A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 2. (Szeged, 1996)

V. SZABÓ Gábor: A Csorva-csoport és a Gáva-kultúra kutatásának problémái néhány Csongrád megyei leletegyüttes alapján

MEME — StudArch II (1996) 9-109 A CSORVA-CSOPORTESA GAVA-KULTURA KUTATÁSÁNAK PROBLÉMÁI NÉHÁNY CSONGRÁD MEGYEI LELETEGYÜTTES ALAPJÁN V. SZABÓ Gábor A Tiszántúl déli része és a Maros-torkolat környéke számos érdekes, még megoldásra váró problémával szembesíti a késő bronzkor Reinecke BD-HA-HB periódusaival foglalkozó kutatóit. E problémák négy fö csoportba sorolhatók: 1/ Az említett korszakban a Kárpát-medence területén belül ez a régió eddig majdhogynem fehér foltnak volt tekinthető, mivel az utóbbi 30 évben nagyon kevés leletegyüttes került innen közlésre. 21 A késő bronzkor második felében a Kárpátmedence keleti részein elterjedt Gáva-kultúra kialakulása, megjelenése érdekes problémának mutatkozik a Dél-Alföldön. A helyi szubsztrátumnak tekinthető Csorva-csoporttal való viszonya máig sem tisztázott, mint ahogy a Csorva-csoport kialakulása, elterjedése és kronológiája sem elég pontosan körvonalazott. 3/ A Gáva-kultúra egész elterjedési területén — így a vizsgált területen is — nehezen választható ki kerámiaanyagának legkorábbi rétege, s ugyancsak nehéz elválasztani korai és kései szakaszának jellegzetes vonásait. Hasonlóképpen problematikus elhatárolni leletanyagát az őt követő Mezőcsáti-csoport leletegyütteseitől. 4/ A Gáva-kultúra déli határvidékének tekinthető térség kapcsolatai a szomszédos jugoszláviai és romániai egykorú kultúrákkal még felderítetlenek. Dolgozatomban a szentesi Koszta József Múzeum, a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum és a szegedi Móra Ferenc Múzeum gyűjteményeiben fellelhető és az említett korszakokba illeszthető leletanyagok közzétételével szeretnék hozzájárulni a fenti problémák megoldásához. KUTATASTÖRTENET1ÁTTEKINTÉS A rendkívül kevés közzétett leletanyag ellenére

1 a vidék — a csorvai temető sajátos helyzetéből adódó problémák miatt — gyakran került a magyarországi késő bronzkor kutatóinak látókörébe, így számos elmélet foglalkozott a történetével. A dél-alföldi régió BD-FIA-HB időszakának kutatása lényegében Trogmayer Ottó csorvai temetőpublikációjával kezdődött. Korábban csak kisebb, értékelés nélküli anyagközlések foglalkoztak e korszakkal, vagy pedig nagy általánosságban em; A csorvai temető publikálása után nagyon kevés új Csongrád megyei kerámiaanyagot közöltek e korszakból. Mindössze Foltiny István mutatott be 1967-ben néhány Trogmayer Ottó által korábban említett leletegyüttest (FOLTINY 1967), majd újabban Pávai Éva adta közre egy Gáva-kultúrához tartozó gödör anyagát Szentes-Belsőecserről (PÁVAI 1992). Hasonlóan szegényes a közzétett anyag a szomszédos Békés megyében is. A topográfiai kötetek és a Békéscsaba monográfia által bemutatott szórvány telepanyagokon kívül (MRT 6, 220; MRT 8, 489.NKOLIN 1991, 80-82) csak egy kisebb előzetes jelentésben került közlésre a Gáva-kultúrához tartozó leletanyag Füzesgyarmatról (PATEK1971), illetve Gyomáról (KEMENCZEI-GENTTO 1990) és Battonyáról (MATUZ 1994a). A Gáva-kultúra Kovalovszki Júlia Doboz környéki ásatásairól előkerült leletegyüttesei (KOVALOVSZKI1989,133) közül eddig csak a hajdúirtási, HA1 korú fémeszközdepotot és az azt rejtő edényt ismertették (SZATHMÁR! 1991). A megelőző, BD-HAl időszakból mindössze egy közzétett leletegyüttest ismerünk Békésből (SZ. KÁLLAY1986). Szolnok megye még rosszabbul áll ezen a téren, innen az elmúlt 50 évben egyáltalán nem közöltek az említett korokból való kerámiaanyagot.