A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 1. (Szeged, 1995)

SZALAI Ferenc: A Csanytelek-Palén feltárt középső bronzkori csontvázleletek antropológiai vizsgálata

PATOLÓGIÁS ELVÁLTOZÁSOK A vegyes temetkezési rítus és a csontvázas sírokban fekvő egyének változatos testhelyzete arra utal, hogy bizonyára többféle szokással rendelkező népek használhatták a temetőt ugyanabban az időben. Egymás mellé temetkeztek, és — a fegyverek szinte teljes hiányából adódóan — minden valószínűség szerint a békés egymás mellett élést választották. Ezért talán nem meglepő, hogy a csontvázak vizsgálata során alig találtunk traumás eredetű elváltozásokat, azok sem voltak igazolhatóan fegyvertől eredő sérülések. Két férfinél (5. sír, Mat-Sen. és 34. sír, Ad.) fordult elő kompressziós csigolyatörés (6. kép 1-4), az első esetben a hetedik, a másodikban a tizenkettedik hátcsigolyáról van szó, mindkét törés jóval a halál előtt gyógyult, az ép végtagcsontok alapján bizonyára egyiknél sem járt gerincvelősérüléssel. Mindkét esetben a csigolyaívek kompenzatorikus ankylosisa jelentkezett, egyik esetben sem láttunk spondylitis tuberculosara jellemző képet. Az 5. sír csontvázánál talált csigolyatörés sorozatbordatöréssel (bal oldali VII-VIII-LX. bordák) járt együtt, talán egyidőben is keletkeztek valamilyen sérülés (pl. esés) kapcsán. A patológiás esetek zömét degeneratív csontízületi gerincelváltozások alkotják. Spondylosist cervicalis szakaszon két esetben (33. sír, Mat.-Sen. nő és 45. sír, Sen. férfi), cervicothoracalis szakaszon is két esetben (74. sír, Mat. férfi és 66. sír, Sen. nő), thoracalis szakaszon három nőnél (24. sír, Mat, 30. sír, Mat. és 70. sír, Mat), thoracolumbalis szakaszon kéteseiben (27. sír, Ad.-Mat. nő és 73. sír, Mat.-Sen. férfi) és lumbalis szakaszon is két esetben (47. sír, Mat. nő és 60. sír, Mat. nő) találtunk. A spondylosis mindig enyhe változatban mutatkozott (a Chapmanféle beosztás szerinti III fokozatba sorolhatóan). Spondylarthrosissal járt a spondylosis a 30., 45., 46., 60. és 73. sírok csontvázainál. A sok megfigyelhető L 4-5-ös csigolya ellenére csak egy esetben (72. sír, Ad. nő) találtunk spondylofysist, ezúttal az L 4-es csigolyán (7. kép 3), ugyanitt az L 5-ös csigolya bilaterális teljes sacralisatioja látható. Három esetben a gerinccsatorna felé türernkedő, a szokványosnál nagyobb Schmorl csomó lenyomata látszik, a 27. sír, Ad.-Mat. nő esetében a 12-es thoracalis csigolyán, a 66. sír, Sen. nő esetében az l-es lumbalis csigolyatesten (7. kép 4) és a 74. sír Mat. férfi esetében is az l-es lumbalis csigolyán figyelhetjük meg a zárólemez kimaródását. A gerinc degeneratív elváltozásai közt említjük meg még az atlas fovea dentisének arthrosisát, ami négy esetben (32. sír, Mat. férfi, 45. sír, Sen. férfi, 47. sír, Mat. nő, 60. sír, Mat. nő és 73. sír, Mat.-Sen. férfi) fordult elő. Végtagízületi degeneratív elváltozások Felső végtag: 1. Arthrosis stemoclavicularis: 47. sír, Mat. nő. 2. Arthrosis humeri: 33. sír, Mat.-Sen. nő és 73. sír, Mat.-Sen. férfi. 3. Arthrosis capitidi ulnae l.d. et arthrosis carpeae l.d.: 30. sír, Mat. nő ( 7. kép 1). 4. Ankylosis carpometacarpeae a 32. sír, Mat. férfi jobb mutatóujj metacarpus és az os trapezoideum között, valószínűleg ízületi gyulladást követően alakult ki az összecsontosodás. Alsó végtag: 1. Degeneratio colli femoris l.s. (30. sír, Mat. nő). A bal collum femoris hegyesszöget zár be a femur diaphysissel, pedig különösebb arthrosisos jelek nem láthatók sem a femurfej környékén, sem a hozzá tartozó acetabulumban. A bal femur és a bal tibia is atrófiásabb az ellenoldalinál. Talán valamilyen fiatalkori sérülés gyógyulás utáni képét látjuk (6. kép 5-6). 2. Arthrosis metatarsi ajobb oldali I. metatarsus fejecsen osteophyták és ebumifikált felszín alakult ki a 27. sír, Ad.-Mat. nő csontvázánál. 3. Osteochondritis dissecans-szerű képet mutat a 8. sír, Ad. férfi bal oldali talus trochleáján látható jelenség. Entesopathiák (ligamenetumok, vagy inak tapadási helyén jelentkező kóros csontburjánzás) nyomát a 32. sír, Mat. férfi olecranon ulnaeján, patelláján, calcaneus apophysisén figyelhettük meg, de a 45. sír, Sen. férfi numerusa, radiusa, ulnája és a 46. sír, Mat. férfi patellája (7. kép 5) is ugyanezen kórjeleket mutatja.