A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 2. (Szeged, 1996)

KISS Attila: 'In terra nummus' – A kárpát-medence avar kori kereskedelmi külkapcsolatainak vázlata a régészeti és numizmatikai leletek tükrében

ki, így pl. Bona I. becslése szerint 20 tonna aranyat (BÓNA 1984,324). A jelen munka célja annak vizsgálata, hogy: a/ mi lett az avar kagáni kincstárnak kifizetett bizánci aranyadó sorsa. b/ milyen hatása volt az avar tulajdonban levő aranynak az avar kereskedelmi külkapcsolatokra, cl végül az avar és protobulgár emlékanyag összehasonlítása a kereskedelmi kapcsolatok szempontjából. AZA VAR KA GANI KINCSTÁRNAK KIFIZETETT BIZÁNCI ARANYADO SORSA 1/ Az aranyadó egy — megáUapíthatatlan — része

5 mindvégig, tehát az avar kaganatus 803-as pusztulásáig a kagáni kincstárban maradt (KISS s. a.). Ebből — a mindvégig a kagáni kincstárban maradt — részből történt 795-ben Erich fiiauli dux 15 ökrös szekérrel történt zsákmányolása és valószínűleg ugyancsak ebből a kagáni kincstárban maradt részből történt—esetleg Kruni 803as támadása kapcsán — a nagyszentmiklósi, több mint 10 kg súlyú aranykincs elrejtése. 21 Az avar kagáni kincstárból történt — részben a kagáni család, részben a gentilis társadalmak jogszokása szerint — a kagánhoz hű és neki szolgálatot teljesítő katonai(?) réteg(?) megajándékozása (POHL 1988,183). Ezeknek az ajándék solidusoknak (és tremissiseknek vagy trienseknek) a további sorsa az 1810-1820-as évek óta a magyarországi gyűjteményekben történő muzeális jellegű tárgygyűjtés (GARAM 1993, 12),

6 valamint az ásatások aranyleletei alapján az arany énnek az avar kori ötvösök nyersanyagául szolgáltak. Ezt az is bizonyítja, hogy a Kárpátmedencében az 5-11. században a jelentősebb aranyleletek időbeni megoszlása egybeesik, illetve minimális késéssel követi a kárpát-medencei „barbároknak" (hunoknak és avaroknak) történt bizánci adófizetéseket (KISS 1986,110, Abb. 1-2). A kárpát-medencei jelentősebb — a fentiek alapján bizánci aranyérmek felhasználásával készült — kora avar kori, múzeumban őrzött aranyleletek összsúlya a depot jellegű éremleletek (pl. Bernecebarátj, Firtosváralja) nélkül mintegy 5,3 kg (KISS 1986, Tabelle 1, B: 1-2). Az éremleletekkel együtt ez minimum 6,73 kg-t tesz ki. Az avar kori bizánci aranyérmek nyersanyagként való felhasználásával készült tárgyakról két új monográfia ad képet: az egyik a Magyar Nemzeti Múzeum 1810/1820 és 1987 között gyűjtött avar kori aranyleletcit (GARAM 1993), a másik az 1971-ben előkerült kunszentmiklós-bábonyi (most: Kunbábony) feldúlt „vezéri sír" leleteit (H TÓTH-HORVATH 1992) tartalmazza. A közép avar kori aranyleletek egy részének (pl. Tótipuszta, Igar. Ozora, Dunapentele, Vörösmart, összsúlyuk: 0,738 kg) nyersanyag forrása — a kutatás szerint — ugyancsak a bizánci aranyadó volt, de a kárpát-medencei avarok szempontjából csak másodlagosan, mert ezeket tulajdonosaik még a pontusi Magna Bulgáriában kapták a 7. század második negyedében és mint menekültek hozták magukkal a Kárpát-medencébe (BÓNA 1970,259; KISS 1986,110-113). 3/ A kagáni kincstárból a kagán „etetett népeinek" kifizetett és nyersanyagként fel nem használt aranyérmek egy része depótok formájában (Backi Monostor/Bácsmonostor, Bernecebaráti, Firtosváralja/Firtos/Firtosch), egy másik része vasfüllel ellátott csüngőként (Hajdúdorog) és a többség vagy sírmelléklet, vagy feltehetően sírból származó szórványleletek formájában jelenik meg a régészetiniumizmatikai kutatás előtt (2. lista). A kutatásban vitatott kérdés, hogy volt-e pénzforgalom az avar kori Kárpát-medencében'? Legutóbb a korszak nagytekintélyű kutatója arra a megállapításra jutott, hogy „lm Awarenreich gab es weder inneren Geldumlauf, noch Thesaurierung von Goldmünzen" (BONA 1993, 537). A megállapítás első része nem egyértelmű. Ugyanis arra vonatkozóan nincsen se pro, se contra adat, hogy az avar állam alattvalói jelentősebb értékeik vételekor vagy eladásakor ne használtak volna fel egymás között a rendelkezésükre álló aranyérmeket, viszont az avar területeken levő nagymennyiségű bizánci lelet kapcsán (vö. 8. lista, illetve a 9. lista egy részét) a — minden bizonnyal az avar területeken történt — 5 Jellemző, hogy ennek megállapítására még becslés sem történt! 6 A bécsi,, K. u. K. Münz- und Antiken-Kabinett ' '-be már 1790-ben került az akkori történeti Magyarországról lelet: az osztrópatalá I. sírlelet (SACKER-KENNER 1866, 346-347).