A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 2. (Szeged, 1996)

PÁSZTOR Adrien: A magyarországi kora és közép avar kori gyöngyök tipológiai vizsgálata

mögen anyagú es a díszített példányok esetében is azonos módon, a legnagyobb méret figyelembevételével készült: gömbféléknél, hengereseknél, kúpféléknél a legnagyobb hossz (AXIS) és az átmérő (DIAMETER); összetett vagy iker gömbféléknél

6 hengereseknél, kúpféléknél és az amphoráknál a legnagyobb hossz és átmérő; hasábosoknál, dinnyemag alakúaknái és amorfoknál a legnagyobb hossz, szélesség és vastagság mérctkategónák szennt. A létrehozott adatállomány három témakörbe csoportosítható információhalmazból áll: I. lelőhely, sírszám, leltári szám; II. a sírra, illetve leletegyüttcsre vonatkozó főbb, tájékoztató adatok; III. a sorszámozott gyöngy leírása: 1. test anyaga (alaptulajdonság); 2. forma és díszítés (egymás mellé rendelt alaptulajdonságok); 3. méret (alaptulajdonság: csak a kölesgyöngyök esetében); 4. alapszín és a díszítések színei (melléktulajdonság); 5. felület (melléktulajdonság); 6. készítési technológia (melléktulajdonság). Ha a 294 sír adatait egy külön listában foglalnánk össze, a 2790 db gyöngy leírása többszáz oldalt tenne ki. Pl.: Csákberény-Orondpuszta 136. sír: Gyerek. Mell.: Kézzel formált, csipkézett peremű bögre. Vastöredék. Gyöngyök: 1. Csiszolt felületű, áttetsző lila színű, tojásdad alakú, hosszában átfúrt ametiszt gyöngy. H.: 10 mm, sz.: 8 mm, v.: 5 mm. 2. Lapított gömb alakú üveggyöngy, amelynek alapfelülcte fényes fekete színű, mázzal bevont. Díszítése: 5 db síkból kiugró felületű, okkersárga színű, porózus anyagú szem, s a gyöngy két szélén 2 db domborodó felületű, okkersárga színű vonal folyatott dísz. D.: 14mm,h.: 10 mm. IKM ltsz.: 10631. A példa is mutatja, hogy még egy kevés mcllckletanyagot tartalmazó sír esetében is több soros az adatállomány. Ugyanakkor a két adathalmaz (a sír, a mellékleteik, s velük együtt a gyöngyök leírása) között szerves kapcsolat kialakítása a kutatás munkamódszeréből adódóan csak két lépcsőben alakítható ki. A tipologizálandó gyöngyök esetében ezen adatokra, a részfeladatok megoldásától függően, állandóan szükség van. Ezért keresni kellett egy olyan módszert, amelynek segítségével a teljes mintát a legszükségesebb paramétereivel és a hozzá csatlakozó információkkal együtt láthassuk, esetleg egyszerre kezelhessük. Ezt a munkát kidolgozott, egységes módszer szerint csak számítógépes feldolgozással folytathattam. A gépi feldolgozás mellett szólt a gyöngyanyag —tulajdonságainak variabilitása melletti — egységessége és statisztikailag is értékelhető számossága, amely a kutatás további fázisaiban kiterjedt, matematikai-statisztikai elemzést és speciális vizsgálatokat (pl. szeriáció) is lehetővé tesz. A ma rendelkezésre álló programcsomagok közül, a régészet és a muzeológia területén eddig bevezetett nyilvántartási rendszerek előnyeinek és hátrányainak vizsgálata után a választás az általam közelebbről ismert, LOTUS 1-2-3 integrált táblázat- és adatbáziskezelő programra esett.

7 A táblázatos adatbázis felépítése (I. táblázat) Az adatbázisban a fő vizsgált egység az egyedi gyöngy. Tehát egy adatsor (rekord) egy gyöngy jellemzőit és kapcsolódó információit tartalmazza. gyöngyöket síronként, a rajzolási sorrend szerint számoztam. Ez az adat egy azonosító támpont lett, amely állandó maradt. Segítségükkel a lerajzolt, lemért és leírt gyöngyök a munkakatalógusból könnyen visszakereshetővé váltak. 6 A többtagiiak esetében leírásban részleteztem a gyártási technológia miatt létrejött, esetleges (nem típust képző) aszimmetriákat. 7 A program kiválasztásának fő indokai a következők: a/ azonos megjelenítéssel kezeli a táblázat- és adatbáziskezelői funkciókat, s ezáltal könnyű tájékozódni az adatbázisban; b/ egy nagyobb méretű adatbázis kezelése (jelen esetben 3000 adatsor és 150 000 mező) e programmal személyi számítógépes (PC) környezetben is megoldható és viszonylag gyors; cf az alapvető statisztikai funkciók könnyen elvégezhetők és grafikusan is megjeleníthetők; d/ a program kimeneti adatformátuma világszabványnak tekinthető, így a legtöbb speciális programhoz biztosított az átjárás. A gépi feldolgozás azonban nemcsak megkönnyítette, hanem meg is nehezítette a munkát. Egy ilyen méretű adatbázis rendszerének felépítése, adatbevitele, korrigálása, a munka folyamatos kontrollálása, majd az első elemzések elvégzése igen sok időt és erőforrást igényelt. Ugyanakkora konzulensi munkafolyamatos igénybevételét tette szükségessé. Székely Iván társadalmi informatikussal végzett hosszan tartó, közös munkánk eredménye lett a disszertáció számítógépes adatbázisa, illetve a tipológiai rendszer statisztikai módszereinek megkezdett kidolgozása, amelynek során egy későbbi számítógépes adatfeldolgozói munka folytatását alapoztuk meg. Köszönöm önzetlen segítségét.