A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 2. (Szeged, 1996)

PÁSZTOR Adrien: A magyarországi kora és közép avar kori gyöngyök tipológiai vizsgálata

A táblázat első adata egy sorszám, amely a lelőhely szerinti rendet követi (temetőnként, ezen belül sírszámonként és gyöngysorszámonként rendezve), a második egy abszolút azonosítójú szám, amely az eredeti adatbevitel sorrendjét őrzi.

8 A kategória: a típusbesorolás, amely a gyöngyök — egy későbbi munkafázisban — az adatbázis alapján létrehozott típuskódjait tartalmazza. A lelőhelyre vonatkozó rovatok a következők: 1. a lelőhely neve; 2. a sírszám; 3. a sír jellege; 4. a halott neme; 5. az adott sírhoz tartozó gyöngyök adatfelvételkor megadott sorszáma. A gyöngyök adatait a méret, a fomia, valamint a gyöngytest jellemzőit (alapszín, felület, technológia és a díszítések) tartalmazó kategóriahalmaz foglalja össze. A méret jellemzői a H = hosszúság; SZ = szélesség; V = vastagság; D = átmérő adataiból áll. A fonna megnevezés alatt az alapforma rövidítései szerepelnek.

9 Néha gondot okozott a gyöngyök alakjának, formájának találó leírása. Konzekvens megnevezésük a tipológiai rendszer egyik meghatározó tényezője. A gyöngytest alaptulajdonságainak meghatározása az adatfelvételkor szubjektív megítélés alapján került a leírásba (ui. nem állt módomban más, számítógépes, méréses módszer alkalmazása). 1. Az alapszín mindenkor a gyöngy díszítetlen testének alapszínére vonatkozik. Tipusalkotó szerepe kevés gyöngytípusnál meghatározó. Zömmel a monochrom és a csiszolt felületű üveggyöngyöknél jellemezhet egy-egy típusvariációt. 2. A felület és a technológia leírásánál a két fogalmat külön kellett választani.

10 A felület jelenkori állapota függ az üveg anyagának pusztulási fázisától (pl. érdes, porózus), az alapanyag vegyületi összetevőitől (pl. fényes, matt, lyukacsos), a felületi elváltozásoktól (pl. kopott) vagy a mechanikus behatásoktól (pl. törött).

11 A táblázatba felvett felületi jelenségek és a technikai kivitelezésre vonatkozó megfigyelések finomíthatják, kiegészíthetik információinkat. Ezért csak háttéradatként használhatók. 3. A technológia oszlopába a munkafolyamatokra, előállításra utaló nyomok (forgatás, tekercselés, lecsípett, lecsiszolt stb.) vagy az esetleges selejtek (deformált) fogalmait soroltam. A korszakunkból származó üveggyöngyök feltehetően különböző műhelyekből kerültek viselőikhez és gyakran eltérő gyártási technológiával készültek: a/ homogén anyagú, b/ felületi díszítettségű, c/ millefiori, d/ polichrom (többszínű, inhomogén üvegmassza), e/ aranyfóliás (két üvegréteg közötti aranylemez), íl aranyozott. E technológiai meghatározások leíró jelleggel, rövidítve kerültek az adatbázisba. A gyöngyök díszítésmódjai mindig az előállítási technológiával függnek össze. Az üvegtechnikai mesterfogások — a gyártó műhelyek fejlettségi szintjétől függően — különböző minőségben és a széles skálájú díszítőelemek variálásával, igen sok fajta gyöngyöt hoztak létre. Az üveggyöngyök felületén túlnyomórészt három, általában különböző fajtájú díszítés variálódik („díszítés 1., 2., 3.

11

).

12 A megnevezett díszeket minden esetben számuk, térbeliségük, színük és felületük jellemzi. Az adatbázis díszítés rovatának kitöltése a 13 féle motívum alapján (2. táblázat), az adott díszítőelem dominanciájával készült. Ezért a típusok jelölésrendszerét következetesen úgy alkalmaztam, hogy az első helyre tett díszítés mindig alacsonyabb kódszámú legyen a másodiknál, a második a harmadiknál. E módszerrel a pemiutációk típus-sokszorozó hatását kiszűrtem. Abban a néhány esetben, amikor a szubjektív megítélés ellentmondott ennek a díszítés-rang8 Ez az azonosítószám lehetővé leszi az adatbázis későbbi bővítését, s ugyanakkor segít abban, hogy a gyöngyökre a későbbiekben hivatkozni lehessen. Tekintettel ana, hogy mind a típusok, mind pedig a lelőhely szerint szükség lehet az egyes gyöngyökvisszakeresésére, így a teljes adatbázis legfontosabb adatainak kinyomtatott változata mindkét szempont szerinti rendszerezést tartalmazza (Pásztor A. : A kora és közép avar kori gyöngyök tipológiai vizsgálata. III. Kézirat 1994). 9 Ha egy gyöngytípus egy darabból áll, csak az ALAP oszlopban, ha pedig iker vagy többszörösen összetett, akkor az IKER megnevezésű oszlopban is tartalmaz jelölést (ha összetett, annak csak száma van; ha iker, akkor az ,,i" és a száma jelöli összetettségének mértékét). w A felületre és a technológiára vonatkozó megfigyelések a tipologizálás szempontjából leíró, tájékoztató jellegűek. 11 A felületi jelenségek között nincs rangsorolás, a rövidített leírásuk abc rendben történt. 12 Azokban a ritka esetekben, amikor a díszek száma ennél több volt, rövidített leírásuk a táblázat végére, a megjegyzés rovatba került.