A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 1. (Szeged, 1995)

KISS Attila: Tanulmányok a kora avar kori kunbábonyi vezérsírról

Ezek az edények — összesen 28 db —jelentik, fejezik ki igazán a kunbábonyi 1. sír és a Malája Perescepina-i sír közötti különbséget, amely a kunbábonyi 1. sír több, mint 2,34145 kg arany súlya és a Malája Perescepina-i sír 20 kg arany súlya és a több mint 32,35 kg ezüst súlya között fennáll. A két sír közötti gazdagságbeli különbség legjellemzőbb példáját a Malája Perescepina-i ezüst amphora (BOBRINSKOJ 1914, Nr. 10; SKROVISCE 1989, Nr. 77), ma.: 48,5 cm, súlya: 55 orosz font (=22,5 kg) (BSE 1956, 659; BANK 1966, Nr. 70: 7,78 kg) és a kunbábonyi 1. sír agyag amphorája (H. TÓTH-HORVÁTH 1992, Nr. 88, ma.: 62 cm) mutatja. Egy 7,78 kg súlyú ezüst amphora — egy cserép amphora ellenében! Összefoglalva: a Malája Perescepina-i és a kunbábonyi 1. sír leleteit összehasonlítva megállapítható, hogy a két sírlelet két kategóriába tartozik: a Malája Perescepina-i Kuvrat sír a kagán, a kunbábonyi 1. sír pedig a nem kagán kategóriába. A kunbábonyi 1. sír aranymennyisége az avar kagáni kincstárnakfizetett aranymennyiséghez viszonyítva A kunbábonyi 1. sírban eltemetett kagán meghatározásánál, vagy pontosabban, a hipotetikus meghatározásánál feltétlenül alapvető szerepet játszott a sírban megtalált aranyleletek összsúlya. Ez a látszólagos gazdagság azonban ugyancsak megkérdőjelezhető, ha 1/ figyelembe vesszük, hogy 558 és 626 között (POHL 1988,502) az avar kagáni kincstár összesen vagy 20 tonna aranyat (BÓNA 1984,324), vagy 27 tonna aranyat (POHL 1988,181) kapott a Bizánci Birodalomtól, s az utolsó bizánci kifizetés és a kunbábonyi 1. sírban eltemetett halálozási éve között kb. 30 (maximális esetben 50) esztendő telhetett el.

6 így nem valószínű, hogy az avar kincstárban az arany mennyisége annyira leapadt volna, hogy a feltételezett kagán sírjába csak alig több mint 2,34145 kg arany jutott volna 21 a 9. század elején elrejtett nagyszentmiklósi — egykor avar tulajdonban levő — aranykincs több mint 9,926 kg aranyat tartalmazott (NOLL 1974,84, KISS 1986, 137). Ennek az avar tulajdonban volt kincsnek a nyersanyaga — zömében honnan is származhatott volna máshonnan? — részben ugyancsak a bizánci adókból kellett származzon. Ha a 9. század elején a kagáni kincstárban — csak egy ital- és étkészlet formájában! — még 9,926 kg arany volt, nem számítva az Erich friauli herceg által 15 ökrös szekérrel elszállított, majd később Nagy Károly ldncstárába került arany, ezüst és selyem zsákmányt (POHL 1988, 181), akkor a 7. század közepén — logikailag — keveselni lehet a kunbábonyi 1. sír aranymennyiségét — ha a sírban valóban egy kagán nyugodott volna Bona I. feltételezése szerint a kunbábonyi 1. sírban eltemetett férfi Baján kagán unokája vagy dédunokája lehetett (BÓNA 1985,13). Ha Bajánnak 598-ban egyetlen napon hét fiát ragadhatta el a pestis (THEOPHYLAKTOS SIMOCATTA VII 15, 1-14; POHL 1988, 154; SZÁDECZKY-KARDOSS 1992, 126), s feltehetően maradhatott még a Bajánt követő, uralkodó, idősebb, kagán rangú fiú (cca 583-602/ 610) és acca 602/610-626/630 között uralkodó fiatalabb Baján fiú mellett (POHL 1988,497^198) még más fiú és leánygyermeke, akkor az unokák — beleértve az 598-ban elhaltak feltehetően 598 előtt született gyermekeit is — száma jelentős lehetett. A Baján-dinasztiára vonatkozóan szinte teljesen hallgatnak a bizánci források. Csak két Bajánt követő, egymás után uralkodó Baján fiúról van adatunk (OLAJOS 1973, 60-64; OLAJOS 1976, 151-158; KISS 1987,62; POHL 1988,496-498). Baján unokáiról nincsen írott fonásunk. Baján unokáinak számához — nyilván csak becslés szintjén — egy másik nagy keleti hódító, Dzsingiz kán családja adhat felvilágosítást. Ligeti Lajos genealógiai táblázata (LIGETI 1962, 240-241) szerint, Dzsingiz kánnak 18 fiú unokája volt. Egy mongolokról szóló kézikönyv genealógiai táblázatai (PHILLIPS 1969,145-149) szerint pedig 16 fiú unokája volt. Nyilván — a gyermekkorban elhunytakat is ideszámítva — sokkal több unokája is lehetett, de a korán elhaltak és a politikai szerepet nem játszók nem épültek bele a genealógiába. A kora középkorban a kutatás egy generációs időszaknak általában 28-30 évet tart. A 30 esztendős 6 Egy újabb feltételezés szerint a 626 és a 680-as évek között — kisebb mértékű — bizánci adó(?)fizetés történt az avar állam részére (KISS 1991a, 122-123).