A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 2. (Szeged, 1996)

KISS Attila: 'In terra nummus' – A kárpát-medence avar kori kereskedelmi külkapcsolatainak vázlata a régészeti és numizmatikai leletek tükrében

MFMÉ — StudArch II (1996) 221-245 7/V TERRA NU M M US' — A KÁRPÁT-MEDENCE AVAR KORI KERESKEDELMI KÜLKAPCSOLATAINAK VÁZLATA A RÉGÉSZETI ÉS NUMIZMATIKAI LELETEK TÜKRÉBEN

1 KISS Attila BEVEZETÉS

2 Néhány évvel ezelőtt — 1989-ben — „Kulturelle und Handelsbeziehungen im frühniittelalterlichen Mittelund Osteuropa' ' (WMMÉ 15 (1990)) címen konferencia foglalkozott Magyarországon e témával. Hasonlóan tematikus konferencia dolgozta fel több kötetben, soksok szerzővel —jóval tágabb időbeni határok között — a közép- és észak-európai kora középkori kereskedelem és közlekedés viszonyait (AAWG (143) 1985; (144) 1985; (150) 1985; (156) 1987). A fenti témáknál szűkebb földrajzi és időbeni határok között 'Avaria' (Kárpát-medence 567/568822)

3 „minden" Mdrajzi irányban való és kereskedelmi kapcsolatainak maradéktalan feldolgozása — figyelembe véve a rohamosan gyarapodó leletanyagot

4 és a régészeti feldolgozások ehhez viszonyítva lemaradó, de mégis folyamatosan gyarapodó mennyiségét — szinte reménytelen, vagy legalábbis sok-sok évi gyűjtőmunkával is csak közelítően teljességre törekvő/ teljesíthető feladatnak tűnik. így nem tehetek mást, mint hog}' az eddig közölt, vagy közlés alatt álló eredmények alapján pillanatképet adjak a kutatásról, remélve, hogy a közölt részeredmények alapján az egészre vonatkozóan mégis „hiteles vázlatot" lehet adni: amint a közvéleménykutatások mikjo-adathalmazai/ mikro-mintavételei tükrözhetik az egészet, úgy — remélem — az eddigi részeredmények tükrözhetik a soha, de soha el nem érhető egészet. Történeti tény, hogy 567/568-ban az avarok a Kárpát-medence urai lettek (POHL 1988). A Kárpátmedencétől keletre tartózkodó avarok már követek útján kapcsolatba kerültek Bizánccal és 558-565 között már stipendiumot kaptak a Bizánci Birodalomtól (POHL 1988, 502). A különféle számítások szerint az avaroknak kifizetett összeg 626-ig 3 020000 (ILUK 1985 , 94), illetve 4 500000 (BÓNA 1984, 324), illetve 6 000000 (KOVACEVIC 1962-63, 125-135), illetve 8 000000 (STEIN 1929,10) solidus volt/Lehetett. A becslésektől illetve a solidusok súlyától (normál- vagy könnyű solidus) függően ez több tonna aranyat tesz / Elhangzott rövidített formában a ,, Münzprägung und Münzumlauf in der Völkerwanderungszeit" c. konferencián Tihanyban, 1995. május 22-én. 2 Ezúton köszönöm meg Somogyi Péternek munkám igen gondos lektorálását, amely egyfelől az éremleletek adatainak pontosítását segítette elő, másfelől több kérdésben felhívta figyelmemet arra, hogy bizonyos kérdésekben részletesebben fejtsem ki álláspontomat. 3 Tudatában annak, hogy 567/568 után az avarok, annak ellenérv, hogy a Kárpát-medencének csak egy részét vették igénybe településterület céljából ßONA 1984, 25. térkép) — s ezen a területen belül is pl. a Duna-Tisza-köz területét kb. 626/630-ig lakatlanul hagyták (GARAM 1990 259; KISS 1995, 138-143. 147-148), és az avar szállásteridet csak a késő avar korra terjedt ki a Kárpátmedence teljes területérv (BÓNA 1984. 25. térkép) — nincsen kétségem, hogy a Kárpát-medence egész területe avar politikai fennhatóság alatt állt és az Avar Birodalom része volt Éppen ezért az avar kori bizánci érmek gyűjtését nem korlútoztamdíorlátozhattam egy-egy korszak,,avar" településterilletére, hanem éppen ellenkezőleg, adatgyűjtésemet a Kárpát-medence teljes területére kiterjesztettem. 4 Csak a,,temető'-lelőhelyek száma már több mint 2500! Szentpéteri J. adata. Archäologische Denkmäler der Awarenzeit in Mitteleuropa. Szerk:Szentpéteri

J. (kézirat).