A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 2. (Szeged, 1996)

PÁSZTOR Adrien: A magyarországi kora és közép avar kori gyöngyök tipológiai vizsgálata

(találásának ismeretében az egyes gyöngyfajtákat kronologikus táblázatrendszerbe helyezte. M. Tempelmann-Ma.czynska a közép-európai császár kori és korai népvándorlás kori Barbarikum gyöngyviseletéröl készített nagy, összefoglaló monográfiát ( LEMPELMANN-MACZYNSKA 1985). Az egyes gyöngytípusokat a technológia, az anyag, a forma, a szín és a díszítéskombinációk alapján, a készítési mód vanációit (gyártási hibás darabokat) is feltüntetve, csoportokba rendszerezte. Rajzos tábláin anyaguk szerint osztályozva, ezen belül a forma és a szín, illetve díszítés szerint a csoportok sorszámot kaptak. A típuscsoportok jellemzése után a nagy mennyiségű barbarikumi gyöngyanyag számozott csoportjait időhorizontba helyezte el. Kimutatta azokat a gyöngycsoportokat, amelyek az általa vizsgált korszakban kultúrákhoz köthetők. Az egyes temetőkön belül a gyöngyök alapján vizsgálta a belső kronológiát is. Monumentális munkája a gyöngyök kronológiai szerepének ékes bizonyítéka. A hazai kutatók közül (avar kori) gyöngyökkel behatóbban Salamon Ágnes (SALAMON 1977) foglalkozott először. Külföldi, irányt mutató példákra hivatkozva hívta fel a figyelmet a gyöngykutatás nehézségeire és a megoldásra váró, szerteágazó problémákra, amelyekkel minden korszak gyöngyspecialistájának szembe kell néznie. Néhány, általa késő antik műhelyhagyományhoz kötött avar kori gyöngy analitikai vizsgálatait is elvégeztette. H. Vaday Andrea a fenti munkáktól eltérő logikai módszerrel, tipológiai csoportokba rendezte a szannata kori gyöngyöket, s kronologizálta az egyes típusokat. Néhány gyöngyfajta előállítási módját, számlázását és utóéletét is kutatta (H. VADAY-SZŐKE 1983; H. VADAY 1989,97-107). Bővíthető tipológiai rendszerének lényege, hogy a gyöngykészletet alapformákra bontotta (típusok), ezen belül méretarány és gyártási technológia ismérvei alapján (bázisos és bázis nélküli), színeiket is feltüntetve, csoportokba és azok variánsaira osztályozta azokat (H. VADAY 1989, Abb. 20). Szilágyi Katalin a tiszaeszlár-bashalmi 10. századi, a halimba-cseresi és a fiad-kérpusztai 10-12. századi, kora Árpád-kori temetők gyöngyeit számítógépes adatfeldolgozással (klaszteranalízis) tipologizálta (SZILÁGYI 1987; SZILÁGYI 1990; SZILÁGYI 1994). Gyöngytipológiájának kialakításához leginkább Alekseeva (ALEKSEEVA 1970) klasszifikációs statisztikai módszere szolgáltatta az alapot. A vizsgált 2343 db gyöngy tipológiai rendszerét az anyag, a forma, a díszítés, az előállítási technológia, a színek és a méretek összefüggései alkották. Kódok segítségével a hat fő tulajdonság alá rendezte a gyöngytípusokat és azok ismérveit. így a gyöngytípusokat, tulajdonságaiktól függően, rövidebb-hosszabb egységekből álló számkódokkal látta el. Végül az alapanyagok táblázatában kód és darabszám jelöléssel listázta a típusokat. Vizsgálataihoz a kronológiai támpontot az elemzett korszak keltező értékű pénzes-gyöngyös sírleletei adták. E két hazai kutató vizsgálati módszereinek eredményei jelentősen hozzájárultak az avar kori gyöngytipológia rendszerének kidolgozásához. A megismert tjpologizációs feldolgozások, mégha módszereikben eltérőek is egymástól, alapvetéseikben azonosak. E rendszerek gyöngyeit más-más megközelítésben ugyan, de tulajdonságaik révén: az anyag, a forma, a díszítés, a megmunkálási technológia, a szín stb. szerint osztályozták. Feldolgozásaik eltérő régészeti korszakok leletanyagára épültek, módszereik különbözőségének egyik oka ebben keresendő. Tipológiai és kronológiai összefüggések az avar kor kidatásában Az avar kor gyöngyeinek monografikus klasszifikációjával, tipológiai és tipokronológiai elemzésével még sem a hazai, sem a külföldi kutatás nem foglalkozott. E tárgyak feldolgozása a temetőfeldolgozások, tanulmányok, leletismertetések gyakran elhanyagolt témaköre volt. A leletanyagok és azok párhuzamainak megfigyelésekor a gyöngyök időrendi szempontból kaptak (néha mellérendelt) szerepet. Ugyanakkor Kovrig Ilona (KOVRIG i960; KOVRIG 1963), Zlata Cilinská (CILLNSKÁ 1966; CILLNSKÁ 1975), Szabó J. Győző (SZABÓ 1965; SZABÓ 1968; SZABÓ 1975) és Garam Éva (GARAM 1972; GARAM 1975; GARAM 1979; GARAM 1992) az avar kor viseleti tárgyaival, ékszereivel stb. és azok kronológiájával foglalkozó munkáik alapvető támpontokat szolgáltattak tipológiai és tipokronológiai kutatásaimhoz. Az alábbiakban röviden azokat az eredményeket és megállapításokat foglalom össze, amelyek a gyöngyök vizsgálata kapcsán zömmel a kora avar kor kronológiai kérdéseit érintik. Az avar kori gyöngyök időrendiségét, az egyes jellemző, kronológiailag is fontos típusokat legelőször Kovrig Ilona elemezte (KOVRIG 1960,163; KOVRIG 1963, 112-113, 143, 164-165). A kora avar korra vonatkozóan megfigyelte, hogy az egyes gyöngytípusok: pl. a sze-