A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 1. (Szeged, 1995)

SZALAI Ferenc: A Csanytelek-Palén feltárt középső bronzkori csontvázleletek antropológiai vizsgálata

Gyulladásos folyamatok nyomát a csontokon alig találtuk. Az 1. sír, Ad. férfi tibiáján és fibuláján, mindkét oldalon periostitisre és osteitisre utaló jelenségeket lámattink (7. kép 2). A csontvázak vizsgálatával sem kiterjedt osteomyelitist, sem specifikus gyulladásra gyanús csontelváltozást nem sikerült igazolni. Felnőttkori cribra orbitaliaporotikus formáját a 24. sír, Mat. nö, cribrotikus formáját a 72. sír, Ad. nő esetében találtuk. A szokásosnál kifejezettebb osteoporosist mutat a 33. sír, Mat.-Sen. nő, 45. sír, Sen. férfi és a 47. sír, Mat. nő csontváza. A gyermekek és fiatalok csontvázainál még kevesebb patológiás eltérést találtunk: Cribra orbitalia porotikus formáját a 49. sír, Inf. I. gyermeknél, cribroticus formáját a 29. sír, Inf I. és a 84. sír, Inf. I. gyermekeknél találtuk. Cribra orbitalia nélküli koponyacsont porod eus hyperoslosist a 96. sír, Inf. I. gyermek bal falcsontján láttunk. A fiatalok és a felnőttek koponyacsontjainak gondos átvizsgálásával sem találtuk trepanációra utaló beavatkozások, sem más, orvosi célzatú ténykedések nyomait, kivételt képeznek az életben elveszített többgyökerű fogak. Ezek a fogak ugyanis csak ritkán hullanak ki maguktól, a hiányzó fogakat valószínűleg eltávolították az ilyen gyakorlattal rendelkező bronzkori hozzáértők. Fogászati rendellenességek és betegségek Torsio; 5. sír, Mat. férfi: 13 és 42-es fogak; 8. sír, Ad. férfi: 12-es fog; 46. sír, Mat. férfi: 22-es fog; 74. sír, Mat. férfi: 43-as fog; 24. sír, Mat. nő: 12-es fog; 30. sír, Mai. nő: 35 és 45-ös fogak; 66. sír, Sen. nő: 14-15-ös és 24-25-ös fogak; 72. sír, Ad. nő: 12 és 22-es fogak. Carabelli dudor: 18. sír, Inf. II. gyermek; 26. sír, Inf II. gyermek; 29. sír, Inf. I. gyermek; 41. sír, Juvenis; 77. sír, Inf I. gyermek esetében fordult elő. Zománcgyöngy: 49. sír, Inf. I. gyermek 16 és 26-os fogak buccodistalis és palatinalis gyökerek szegletében egy-egy kicsi zománcgyöngy. Retencióban maradt fogak: 3. sír, Juv-Ad. nő 21-22-es fogai nem nőttek ki, helyükre ferdén a szemfog tolódott, mintegy pótolva a hiányt. A 26. sír, Inf. II. gyermek 12-es foga is retencióban maradt. Ikerfog: 41. sír, Inf. I. gyermek 51-52. foggyökere összenőtt. Zománc sérülések: 34. sír, Ad. férfi: 13-as fog; 45. sír, Sen. férfi: 4l-es fog; 74. sír, Mat. férfi: 23 és 24-es fogak; 24. sír, Mat nő: 24-es fog; 30. sír, Mat. nő: 15, 24 és 34-es fogak; 60. sír, Mat nő: 31-32 és 4l-es fogak; 69. sír, Ad. nő: 24-34-es fogak; 70. sír, Mat. nő: 14, 16-os fogak; 72. sír, Ad. nő: 15-ös fog; 18. sír, Inf. II. gyermek: 53, 73-as fogak. A caries és az életben elveszített fogak gyakoriságát százalékosan kiszámítottuk az összes vizsgálható fogra-foghelyre vonatkozóan, az értékeket az 1. grafikon mutatja. A caries incidencia és az életben elveszített fogak aránya is kisebb a frontfogakra vonatkozóan, mindkét nemnél. Gyakori a torsio, férfiaknál és nőknél is. A Carabelli dudort csak gyermekeknél és fiataloknál rögzímettük, felnőttek esetében talán a nagyfokú fogabrasio miatt nem volt vizsgálható a jelleg. Testhelyzet, munkakörülmények, munkavégzés feltételezett hatásai a csontokra Rendszeresen ismétlődő, huzamosabb ideig felvett testhelyzet (előre hajlás, gömyedés, guggolás, térdelés) az izomtömegek és a szalagrendszer nyomása-húzása és az érintkező csontrészek egymáshoz nyomódása következtében könnyen felismerhető, tartós csontelváltozásokat idéz elő. Az egyes csontfajtákon megfigyelhető jelenségekre Kennedy gyűjtötte össze az irodalmi adatokat (KENNEDY 1989). Esetünkben a csanytelek-paléi csontvázaknál a guggoló és térdelő testhelyzet okozta csontjelenségeket vizsgáltuk meg, munkánkról részletesen beszámoltunk (SZÁLAI 1991). A tibiákon látható és a talusokon is modellálható guggoló felszín — „

squatting facette" — és a metatarsusokon megjelenő térdelő felszín — „kneeling facette" — nagy gyakorisága (12. táblázat és 8. kép 1-3) nem lehet véletlen és a rendszeresen ilyen testhelyzetekben végzett foglalatosságokra utalhat. A frontfogakon látható zománcsérüléseket (8. kép 4) okozhatta az is, hogy a fogakat „munkaeszközként" használták bizonyos műveletekhez.