A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 2. (Szeged, 1996)

LŐRINCZY Bábor – SZALONTAI Csaba: Újabb régészeti adatok Csongrád megye területének 6-11. századi településtörténetéhez II.

3. sír: T.: -. M.: 120 cm. Hanyatt fekvő, nyújtott testhelyzetü csontváz. A sír nagy része az árkon kívülre esett. 4. sír T.: Ny-K. ML: 180 cm, h.: 200 cm, sz.: 70 cm. A lekerekített sarkú, téglalap alakú síigödörben hanyatt fekvő, nyújtott testhelyzetü, részben bolygatott csontváz feküdt. Mell.: 1. Öntött bronz, indás csat (11. kép 1). 2. Két, öntött bronz lyukvédő (17'. kép 2). 3. Öntött bronz, indás, csüngös veretek (\1. kép 6). 4. Két, öntött bronz öweret (17. kép 3). 5. Két, öntött bronz, kerek mellékszíjveret (17. kép 4). 6. Négy, háromszög alakú, öntött bronz, mellékszíjveret (17. kép 5). 7. Laposindás kisszíjvég ( 17. kép 7). A szegecsek helyén két egymással szembenéző állatfej van mintázva. 8. Vaskés töredéke (17. kép 8). 9. Egyélű vaskés(\l. kép 9). H: 23,5 cm, sz..: 2,5 cm. 5. Padkás sír: T.: -. M.: 180 cm, padkám.: 140 cm, h.: 250 cm. A koponyát a munkások kidobták. A padka az emberi váz jobb oldalán volt kialakítva. 6. sír: T.: K-Ny. A sírfolt nyugati vége félköríves. 7. sír T.: - M.': 180 cm. 8. sir: T.:-.M.: 120 cm. 9. sir: T.: Ny-K, a munkások elmondása szerint. A sírt az árokásással megsemimsítették. M.: 200 cm. Mell.: 1. A combcsontok közül kézzel formált, bevagdalt peremű edény (17. kép 13) került elő. Ma: 8,6 cm, pá.: 8 cm, fá.: 7,6 cm. 2. A bal combcsont külső oldalán egyélű vaskés (17. kép 15). H: 16 cm, sz.: 1,4 cm. 3. Téglalap alakú vascsat (17. kép 14). 10. sír: Padkás. M.: 180 cm. A padka mélysége 140 cm. 11. sír: T: -. Hanyatt fekvő, nvújtott testhelyzetü csontváz. 12. sír Padkás. Ad. T: Ny-K, 295-105°. M.: 160 cm. A padka az emben váz bal oldalán volt M: 125 cm, h.: 120 cm, sz.: 70 cm. Hanyatt fekvő, nyújtott helyzetű csontváz. Mell.: 1. Vas nyílhegy (17. kép 19) a jobb alkaron.

