A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 1. (Szeged, 1995)

A TISZA-VIDÉKI FÜLKESÍROS TEMETKEZÉSEK ÉS KAPCSOLATAIK című konferencia előadásai - MARCSENKO, Ivan Ivanovics: A Kubány-vidék szarmata katakombái

maták, majd az iráni-kaukázusi etnokulturális közösség asszimilálta a szokást, amely némileg megváltozott formában tömegesen elterjedt a korai alán, majd a középkori alán társadalomban (VINCKjRADOV-43EREZlN 1985, 45-55). Annak ellenére, hogy a mozdoki katakombáknak a szerzők által javasolt keltezése helytelen, hipotézisük egészében elfogadható. Az arról szóló tézis, hogy a katakombák a szirák szövetség törzseivel függnek össze, — mint a későbbiekben látni fogjuk — alátámasztást nyer a Kubány-vidék szarmata leleteiben. Annak a kérdésnek az eldöntéséhez, hogy hogyan fejlődött a katakombás temetkezési rítus a Kubányvidéken, át kell tekintenünk a teljes szarmata anyagot. Összegyűjtöttem és áttekintettem az Alsó-Kubány jobb partjának szarmata síranyagait. Összesen 410 sírt vettem számba a több mint 49 kurgántemetőből, kivéve a Zolotoje kladbiscse kurgánjait. A tárgyalt temetkezéseket a következő vonások jellemzik: a sírokat bronzkori kurgánokba utólag ásták bele, domináló NyK-i tájolás, áldozati hús (általában juh mellső láb a lapockával) vaskéssel, amelyet gyakran tettek a tálba kréta szén és realgar

1 felhasználása a temetkezési rítusban, edény elhelyezése a lábnál vagy fejnél, a ruha gyöngyökkel való kivarrása és egyéb jellegzetes vonások egész sora. A leletanyag elemzése hét kronológiai csoport szétválasztását tette lehetővé. Ezek a Kr. e. 4. század második felétől a Kr. u. 3. századig terjedő időszakot fedik, de a temetkezéseknek csupán a 3,2%-a tartozik a Kr. u. 1-3. századhoz. Az első kronológiai csoport (a Kr. e. 4. század második fele - 3. század eleje) rítuselemeinek és mellékleteinek összehasonlítása az egyidejű meót anyaggal lényeges különbségekre világított rá. Ugyanakkor ez a csoport közel áll a Volga-Ural-vidék szauromata loiltúrájának emlékeihez. Szicíliai Diodórosz közlése alapján, amely szerint Aripharnész király szirákjai résztvettek a Kr. e. 310. évi bosporusi pártharcokban, ezeket a sírokat a szirákokhoz köthetjük. Ennek eredményeként a régészeti anyag alapján bebizonyosodott a szirákok megjelenése a Kubány-vidéken a Kr. e. 4. század második felében. A régészeti és írott források összességéből ítélve a szirák szövetség törzsei elhelyezhetőek a sztyeppéi Kubány-vidéken egészen a Kr. u. 1. századig. Mindegyik kronológiai csoportban vannak katakombás temetkezések. A K. F. Szmirnov-féle második típushoz tartoznak, vagyis a sírkamra és a bejárati gödör egy tengely mentén helyezkedik el, néha kis eltéréssel. Kivételt jelent egy az első típusba tartozó katakomba, ahol a bejárati gödör és a sírkamra tengelye merőleges egymásra Az első sírcsoport kisszámú — 17 leletegyüttes. Ebbe a csoportba tartozik a hutor Belevci lelőhelyű kurgános katakombás sír.

2 A halott kinyújtóztatva, hanyatt feküdt, fejjel Ny-nak, kis eltéréssel D felé. A sírból származik egy hasáb markolatú, keresztvas nélküli kard (2. kép 6), amely az ún. szmd-meót típusba tartozik, valamint bronz és vas nyilkészlet (2. kép 2-3). A kard a 4-3. század elejére keltezhető (SZMIRNOV 1980, 41). Hasonló bronz nyílhegyek a Kr. e. 5-4. századi szauromata emlékekből ismertek (SZMIRNOV 1961, Tab. If XI a). Nem lehet későbbi a Kr. e. 3. század elejénél a szürke meót korsó sem (2. kép 8). A fentiek alapján a leletegyüttest a Kr. e. 4. század második felére - 3. század elejére datálhatjuk. Pillanatnyilag ez az egyetlen korai katakomba az észak-kaukázusi sztyeppék szirák régiségei között. Szintén egy katakomba van a második kronológiai csoportban is — ez a novotyitarovszkajai 1. kurgán 5. sírja

3 (1986-os ásatások). A bejárati gödör K-Ny-i irányú, a sírkamra tengelye észak felé tér el (3. kép 1). Asírbanegy hosszúA<m/(3.kép9)ésegy sarló alakúra kiképzett markolatú, egyenes keresztvasú tőr, agyagedények (3. kép 2-4) és egy öntött bronztükör (2. kép 5; 1. típus, 1. variáns — LIMBERISZ-MARCSENKO 1991, 63-64) volt. Az ilyen típusú tükrök a Kubány-vidéken a Kr. e. 4. századtól a 3. század harmadik negyedéig for; A rzéntartalmú ásvány, AsS — a ford. 2 A temetkezés mellékletei (2. kép 1): 1-2: edénytöredékek; 3: vas lándzsahegyek; 4: csontbújtatók; 5: vaskard; 6: vas tegezhorog; 7: vas nyílhegyek; 8: bronz nyílhegyek; 9: marhacsontok; 10: kézzel formált fazék; 11: vaslándzsa töredéke. 3 A temetkezés mellékletei (3. kép 1): 1-2: vaskardok; 3: vas nyílhegyek; 4: vaskés; 5: bronztükör; 6: vasfibula; 7-9: szürke edények; 10: állatcsont.