 10. Kétlapú, öntött bronz nagyszíjvég (15. kép 10). Díszítése áttört minta, széléin gyöngy sorkeret van. A felerősítő szegecseknél két-két, feltekeröző kígyót mintáztak meg. 11. Ónozott felületű, öntött bronzcsat (15. kép 13). 12. Három bronz pánttöredék (15. kép 11) a lábfejnél. 13. Egyélű vaskés (15. kép 15), felületái a konzerválódott fa maradványával. H: 12 cm. 14. Kerek szegeccsel átütött bronzveret (15. kép 16). 15. Kagyló. 16. Húsz, ácskapocs alakú koporsókapocs (16. kép 1). H: 7,5 és 14 cm között változik. 12. sír: Mat. nő. T: ÉK-DNy,47-227° M.: kb. 120 cm,h.: 200 cm, sz.: 62 cm. A lekerekített sarkú, téglalap alakú sírgödörben hanyatt fekvő, nyújtott testhelyzetű csontváz feküdt. A bontás közben koporsóra utaló elszíneződést figyeltek meg. A koponya összetört, a jobb láb a szárkapocscsont kivételével hiányzott, a megtaláláskor megbolygatták a sírt (14. kép 1). Mell.: 1. Egyélű vaskés (14. kép 2) a medence bal oldalán. H: 12,8 cm. 2. Vas övforgó (14. kép 3) a jobb medencecsont mellett H: 7 cm, sz.: 2 cm. 3. Négyzet alakú vascsat (14. kép 4) a combcsontok között. 4. Madmcsontok a jobb medence mellett 13. sír Ad. nő. T: É-D, 16-196°. M.: kb. 150 cm,h.: 270 cm, sz.: 90 cm. Lekerekített sarkú, téglalap alakú sírgödör. Hanyatt fekvő, nyújtott helyzetű csontváz (14. kép 9). Mell.: 1. A bal alsó lábszár mellett kézzel formált, apróra tört edény darabokkal soványított, durva kivitelű, rosszul kiégetett kis edény (14. kép 13). Ma: 9,5 cm, pá: 7,5 cm, fá: 7,2 cm. 2. A koponya két oldalán két, bronzhuzalból készült granulációval díszített zöld üveggyöngycsüngősfülbevaló (14. kép 14), mindkettő töredékes. 3. Gyöngyök a mellkason: Tizennyolc kerek paszta- és ólomgyöngy, illetve rúdgyöngyök, tizenhárom, fekete, dinnyemag alakú és négy kubooktaéder alakú gyöngy (14. kép 11-12). 14. Három darab, kerek átmetszetű bronzhuzalból készített gyűrű (14. kép 10). Mmdhárom a jobb kéz egyik ujján volt. Szórványok: 1. Kézzel formált, durva kidolgozású, egyenetlenül égetett kis fazék töredéke (16. kép 4). 2. Négyzetes átmetszetű, poncolt, nyitott végű bronz karperec (16. kép 2). Átm.: 7,8 cm. 3. Vastárgy négyzet alakú töredéke (16. kép 3). 6. kép: Klárafalva-Vasút utca 11. sír, részletrajz Abb. 6: Klarafalva-Vasüt-Straße, Grab 11, Detailzeichnung Mártély-AP üdülő

30 A mártélyi Druzsba telepen, az Alföldi Porcelángyár üdülőjének alapozása során, 1971-ben szarmata, avar és késő középkon leletek kerültek elő, melyek közül a késő avar kori gyöngyöket az építési brigád vezetője bevitte a hódmezővásárhelyi múzeumba. A leletbejelentést követően B. Nagy Katalin végzett leletmentést a helyszínen. A bedúcolt alapozási falak és az építési munka sürgőssége nem tette lehetővé a szokásos leletmentő ásatást és részletes dokumentáció készítését. így főleg a munkások által megfigyelteket és a még hozzáférhető néhány in situ temetkezést lehetett dokumentálni. 1. sír: T: -. M: 100 cm. Háton fekvő, nyújtott testhelyzetű váz. Mell.: Állatcsontok. 2. sír: T: -. M: 180 cm. Hanyatt fekvő, nyújtott testhelyzetű csontváz. A sírnak csak kis része esett az alapozási árokba. 30 Valószínűleg azonos a korábbról ismert Szél Ferenc földje elnevezésű avar temetövei (SZEREMLEI 1900, I. 468; II. 396-398; PÁRDUCZ 1937, 179-180; CSA1JANY 1956. 630. lh.). Köszönettel tartozunk B. Nagy Katalinnak, hogy a leletmentéséből származó anyagot közlésre átengedte. A lelőhely megegyezik a Mártély-Dnizsba telep néven említett avar lelőhellyel (B. NAGY 1984, 250). TJM ltsz.: 84.17.1-23, ésB. Nagy Katalin leltározatlan ásatási dokumentációja a TJM-ben.