A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 1. (Szeged, 1995)

A TISZA-VIDÉKI FÜLKESÍROS TEMETKEZÉSEK ÉS KAPCSOLATAIK című konferencia előadásai - RICZ Péter: Padmalyos temetkezési szokás a szokolaci (Backi Sokolac) avar temetőben

Itt a padmaly eredeti magassága 60 cm körüli lehetett, ami egy­ben az üreg legnagyobb magasságát is jelentette. A felnőtt férfi holttestét a szokványos módon a hátára fektetve, nyújtott vég­tagokkal helyezték a padmalyba. A kezek állása ez esetben is arra enged következteüli, hogy a holttestet előzőleg becsavarták valamilyen anyagba. Mell.: 1. A bal medencén egy vascsat, 2. míg a jobb kéz és a combcsont között egy keresztbe fekvő vaskés került elő. A csontanyag kivételesen jó állapotban volt. 23. sír (7. kép 1): Ez a sír valamennyire eltér az eddig is­mertetettektől. Az álgödör méretei lényegesen kisebbek a szokásosnál, de legalábbis jóval szűkebb a többi gödörnél (mindössze 43-54 cm). Ugyanakkor az északi oldal mentén kialakított üreg szájmagassága alig haladta meg a 20(!) cm-t, amiért is megoldhatatlannak bizonyult a csontváz kibontása és dokumentálása. Ezért az egyébként eredeti állapotban (tehát nem beszakadt) lévő oldalpadmalyt meg kellett bontani a fel­tárás folyamán. Az álgödör fenekétől néhány cm-rel mélyebbre alakították ki az örök nyugvóhely alját, ahová befektették a férfi holttestet, mégpedig a szokványos módon a hátára, kinyújtott végtagokkal és alátámasztott fejjel. Egyébként a mellékleteket illetőleg is elüt ez a sír a többiektől. Mell.: 1. A jobb felkar belső oldala mellett öntött bronzveret (7. kép 4). 2. A jobb alsókar és a medence között egy öntött bronz szíjvég (7. kép 5). 3. A medence mellett egy vastárgy (karika) töredéke (7. kép 2). 4. A has tájékán egy vascsat került elö (7. kép 3). 5. Pontkörökkel díszített és a felső, illetve alsó végeinél lyukakkal ellátott csont­tégely (7. kép 6). Ez azon tárgyak csoportjába tartozik, melyek igen ritkák az avar leletanyagban, ugyanakkor funkciójuk sincs egyértelműen tisztázva. A csontváz közepes megtartású volt 29. sír (4. kép 4): Az átlagosnál jóval sekélyebbre (120 cm) beásott, szabályos téglalap alakú (190x70 cm) álgödör északi hosszanti oldala mentén alakították ki a padmalyt, amely az idők folyamán beszakadt, így értékelhető megfigyelésekre nem volt alkalmas. Az álgödör aljától 10 cm-nyi magasságban, padkaszerüen kiképzett, igen szűk (40 cm széles) padmalyban női csontváz feküdt természetes helyzetben a hátán, kinyújtott végtagokkal. A nagyon rossz megtartású, hiányos csontváz mellett melléklet nem volt 35. sír (8. kép 1 ): A szabályos téglalap alakú (180x70 cm), mintegy másfél méter mélységű álgödör déli hosszanti fala mentén alakították ki a padmalyt. Az előzetes földmunkák során a padmaly felső rétege megsérült, így alakját nem lehetett meg­állapítani. A 60 cm szélességű padmaly ba egy természetes hely­zetben a hátára fektetett gyermeket temettek el, testhez szorított kinyújtott jobb kézzel és kinyújtott lábakkal. A nagyon rossz megtartású és hiányos csontváz. Mell.: 1. A deréktájon lemezes övgamitúra töredékes veretei (8. kép 2). 2. A medencén vascsat (8. kép 3). 3. A jobb kézfejnél csontbogozó (8. kép 6). 4. A jobb kéz mellett vaskés (8. kép 4-5). 43. sír (4. kép 3): Az átlagosnál kisebb méretű (170x50 cm), szabályos téglalap alakú, mintegy 1,70 cm mélységű ál­gödör déli hosszanti fala mentén képezték ki a padmalyt 11-12 cm-rel mélyebbre az álgödör aljától. Szélessége 65 cm, ma­gassága a peremnél 70 cm, boltívesen ereszkedett a déli belső oldal felé. A női holttestet tennészetes helyzetben a hátára fek­tették, enyhén behajtott karokkal és nyújtott lábakkal. A pad­malyba való elhelyezés következményeként a jobb alkar csontjai becsúsztak a medence alá. Az eredetileg feltámasztott koponya jobb oldalra fordult. Fiatal egyén közepes megtartású csontváza. Mell.: A jobb medence szélén egy vaskés. 56. sír (6. kép 4): A 11. sírhoz hasonlóan a műút part­oldalából kibontott oldalpadmalyt nem lehetett értékelhetően megfigyelni. A kisméretű (145x50 cm), megközelítően másfél méter mélységű, téglalap alakú álgödör északi hosszanti oldala mentén alakították ki a padmalyt. A középkorú női holttestet ter­mészetes helyzetben a hátára fektették enyhén behajlított karok­kal és nyújtott lábakkal. Mint a korábbi esetekben, itt is a belső oldalon lévő bal kar becsúszott a bordák, illetve a medence alá, ami egyértelműen a padmalyba való betuszkolás eredménye. Az eredetileg alátámasztott koponya a bal oldalára fordult. Az igen rossz megtartású csontváz mellett melléklet nem volt. A fentiekben ismertetett oldalpadmalyos sírok­ban sehol sem jelentkezett sírkonstrukció, ami a ma­ga nemében több dologból kifolyólag is rendkívül különös. Egyrészt, mint a bevezetőben már említet­tük, a szokolaci temető akna-, illetve padkás sírjaiban nagy számban fordultak elő cölöp-, deszka-, vagy más faszerkezetek látható és tapintható nyomai. Te­hát a föld összetételével, azaz esetleges kedvezőtlen hatásával nem magyarázható a szerkezetnyomok hi­ánya Másrészt semmi jelét sem lehetett látni az eset­leges sírbolygatásnak, de ugyanakkor a függőleges sírfalakon sem volt tapasztalható bemélyedés, vagy más beavatkozás nyoma, amelyek esetleg a sírkamra le­zárásánál játszottak volna szerepet Habár pont ezt a célt kellett volna, hogy szolgálja az esetek többségében az ál­gödör fenekétől néhány cm-rel alacsonyabbra kimélyített padmaly, amely nyílásának lezárása egy vagy több deszkával kézenfekvő lett volna

Next

/
Thumbnails
Contents