A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 1. (Szeged, 1995)

A TISZA-VIDÉKI FÜLKESÍROS TEMETKEZÉSEK ÉS KAPCSOLATAIK című konferencia előadásai - MARCSENKO, Ivan Ivanovics: A Kubány-vidék szarmata katakombái

csüngői (6. kép 2-4), aranylemezkék, fekete kőbetétes, dupla tűszerkezetes korongfibula (6. kép 5-6), borostyáncsüngök (6. kép 7), üveg-, karneol- és kalcedongyöngyök, bronztükör (7. kép 9). A rituális tárgyakhoz tartozik egy kézzel formált kis fazék, amelyben vaslánc (7. kép 6-7), realgár és kavics volt. A temetkezés kronológiai kereteit az üvegszkyphosz (Ha. típus, 1. variáns) és üvegpohár (II. típus, 2. altípus, 1. variáns — ZASZECKAJA-MARCSENKO 1989,72-73), valamint az athéni Agora F csoportjába sorolható vörös kis amphora határozza meg. G. Robinson az F csoportot Kr. e. 75-0 közé datálja (ROBINSON 1959,10-11, Tab. 2, Fig. 69). Az üvegedények a mithridateszi háborúk idejére tehetők (MARCSENKO 1988,80,84), ezért a sírt a Kr. e. 1. század második negyedére keltezhetjük. Ugyanerre a periódusra tehető a sztanyica Priazovszkaja lelőhelyen feltárt 8/9. kurgán 5. katakombája, amelyből egy Bargfeld típusú szitula származik (10. kép), valamint a sztanyica Brjuhoveckajában előkerült 3. kurgán 13. katakombája. Ez utóbbiban karneol intaglióval díszített arany korongftbulát találtak Artemisz Lucefera ábrázolásával (BOCSKARJOV-BESZTUZSEV et alter. 1991, 34-36, Risz. 35-36). A gazdag temetkezések a padmalyos sírokban is megjelennek. így pl. az „Ovalnij" kurgán 15. sírjában aranytárgyak és import edények voltak.

8 A bejárati gödör ovális volt, tengelye NyÉNy-KDK. A sírkamra az északi oldalon helyezkedett el. Formája sz ültén ovális, tengelye Ny-K. (8. kép 1). A női váz nyújtott helyzetben, hanyatt feküdt, fejjel DNy-ra, a kar a test mellett, a láb párhuzamosan, a lábfej szintén. A halott alátéten feküdt, amelynek barna maradványait figyelték meg. A combcsonttól a lábfejig 1,5-2 cm hosszú, vékony aranyfonal foszlányait lehetett követni. A szerves anyag maradványát és a fonalakat a lábszárés a lábfej csontok felett is dokumentálták. A mellkas felső részén kalcedongyöngy, valamint egy obszidián magkőből készült amulett feküdt. Ez utóbbi filigrándíszes aranyfoglalatban került elő (8. kép 8). Mindkét csuklón masszív, kör átmetszetű aranyhuzalból készült karperec volt A bal felkar alatt két sor gömböcskével díszített bronzgyürü (vagy karperec) (8. kép 3) került elő. A bal kézfej és a medence között két — fésű rátéteként alkalmazott — csontlemezt találtak körkörös díszítéssel (8. kép 3). Ugyanettől a kézfejtől balra csöves bronz tűtartó feküdt (8. kép 4). A medence és a kézfej között zoomorf bronzamulett, korall- és üveggyöngyök kerültek elő. A jobb kézfejen bronztükör feküdt (8. kép 2). A lábhoz három edényt tettek: egy szürke, zoomorf fülű korsót és egy kézzel formált fazekat két vízszintes füllel. A fazékra helyeztek egy bronzserpenyöt (8. kép 10). A felszedés során a koponya alatt egy arany fülbevaló (8. kép 7) került elő, valamint üveggyöngyök. A csontlemezek alatt egy bronzgyöngyöt, a bal kézfej alatt köcsüngőket találtak A padmalyos sír korát az Aylesdorf típusú serpenyő határozza meg, amelyet a Kr. e. 90-50 közti periódusra kelteztek (GRAUE 1976,37,170). J. Wemer, aki revíziónak vetette alá a serpenyők keltezését, Kr. e. 90-10 közé helyezte használatukat (WERNER 1978, 17). B. A. Raev a Kr. e. 1. század első felének végére keltezte a Kresztovij kurgánban előkerült serpenyős leletegyüttest. A J. Werner és J. Graue-féle datálásokkal egyetért, de ugyanakkor véleménye szerint az antik világ peremterületein a hasonló serpenyők használatának ideje hosszú volt, Kelet-Európában pedig megélik a Kr. u. 2-3. századot. Ennek bizonyítékaként a szerző egy csernyahovi telepről származó serpenyő leletet említ (RAEV 1986,21,109. j.). Azonban a lelet előkerülésének pontos helye és ideje ismeretlen. V. V. Kropotkin szerint 1912-nél nem később került elő. A lelőhely szintén csak feltételezhető: Neszluhov(?), a datálása: Kr. u. 1. század (KROPOTKIN 1970, 96, N 837). A bizonytalan lelőkörülményü lelet nem szolgálhat érvként ennek az import típusnak a „késése" mellett. Már utaltam rá, hogy az Elitnij és Novodzserelijevszkaja lelőhelyeken előkerült serpenyők arra a lehetőségre mutatnak, hogy azok a Kubány-vidéki szarmatákhoz a mithridateszi háborúk idején kerültek. A bronzpohár és serpenyő együttes előkerülése Elitnijben — ami az omavassoi temetőkre jellemző —, arra utal, hogy nem sokat „késtek" Itálián kívül sem (MARCSENKO 1988,49). A fentiek alapján az Ovalnij kurgánban feltárt padmalyos sírt a Kr. e. 1. század első felére kell kelteznünk. A négyes kronológiai csoport gyakorlatilag összes katakombája és padmalyos sírja a Kr. e. 1. század közepére keltezhető. Ennél későbbi időben a 8 A temetkezés mellékletei (8. kép 1): 1: kalcedongyöngy; 2: magkö; 3: arany karperecek; 4: bronz karperec; 5: csontveretek; 6: bronz tűtartó; 7: bronzcsüngő; 8: korallgyöngyök; 9: bronztükör; 10: szürke korsó; 11: bronzserpenyő; 12: szürke fazék.