A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 1. (Szeged, 1995)

A TISZA-VIDÉKI FÜLKESÍROS TEMETKEZÉSEK ÉS KAPCSOLATAIK című konferencia előadásai - RICZ Péter: Padmalyos temetkezési szokás a szokolaci (Backi Sokolac) avar temetőben

A TEMETŐ FÜLKESIRJA A 11 oldalpadmalyos sír mellett a szokolaci te­metőben egy igazi végpadmalyos, azaz fülkés sír is előkerült. 36. sír (9. kép 1): Álgödre szabályos téglalap alakú volt, mintegy 1,70 m mélységre beásva a lösztalajba. Falait nagy gonddal függőlegesre képezték ki. Az előgödör keleti oldalába ásták be a fülkét, amelynek alja a fejtől számítva a lábig mint­egy 30 cm-t lejt. Ez a lejtés bizonyára szándékosan, mármint praktikus okból kifolyólag lett kialakítva, mert ezáltal maguk a temetkezők megkönnyítették saját dolgukat a halott becsúsz­tatásánál, illetve elhelyezésénél. A temetésnél koporsót, vagy pedig valamilyen más, kisegítő jellegű szerkezetet használtak, aminek nyomai a csontváztól mintegy 20 cm-re déli irányban voltak láthatóak. A csontváz körül több helyről is további fama­radványok kerültek elő. A felnőtt férfi holttestét kinyújtott hely­zetben a hátára fektették. A karok párhuzamosan a testtel, a kezek a combcsontokon feküdtek. A lábak alsó részét valószí­nűleg egy állat bolygatta meg, ám az is elképzelhető, hogy a lej­tés (ferdeség) miatt, a bomlás következtében megroggyantak a térdek és így a felsőtest súlyánál fogva szinte széttolta az alsó lábszárcsontokat. A koponyát feltámasztották, míg a bal felső kar csontján törés nyoma volt látható, amely még a halott ide­jében összeforrt. Mell.: 1. A medencétől lefelé, a combcsontok mellett öntött bronz, áttört indás díszű szíjvég (9. kép 5). 2. Az alsó lábszárak mellett, öntött bronz gjjffes-úidás díszű nagy­szíjvég töredékei 2 (9. kép 6). 3. A bal lábszár mellett öntött bronz, pajzs alakú övveretek (9. kép 7., 9). 4. A bal felkar belső oldalán vaskés töredéke (9. kép 8). 5. Trapéz alakú bronzcsat (9. kép 2). 6. Téglalap alakú, bronz lemezes övveret (9. kép 3). 7. Öntött bronz, sugaras díszü kerek övveretek (9. kép 4). 8. A koponya bal oldalán, egy durván iszapolt, rosszul kiégetett, szürkésfekete színű edény feküdt. 9. A halott mellett több hely­ről állatcsontok kerültek elő. ÖSSZEFOGLALÓ Tekintettel arra, hogy a szokolaci temetőben mind­össze egyetlenegy esetben tártunk fel fülkesírt, bővebb következtetéseket nem lehet levonni. Más a helyzet az oldalpadmalyos sírok eseté­ben. Mint láttuk, néhány törvényszerűséget fel lehet fedezni ezeknél a síroknál. Ilyen pl: a sírgödröt kitöltő, visszatemetett föld egyneműsége (sárga, ho­mogén lösz), a sírok relatív mélysége (átlag 2 m) — ott ahol az megállapítható volt —, a mellékletek hiá­nya és nem utolsósorban a csontanyag többségének gyenge mivolta (rossz megtartása). Mindezek magyarázatát abban kell keresni, hogy az itt eltemetett halottak nem lehettek egyenjo­gúak az avar társadalmon belül a többiekkel, minden bizonnyal egy olyan etnikai csoportot képviseltek, akik ugyan helyet kaptak a közösségi temetőben, te­hát szertartásaikat lebonyolíthatták a sztyeppéi ha­gyományok alapján, ám életükben, tehát a közös­ségen belül, a származásukból, vagy esetleg a hitük­ből kifolyólag nem élvezhették mindazokat a java­kat, amelyek egy-egy szabad avar embernek kijártak, így anyagi szempontból egy nincstelen rétegét ké­pezték a szokolaci avar közösségnek. 2 Ennek a szétszórtságnak több magyarázata is lehetséges. A legkézenfekvőbb, hogy egy állatka dúlta fel, ill. szét a már egymáshoz nem kötődő véreteket. Am az sincs kizárva, hogy az övet rátették a már elhelyezett holttestre és ezért szóródtak szét a veretek Ugyanakkor a nagyszíjvég sérülését figyelembe véve egy olyan megoldás is elképzelhető, miszerint a díszövet szétszaggatták, megtörték, azaz részben rajtahagyták a halotton (ezzel lennének magyarázhatóak a csontok alól előkerülő veretek), míg a leszag­gatott részeket (szíjvégeket) rádobták vagy magára a halottra vagy a koporsóra — ha ugyan egyáltalán le volt fedve?

Next

/
Thumbnails
Contents