31 2. Négyzet alakú vascsat (17. kép 18) a medencecsont és a bal alkar között 3. Egyélű vaskés (17. kép 20) a bal combcsonton. H: 7,1 cm, sz.: 1,4 cm. 13. sír: T.: -. A sírgödömek csak kis része esett az alapozási árokba, így nem lehetett kibontani. 14. sír: T.: -. A sír az alapozási árkon kívül feküdt, nem került kibontásra. 15. sír: T: -. M.: 170 cm. Mell.: A falból kilátszó koponya mellől két bronzkarikát (17. kép 10) szedtek fel. Mindkettő töredékes. 16. sír T.: -. M.: 180 cm. Hanyatt fekvő, nyújtott testhelyzetű csontváz. 17. sír: T.: -. M.: 160 cm. A találók az egész csontvázat kidobták. Mell.: 1. Négyszögletes bronzcsat (17. kép 11). 2. Indadíszes, bronz öweret (17. kép 12). 18. sír: T.: -. M.: 160 cm. A csontváz, nagy részét kidobták a munkások. Mell.: A kidobott koponya helyéről, a falból egy bronzkarikát és két üveggyöngyöt szedtek fel. 19. sir: T.: -. M.: 130 cm. Foltjának metszete a tanúfalban volt megfigyelhető. A temetkezést nem bolygatták meg a földmunka során és nem került kibontásra sem. 20. sír T.: -. M.: 120 cm. Foltjának metszete a tanúfalban volt megfigyelhető. A temetkezést nem bolygatták meg a földmunka során és nem került kibontásra sem. 21. sír T: -. M.: 190 cm. A munkások az egész sírt megsemmisítették. Mell: A munkások elmondása szennt ebből a sírból kerültek elő azok a gyöngyök és hajkarika (17. kép 16-17), amelyeket a leletbejelentéskor bevittek a múzeumba Székkutas-Új Élet Tsz (AtvhÉrt 1957,88; B. NAGY 1984,250) 1955 júliusában, a Tsz-hez vezető bekötőút építése során sírokat találtak, amelyekről Lampe 1 György székkutasi fényképész értesítette a hódmezővásárhelyi múzeumot, majd Gazdapusztai Gyula végzett leletmentést a helyszínen 1955. július 25. és augusztus 5. között.

33 A lelőhely a kutaspusztai vasúti megállótól északnyugatra mintegy 0,5 km-re, és a Kakasszéki-csatomától délre mintegy 500 méterre, a környezetéből egy-egy, 5 méterre kiemelkedő, EKDNy-i magaslat délkeleti oldalában van. A megközelítőleg EK-DNy-i, 7 méter széles út mindkét oldalán, a mély vízelvezető árok ásása közben kerültek elő az avar temetkezések. Az 1-3. sír egymás mellett az egyik, míg kb. 25 méterrel arrébb a 4-6. sír a másik árokból. A munkások által szétdúlt 1-2. sír adatait Gazdapusztai Gyula már csak a találók bemondása alapján tudta rögzíteni. 1. sír.: T.: ÉNy-DK. Az útépítők által megbolygatott sír mélysége 100 cm. 2. sír: T: ÉNy-DK. Az útépítők által megsemmisített sír. 3. sír: Ad. férfi. T.: ÉNy-K. M.: 70 cm. Vh.: 172 cm. Mell: 1. Téglalap alakú vascsat a keresztcsontról. 2. Szétmállott és meghatározhatatlan vastöredékek a jobb medenclapátról. 4. sír: Lósír. T: K-Ny. M.: 175 cm, h.: 163 cm, sz.: 90 cm. A ló a bal oldalán feküdt, a bal lábcsontok a test alatt, csigolyái félkörívben feküdtek. A ló koponyája az úttest alá eső területen volt, ezért nem tárták fel A lóhoz tartozó emberi váz nem került elő. Mell.: 1. A jobb hátsó combcsonton két szétmállott bronzpityke. 2. Téglalap alakú vascsat (12. kép 1 ). 3. A ló bal első lábcsontja mellett T alakú, lapos vasszegecs, nyeregtartozék (12. kép 2). 4. Három darab, ismeretlen rendeltetésű vastöredék és vasdarabok. 5. sír: Mat. férfi. T.: ÉNy-DK. M.: 130 cm, h.: 205 cm, sz.: 80 cm, vh.: 166 cm. A sír felső rétegéből, 74-89 cm mélyen, összekeveredve, egymásra dobálva állatcsontok (szárnyas, juh, ló) kerültek elő több rétegben. A sír DK-i végében fekvő lókoponya orra északnyugati irányba volt fordítva. Az aknasír alján rossz megtartású csontváz feküdt. Mell: 1. Téglalap alakú, 5,5 31 Az ásatási naplóban nyílhegyként szerepelő tárgyról ma már nem lehet eldönteni az ereded rendeltetését. 32 A leletek időközben elvesztek. 33 Gazdapusztai Gyula ásatási dokumentációja TJM Ad Sz-II.