A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 2. (Szeged, 1996)

LŐRINCZY Bábor – SZALONTAI Csaba: Újabb régészeti adatok Csongrád megye területének 6-11. századi településtörténetéhez II.

MFMÉ — StudArch II (1996) 268-298 ÚJABB RÉGÉSZETI ADATOK CSONGRÁD MEGYE TERÜLETÉNEK 6-11. SZÁZADI TELEPÜLÉSTÖRTÉNETÉHEZ IL LŐRINCZY Gábor-SZALONTAI Csaba Dolgozatunk második részében folytatjuk a megye területén előkerült és eddig publikálatlan 6-11. szá­zadi leletek és lelőhelyek ismertetését, 17 lelőhelyről 82 sírt, illetve szórvány leletanyagot teszünk közzé. Az első rész megírása és megjelenése óta (LŐRIN­CZY-SZALONTAI 1993) eltelt 3 év alatt az alábbi Csong­rád megyei leleteket, illetve sírokat és temetőrészle­teket ismerhettük meg: A megye avar kori lelőhelyeiből az alábbi teme­tők leleteit tették közzé a teljesség igényével: az avar kon lelőhelyeket megjelentető 'Avar Corpus'-sorozat megszűnte után, a régóta elkészült kéziratokat — egy új sorozat keretében —jelenteti meg a sorozat­szerkesztő Madaras László. így jelenhetett meg 1995­ben — a már korábban előzetes közleményből ismert — Szeged-Fehértó „A" és „B" temetők (MADARAS 1995), illetve Szeged-Makkoserdő, Szeged-Kundomb és Csengele-Feketehalom nevű, nagy temetők teljes anyaga (SALAMON-CS. SEBESTYÉN 1995; SALAMON 1995; TÖRÖK 1995). Ezek megjelenésével nagy lépést tett a Csongrád megyei kutatás az avar kori lelőhelyek publikálásában. A megye talán legkevésbé feldolgo­zott területe Szentes és környéke. Ezen a helyzeten némileg javít, hogy a mindszenti avar kori lelőhelyek — a temetők és a terepbejárások eredményei is — mindenki számára hozzáférhetők (SZALONTAI 1995) lettek. A további feldolgozásokat illetően meg kell említeni, hogy előzetes közlemény keretében három, eltérő típusú, akna, fülke és padmalyos temetkezést, négy, különböző kialakítású fulkesírt, valamint az ad­dig feltárt temetőrészlet főbb jellemzőit tette közé a szegvár-oromdűlői kora avar kori temető feltárója (LŐRINCZY 1992; LÖRINCZY 1995). Előzetes jelentésből ismerhettük meg az 534 sírós, teljesen feltárt székku­tas-kápolnadűlői 7-9. századi temető néhány sír­együttesét (B. NAGY 1993), illetve a 9. sír vas koporsó­keresztjét (B. NAGY 1993a). A régebbi és újabb lelőhelyek publikálása mellett számos olyan elemző tanulmány jelent meg, amely­ben — addig még nem, vagy kevésbé ismert — újabb és újabb leleteket mutattak be a szerzők. A 6-9. szá­zadi ékszerek közül a granulációdíszes arany fül­bevalók tipologizálása során megemlítették a Deszk­Ambrus 3., a Deszk-H 12. és a szegvár-oromdűlői 730., 866. sírból, illetve az újabban Csengeléről a Móra Ferenc Múzeum gyűjteményébe került fülbe­valót, valamint közölték a Csongrád-Felgyő 120. és a Szegvár-Szőlőkalja 104. sír leleteit (ORMÁNDY 1995). A mellboglárok áttekintéséből megismerhettük a tá­péi és a szegvár-szőlőkaljai példányokat (KÜRTI­WICKER 1991,19, Abb. 2.4,6). A férfisírok leletei közül Simon László dolgozta fel és értékelte a Kürti Béla által 1988-ban, Tápé­Kerekgyöpön feltárt temetőrészlet 11. sírjából elő­került ezüstszereiékes, egyélű kardot (SIMON 1992), Bálint Csanád pedig a martinovkai típusú veretek tipológiai és kronológiai tárgyalása során fotótáblán közölte a Klárafalva-B temető 60. sírjának öwereteit és szíjvégeit (BÁLINT 1992, 407, Taf. 56. 1-11; BÁLINT 1995,186, 56. kép l-ll). Ezen kívül a Csongrád-Hunya­di téren előkerült, egyedi típusú griffes nagyszíjvég részletes közlése és értékelése is megtörtént (SZA­LONTAI 1994). A csücskös, illetve négyszögletes szájú edények értékelése során Vida Tivadar a katalógusban és az il­lusztrációs táblákon az alábbi Csongrád megyei te­metők edényeit közölte: Kiszombor-B 210., Szeged­Fehértó A 107., 248., és 270. sír, Szeged-Fehértó B 11. sír, Szeged-Kundomb 43. sír, Szegvár-Szőlőkalja 74, 86, 87, 89, 90. és a 108. sír (VLDA1992). A kora avar időszak belső időrendjének szem­pontjából jelentős, hogy a fülkesírokból előkerült bizánci érmek értékelése során újraközölték a Deszk­G 30. sír, a Kiszombor-0 2. sír, a Szeged-Makkos­erdő 24. sír, és a Szegvár-Sápoldal 1. sírjának érméit,

Next

/
Thumbnails
Contents