A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 2. (Szeged, 1996)

LŐRINCZY Bábor – SZALONTAI Csaba: Újabb régészeti adatok Csongrád megye területének 6-11. századi településtörténetéhez II.

illetve az újabban előkerült szegvár-oromdűlői 761. sír solidusát (SOMOGYI 1995).

1 Az anyagközlések mellett a megyei lelőhelyek feldolgozásának interdiszciplináris vonatkozásai sem maradtak el. Erre jó példa a Klárafal va-Vasút utcai avar sírokból előkerült koporsók famaradványainak vizsgálati eredményeit bemutató dolgozat (MOLDOVAY 1993), illetve az a tanulmány, amely a székkutasi temető néhány sírjából előkerült övvereteken végzett, az ónozás fajtájára és technikájára vonatkozó anyagvizsgálatokat ismerteti (SZŐKE 1995). Ormándy János azzal a céllal végeztetett anyagvizsgálatokat a Móra Ferenc Múzeum néhány avar kori fülbevalóján, hogy az aranyfinomság segítségével — az egyes tárgyakat illetően — konkrét következtetéseket vonhasson le arra nézve, hogy a korai avar bizánci solidusok szolgálhattak-e nyersanyagként az ékszerek elkészítésében (ORMÁNDY 1995,163). A temetkezési szokások közül a részleges állattemetkezéseket tárgyalva a Deszk-Ambrus, Deszk-D, Deszk-G, Deszk-H, Deszk-L, Deszk-N, Deszk-O, Deszk-P, Deszk-R, Deszk-T, Kiszombor-Nyilas dűlő, Kiszombor-O, Klárafalva-B, Klárafalva-Barna I. szántóföldje, Szegvár-Sápoldal, Szentes-Lapistó. Szőreg-Homokbánya, Szőreg-Téglagyár valamint TiszaszigeWedresháza/Oszentiván avar temetőiben előkerült és részleges állattemetkezést tartalmazó sírokat ismertették (LŐRINCZY 1992,113-116). A fulkesíros temetkezéssel foglalkozó dolgozat katalógusában az alábbi Csongrád megyei lelőhelyek szerepelnek több kevesebb temetkezéssel: DeszkAmbrus, Deszk-G, Deszk-H, Deszk-L, Deszk-P, Deszk-T, Kiszombor-E, Kiszombor-O, PitvarosVíztározó, Szeged-Makkoserdő, Szegvár-Oromdűlő, Szegvár-Sápoldal, Szőreg-Téglagyár (LŐRINCZY 1994). Topográfiai szempontból is fontos, hogy a megye két településének készült el a településtörténeti monográfiája: ezekben megismerkedhetünk Makó körzetének és Kiskundorozsma határának avar és honfoglalás kon lelőhelyeivel is (TROGMAYER 1993, 125144; NAGY 1995). A megye 10-11. századi leletanyagának közzététele jóval kisebb mértékben történt mint a megelőző korszaké. Mindössze egyetlen lelőhelyről született anyagközlés: a Pusztaszer-Kiszner tanyánál feltárt 3 temetkezést mutatta be és értékelte Vályi K. (VÁLYI 1994). Egy in situ felvett vasmerevítős tegez computertomográfiás vizsgálata kapcsán Kürti B. röviden bemutatta a Szeged-Csongrádi úton feltárt honfoglalás kori temető 36. sírját (KÜRTI 1992). Részletes tipológiai és történeti elemzésből ismerhetjük a Csanádpalotáról, Hódmezővásárhelyről, Makóról. Szegedről, Szentes-Szentilonáról, Szentes-Szentlászlóról és Csongrád megye területéről származó bizánci mellkereszteket (SZATMÁRI 1995). A kárpát-medencei bizánci és balkáni eredetű tárgyak értékelése során Mesterházy K. közzétette a Tápé-Malajdok-B temető 21. és 30. sírjából szánnazó négygömbös fülbevalókat, a Deszk-D temető 97. sírjában előkerült bronz fejesgyűrűt illetve egy arany fejesgyűrűt a csongrádi határból (MESTERHÁZY 1991,148,158).

2 Kovács László a 10. századi kétélű kardokról szóló tanulmányában a Hódrnezővásárhely/Derekegyház Ráróson, Mauthner Alfrédné birtokán előkerült sír fegyveréről állapította meg, hogy az a korábbi véleményekkel ellentétben nem magyar harcos sírjából került elő, mert a kard avar kori (KOVÁCS 1994-95,164). A Maros torkolatvidékének 10-11. századi lelőhelyeit számba véve és értékelve, a nagyrészt közöletlen lelőhelyekről újabb adatok és megfigyelések kerültek publikálásra (KÜRTI 1993; KÜRTI 1994; KÜRTI 1994a). A fenti publikációk adatait jól kiegészíti a századfordulón megjelent szegedi újságok régészeti vonatkozású, a megyei lelőhelyekre vonatkozó adatsora (FARI 1992).

3 1 SOMOGYI 1994 egyik táblámiában említi először az egyik szegvár-oromdűlői Heraclius érmet. 2 A,, gátéri határ ' ' lelőhellyel közölt aranyfejesgyűrü már szerepelt Bálint Csanád kataszterében, mint Csongrád-Bogárzón előkerült lelet (BÁLINT 1991, 80). Az Exterde Tibortól vásárolt gyűrű a gátéri határút mellett, a csongrádi határban, egy geodéziai kővel jelzett halomból S végű hajkarikával együtt került elő az 1940-es évek végén (LŐRINCZY-SZALONTAI 1993,292). 3 Az első közleményünkbe ígért megyei lelőhelyjegyzék közzétételétől eltekintünk, mivel egyrészt mind az avar, mind pedig a 10-11. századi lelőhelyeket is tartalmazó országos liataszterek — reményeink szerint — rövid időn belül megjelennek, másrészt az ezekben olvasható Csongrád megyei címszavak egy részét is mi írtuk, ezért azokkal nagyrészt megegyeznének A cikk lektorálásáért Garam Évának mondunk köszönetet.